A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről
2011-05-09 |
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kezdeményezésére május 6-án összeült a II. Kisebbségi Kerekasztal, hogy értékelje az új Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseit.
A magyarországi jogrendszer alapvető jogként ismeri el a nemzeti és etnikai kisebbségek - az Alaptörvény terminológiája szerint a nemzetiségek - képviseleti, önkormányzati, nyelvi, kulturális és oktatási jogait. A nemzetiségek ezért nem csak a már eddig is biztosított jogaik megőrzését, hanem azok továbbfejlesztését várták az alkotmányozás folyamatától.
Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság felkérésére a múlt év szeptemberében az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa megfogalmazták a nemzetiségi jogok bővítésére és pontosítására vonatkozó javaslataikat, és úgy tűnt, hogy ezek bírják a politikai döntéshozók támogatását is. Az Alaptörvényről szóló törvényjavaslat benyújtását követően azonban a nemzetiségek azzal szembesültek, hogy nem csak az egyeztetések során megfogalmazott javaslataik jelentős részét hagyták figyelmen kívül, hanem egyes meglévő alkotmányos jogaik is kimaradtak a normaszövegből.
Az országos kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi ombudsman közösen léptek fel a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében, ám csak részleges eredményeket sikerült elérniük. Ezek között említhető, hogy a nemzetiségek jogait a jövőben is csak kétharmados többséggel megalkotott sarkalatos törvényben lehet majd szabályozni. Az elfogadott javaslatok közé tartozik az is, hogy az Alaptörvény a rendszerváltozás idején bevezetett jogi kategória, a nemzeti és etnikai kisebbség helyett visszaállítja a nemzetiség elnevezést. Önmagában a „kisebbség" kifejezés nem volt pejoratív, de a nemzetiség jobban kifejezi e közösségek tagjainak összetartozás-tudatát.
Előremutató az is, hogy az Alaptörvényben megjelenik az önazonosság szabad vállalásához és megőrzéséhez való jog. Fontos, hogy ez a jog - összhangban az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény elvárásaival - az adott nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárokat illeti meg. Ez a rendelkezés alkotmányos alapot ad tehát arra, hogy a törvényhozás a jövőben ki tudja zárni a visszaélés lehetőségét azokban az esetekben, amikor a nemzetiséghez tartozás önkéntes kinyilvánítása, megvallása a feltétele valamely jog gyakorlásának, illetve kedvezmény igénybevételének.
Az Alaptörvény jelentős részben átvette a már eddig is meglévő nemzetiségi jogokat, így továbbra is államalkotó tényezőként ismeri el a nemzetiségeket, továbbá biztosítja a helyi és országos önkormányzatok létrehozásának jogát, az oktatási és kulturális jogokat, valamint a saját nyelven való névhasználatot.
Ez azonban nem tudja ellensúlyozni azt, hogy olyan kérdésekben, mint a parlamenti képviselet biztosítása, a nemzetiségi nyelvek védelme vagy a nemzetiségi ombudsman függetlenségének garantálása, jelentős visszalépés tapasztalható.
Különösen az kifogásolható, hogy immár nem szerepel alkotmányos szinten az az előírás, mely szerint Magyarország védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket (nemzetiségeket), valamint biztosítja kollektív részvételüket a közéletben.
Nincs elfogadható indoka annak sem, hogy a nemzetiségi jogok védelmét a jövőben helyettes országgyűlési biztos fogja ellátni, miközben a magyar nemzetiségpolitika eddig követendő példaként állította a környező országok számára a hazai ombudsman rendszert.
Az újonnan megalakult Országgyűlés a múlt évben egy alkotmánymódosítással kívánta biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét. Az Alaptörvény azonban az eddig alkotmányos jogként elismert képviselet helyett mindössze az Országgyűlés munkájában való részvételről szól. Tartani lehet ezért attól, hogy a nemzetiségi közösségek még távolabb kerültek a szavazati joggal járó parlamenti mandátum lehetőségétől.
Az Alaptörvény - lényegében a hatályos Alkotmány szövegét átvéve - biztosítja ugyan a nemzetiségek számára az anyanyelvhasználat jogát, ám a magyar nyelv és jelnyelv esetében azok állami védelmét is vállalta. Ez a különbségtétel különösen annak ismertében elfogadhatatlan, hogy egy megszavazott módosító indítvány a nemzetiségi nyelvekre is kiterjesztette ezt a védelmet, ám e rendelkezést a zárószavazás előtt mégis kivették az Alaptörvényből. Ez a szabályozás annak ellenére is kifogásolható, hogy az Alaptörvény bevezető fejezete, a Nemzeti Hitvallás nem csak a magyar, hanem a magyarországi nemzetiségi nyelvek ápolására és megóvására vonatkozó vállalást is tartalmaz.
A hatályos Alkotmány felsorolja a közszolgálati műsorszolgáltatás főbb feladatait, és e felsorolásban szerepel a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti és etnikai közösségek igényeinek kielégítésében való közreműködés is. Ezzel szemben az Alaptörvény már csak azt fogalmazza meg, hogy Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
A II. Kisebbségi Kerekasztal áttekintve az Alaptörvény rendelkezéseit úgy ítéli meg, hogy az alkotmányos keretek továbbra sem biztosítják maradéktalanul a nemzetiségi jogok érvényesülését. Az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvények kidolgozása során ezért fokozott jelentősége van annak, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lehetőséget kapjanak szakmai álláspontjuk kialakítására, és a jogalkotóval való egyeztetésére.
