Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Ombudsmani látogatás Baranya megyében Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Évzáró a Független Médiaközpontban Konferencia Burgenlandban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Magyarországi Lengyelek Napja Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Közelednek a kisebbségi választások Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Archívum Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját.
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: kiegészítők ::


Kisebbségi (lét)kérdések - a kisebbségi biztos „problémakatalógusa”

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

Az ombudsman jogállása és személye az alapvető garanciája annak, hogy az intézmény alkotmányos feladatainak ellátását nem befolyásolhatja a parlamenti erőviszonyok választási ciklusonkénti változása. E tisztség alapvető sajátossága azonban, hogy függetlenségének megőrzése mellett konstruktív együttműködésre kell törekednie a mindenkori törvényhozó hatalommal. A szakmai alapokon nyugvó párbeszéd folyamatossága érdekében az alábbi, évek óta megoldásra váró kérdéseket ajánlom az alakuló Országgyűlés és a leendő Kormány figyelmébe:



Immár a negyedik ciklus telt el eredménytelenül azóta, hogy az Alkotmánybíróság a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény megalkotására hívta fel az Országgyűlést. Az országos kisebbségi önkormányzatokkal közösen már 2008-ban kidolgoztunk egy koncepciót, amely alkotmányos keretek között megoldhatja ezt a mulasztást, ám ezt eddig érdemben nem vitatták meg a politikai döntéshozók.

A kisebbségi önkormányzati választásokon továbbra sincsenek meg a jogi garanciái annak, hogy valóban a kisebbségi közösségek válasszák, illetve alakítsák meg saját önkormányzataikat. Többek között e probléma is szükségessé tette az adatvédelmi biztossal közös állásfoglalásunkat az etnikai adatok kezelése tárgyában, amelynek szakmai megvitatása idáig szintén elmaradt. Ajánlásaink olyan speciális területekre kínálnak megoldási lehetőségeket, mint a diszkrimináció nyomon követése, a különböző támogatások odaítélése, a képviseleti jogok gyakorlása, a büntető igazságszolgáltatásban és a népszámlálás során felvett statisztikai adatok kezelése, és a gyermekvédelemmel összefüggő „származás-nyilvántartások" problémái. A legfontosabb cél, hogy csak azok részesülhessenek a kisebbségi jogokból, akik valóban az adott kisebbségi közösség tagjai.

Több éves adóssága a törvényhozásnak a helyi önkormányzati képviselő-testületekben a kisebbségi közösségek részvételét biztosító kedvezményes mandátum szabályozásának hiánya is.

A kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének áttekintésére folytatott vizsgálat megállapításai azt bizonyították, hogy a kisebbségi kulturális élet valamennyi területén komoly hiányosságok tapasztalhatók, amelyek nagyrészt a jogi szabályozás, illetve az állami szerepvállalás hiányosságaiból adódnak. Ezek orvoslása érdekében összesen száznál is több jogalkotási javaslatot és ajánlást fogalmaztunk meg.

A kulturális autonómia másik fontos területe a kisebbségi oktatás. Az asszimilációs folyamatok miatt erőteljesen erodálódott a nemzetiségi nyelvhasználat minden kisebbségi közösségben, így a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményeknek kiemelt jelentősége van. Tapasztalataink szerint azonban a nemzetiségi nevelés-oktatás terén számos jogalkotást is igénylő kérdés vethető fel. Ennek érdekében ebben az évben elkezdtük a nemzetiségi oktatás szisztematikus, minden szintre kiterjedő vizsgálatát, elemzését.
A cigány kisebbségi nevelés-oktatás problémái elsősorban nem kisebbségi jogérvényesítési jellegűek. A cigányok, és így a közoktatás legnagyobb problémája volt és maradt is: az esélyegyenlőség biztosítása, illetve a jogellenes szegregáció. A szülők iskolaválasztási joga olyan erős szegregációs nyomást fejt ki az intézményfenntartó önkormányzatokra és a közoktatási intézményekre, amellyel szemben nem elég hatékonyak sem az anyagi ösztönzők, sem a szegregációt tiltó formális szabályok. Emellett megoldatlan maradt a spontán szegregációval létrejövő, a leszakadt térségek cigány iskoláinak a problémája is.

A kisebbségek szempontjából specifikus területek mellett meg kell említeni a cigány lakosság jelentős részét is érintő általános szociális problémákat. A szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a lakásgazdálkodás szakszerű megvalósításáért felelős települési önkormányzatok csökkenő anyagi forrásaik, eladósodásuk okán egyre inkább eszköztelenné váltak. Ennek ellensúlyozására többször is kezdeményeztek helyi szinten a rászorultak érdemességét/érdemtelenségét hangsúlyozó szociálpolitikai intézkedéseket. A magyar társadalomban is megjelent, sőt, egyre erőteljesebbé válik a „bűnös szegénység" gondolata. A munkanélküliséggel, a közfoglalkoztatással, a szociális ellátással és a lakhatással kapcsolatban általunk is feltárt problémák súlya azt jelzi, hogy azonnali határozott kormányzati intézkedésekre és a szociális és gyermekvédelmi ellátások rendszerének átfogó átalakításra, az erre vonatkozó jogszabályok egymásra épülő, ésszerű módosítására is szükség van.

A gazdasági válság egyik következménye a hátrányos helyzetűek lakhatási feltételeinek további romlása. Növekvő aggodalommal figyeljük azt az erősödő tendenciát, amely a lakásproblémák megoldása helyett, a rászoruló családok tömegesen kilakoltatását eredményezi. Ez a veszély egyre nagyobb mértékben érinti a leszakadó különböző társadalmi rétegeket. A probléma tehát nemcsak a roma lakosságot sújtja, de tény, hogy az állam intézkedései kevesebb hatékonysággal jutnak el hozzájuk.

A hozzánk érkező panaszok hatékony orvoslása érdekében a kisebbségi ombudsman intézményének megerősítésére is szükség lenne. Hatáskörünk bővítésével megvalósítható volna, hogy - hasonlóan a másik két külön biztoshoz - fel tudjunk lépni a magánszférában megvalósuló visszásságok ellen. Meg kellene teremteni annak lehetőségét is, hogy - eljárásunk nem formalizált voltát megőrizve - a diszkrimináció jellegéhez illeszkedő, az európai uniós és a nemzetközi standardoknak megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazhassunk.

 

 

Budapest, 2010. április 27.


Dr. Kállai Ernő



alsó szegély