Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Ombudsmani látogatás Baranya megyében Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Évzáró a Független Médiaközpontban Konferencia Burgenlandban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj Magyarországi Lengyelek Napja A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Közelednek a kisebbségi választások Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Archívum Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját.
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Tudásbázis  
  Könyvespolc  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: kiegészítők ::


Kisebbségi (lét)kérdések - a kisebbségi biztos „problémakatalógusa”

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

Az ombudsman jogállása és személye az alapvető garanciája annak, hogy az intézmény alkotmányos feladatainak ellátását nem befolyásolhatja a parlamenti erőviszonyok választási ciklusonkénti változása. E tisztség alapvető sajátossága azonban, hogy függetlenségének megőrzése mellett konstruktív együttműködésre kell törekednie a mindenkori törvényhozó hatalommal. A szakmai alapokon nyugvó párbeszéd folyamatossága érdekében az alábbi, évek óta megoldásra váró kérdéseket ajánlom az alakuló Országgyűlés és a leendő Kormány figyelmébe:



Immár a negyedik ciklus telt el eredménytelenül azóta, hogy az Alkotmánybíróság a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény megalkotására hívta fel az Országgyűlést. Az országos kisebbségi önkormányzatokkal közösen már 2008-ban kidolgoztunk egy koncepciót, amely alkotmányos keretek között megoldhatja ezt a mulasztást, ám ezt eddig érdemben nem vitatták meg a politikai döntéshozók.

A kisebbségi önkormányzati választásokon továbbra sincsenek meg a jogi garanciái annak, hogy valóban a kisebbségi közösségek válasszák, illetve alakítsák meg saját önkormányzataikat. Többek között e probléma is szükségessé tette az adatvédelmi biztossal közös állásfoglalásunkat az etnikai adatok kezelése tárgyában, amelynek szakmai megvitatása idáig szintén elmaradt. Ajánlásaink olyan speciális területekre kínálnak megoldási lehetőségeket, mint a diszkrimináció nyomon követése, a különböző támogatások odaítélése, a képviseleti jogok gyakorlása, a büntető igazságszolgáltatásban és a népszámlálás során felvett statisztikai adatok kezelése, és a gyermekvédelemmel összefüggő „származás-nyilvántartások" problémái. A legfontosabb cél, hogy csak azok részesülhessenek a kisebbségi jogokból, akik valóban az adott kisebbségi közösség tagjai.

Több éves adóssága a törvényhozásnak a helyi önkormányzati képviselő-testületekben a kisebbségi közösségek részvételét biztosító kedvezményes mandátum szabályozásának hiánya is.

A kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének áttekintésére folytatott vizsgálat megállapításai azt bizonyították, hogy a kisebbségi kulturális élet valamennyi területén komoly hiányosságok tapasztalhatók, amelyek nagyrészt a jogi szabályozás, illetve az állami szerepvállalás hiányosságaiból adódnak. Ezek orvoslása érdekében összesen száznál is több jogalkotási javaslatot és ajánlást fogalmaztunk meg.

A kulturális autonómia másik fontos területe a kisebbségi oktatás. Az asszimilációs folyamatok miatt erőteljesen erodálódott a nemzetiségi nyelvhasználat minden kisebbségi közösségben, így a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményeknek kiemelt jelentősége van. Tapasztalataink szerint azonban a nemzetiségi nevelés-oktatás terén számos jogalkotást is igénylő kérdés vethető fel. Ennek érdekében ebben az évben elkezdtük a nemzetiségi oktatás szisztematikus, minden szintre kiterjedő vizsgálatát, elemzését.
A cigány kisebbségi nevelés-oktatás problémái elsősorban nem kisebbségi jogérvényesítési jellegűek. A cigányok, és így a közoktatás legnagyobb problémája volt és maradt is: az esélyegyenlőség biztosítása, illetve a jogellenes szegregáció. A szülők iskolaválasztási joga olyan erős szegregációs nyomást fejt ki az intézményfenntartó önkormányzatokra és a közoktatási intézményekre, amellyel szemben nem elég hatékonyak sem az anyagi ösztönzők, sem a szegregációt tiltó formális szabályok. Emellett megoldatlan maradt a spontán szegregációval létrejövő, a leszakadt térségek cigány iskoláinak a problémája is.

A kisebbségek szempontjából specifikus területek mellett meg kell említeni a cigány lakosság jelentős részét is érintő általános szociális problémákat. A szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a lakásgazdálkodás szakszerű megvalósításáért felelős települési önkormányzatok csökkenő anyagi forrásaik, eladósodásuk okán egyre inkább eszköztelenné váltak. Ennek ellensúlyozására többször is kezdeményeztek helyi szinten a rászorultak érdemességét/érdemtelenségét hangsúlyozó szociálpolitikai intézkedéseket. A magyar társadalomban is megjelent, sőt, egyre erőteljesebbé válik a „bűnös szegénység" gondolata. A munkanélküliséggel, a közfoglalkoztatással, a szociális ellátással és a lakhatással kapcsolatban általunk is feltárt problémák súlya azt jelzi, hogy azonnali határozott kormányzati intézkedésekre és a szociális és gyermekvédelmi ellátások rendszerének átfogó átalakításra, az erre vonatkozó jogszabályok egymásra épülő, ésszerű módosítására is szükség van.

A gazdasági válság egyik következménye a hátrányos helyzetűek lakhatási feltételeinek további romlása. Növekvő aggodalommal figyeljük azt az erősödő tendenciát, amely a lakásproblémák megoldása helyett, a rászoruló családok tömegesen kilakoltatását eredményezi. Ez a veszély egyre nagyobb mértékben érinti a leszakadó különböző társadalmi rétegeket. A probléma tehát nemcsak a roma lakosságot sújtja, de tény, hogy az állam intézkedései kevesebb hatékonysággal jutnak el hozzájuk.

A hozzánk érkező panaszok hatékony orvoslása érdekében a kisebbségi ombudsman intézményének megerősítésére is szükség lenne. Hatáskörünk bővítésével megvalósítható volna, hogy - hasonlóan a másik két külön biztoshoz - fel tudjunk lépni a magánszférában megvalósuló visszásságok ellen. Meg kellene teremteni annak lehetőségét is, hogy - eljárásunk nem formalizált voltát megőrizve - a diszkrimináció jellegéhez illeszkedő, az európai uniós és a nemzetközi standardoknak megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazhassunk.

 

 

Budapest, 2010. április 27.


Dr. Kállai Ernő



alsó szegély