A II. Kisebbségi Kerekasztal felkéri ezért a Kormányt arra, hogy a nemzetiségi jogokról, a nemzetiségi országgyűlési képviseletről, a nemzetiségi önkormányzatok választásáról, valamint az alapvető jogok biztosáról és helyetteseiről szóló törvények kapcsán ne csak a már kidolgozott javaslatok véleményezésére nyíljon mód, hanem rendszeres szakmai párbeszéd kezdődjön meg a normaszöveg kidolgozása során is.
Budapest, 2011. május 6.
a II. Kisebbségi Kerekasztal tagjai
Melléklet: összehasonlító táblázat
Az Alkotmány hatályos szövege | Az Alaptörvény rendelkezései | Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai |
. | Megnevezés |
|
nemzeti és etnikai kisebbség | nemzetiség | nemzetiség |
| Közjogi jogállás |
|
A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. [68. § (1) bekezdés]
| A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. [XXIX. cikk (1) bekezdés]
A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. [Nemzeti Hitvallás]
| A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, joguk van a közéletben való intézményesített részvételre, az állam szerveivel való együttműködésre. |
| Jogi szabályozás |
|
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [68. § (6) bekezdés]
A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [71. § (4) bekezdés]
| A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. [XXIX. cikk (3) bekezdés]
| A nemzetiségek jogait és kötelezettségeit sarkalatos törvény szabályozza.
|
| Képviselethez való jog |
|
A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. [68. § (3) bekezdés)]
Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. [Kihirdetett, de nem lépett hatályba. 20. § (1) bekezdés) |
---
A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. [2. cikk (2) bekezdés]
|
A nemzetiségek országgyűlési képviselethez való jogát Magyarország sarkalatos törvényben választójogi kedvezménnyel biztosítja.
|
| Önkormányzatiság |
|
A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. [68. § (4) bekezdés] | A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. [XXIX. cikk (2) bekezdés] | A nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
|
| Önazonossághoz való jog |
|
--- | Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. [XIX. cikk (1) bekezdés] | A nemzetiséghez tartozó magyar állampolgároknak joguk van önazonosságuk szabad vállalásához. |
Az Alkotmány hatályos szövege | Az Alaptörvény rendelkezései | Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai |
| A kisebbségi jogok védelme |
|
A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben (.....) [68. § (2) bekezdés]
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. [32/B § (2) bekezdés] Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. [32/B § (3) bekezdés] Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. [32/B § (4) bekezdés]
Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - (...) megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható. (Megjegyzés: a nem felfüggeszthető és nem korlátozható jogok között szerepelnek a 68. §-ban meghatározott nemzeti és etnikai kisebbségi jogok is.) [8. § (4) bekezdés]
|
---
Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. [30. cikk. (3) bekezdés]
Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - (...) megállapított alapvető jogok kivételével -- felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (Megjegyzés: a nem felfüggeszthető és nem korlátozható jogok között nem szerepelnek a nemzetiségi jogok.) [54. cikk (1) bekezdés]
| A nemzetiségek egyéni és az adott közösség tagjaként gyakorolható jogait Magyarország biztosítja és védelemben részesíti.
A külön biztosok, a nemzetiségi jogok biztosa, valamint a jövő nemzedékek biztosa a feladatkörükben önállóan járnak el. Az alapvető jogok biztosa és a külön biztosok a feladatkörükbe tartozó alapvető jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat kivizsgálják vagy kivizsgáltatják, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményeznek. Az alapvető jogok biztosát és a külön biztosokat az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja
A nemzetiségek jogait különleges jogrendben is tiszteletben kell tartani.
|
| Médiához való jog |
|
A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. [61. § (4) bekezdés] | Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. [IX. cikk (2) bekezdés]
| [A nemzetiségeknek joguk van] az anyanyelven való rendszeres tájékoztatáshoz a közszolgálati műsorszolgáltatásban. |
Az Alkotmány hatályos szövege | Az Alaptörvény rendelkezései | Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai |
| Nyelvi, kulturális, oktatási jogok |
|
[A Magyar Köztársaság biztosítja] saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. [68. § (2) bekezdés]
---
| A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. [XXIX. cikk (1) bekezdés]
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. [Nemzeti Hitvallás]
Magyarország védi a magyar nyelvet. Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. [H) cikk (2) és (3) bekezdés]
| A nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való névhasználathoz, kultúrájuk ápolásához, az anyanyelvű oktatáshoz és művelődéshez, az anyanyelven való rendszeres tájékoztatáshoz a közszolgálati műsorszolgáltatásban, az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, polgáraival való kapcsolattartáshoz.
A hivatalos nyelv a magyar. A nemzetiségek anyanyelvének szabad használata nem korlátozható. Magyarország védi a magyar nyelvet, biztosítja a hazai nemzetiségek és népcsoportok nyelvei fennmaradásának feltételeit, tiszteletben tartja más nemzetek nyelvét. |