Dr. Kállai Ernő Daróczi Gábor, Dr. Dietz Ferenc és Molnár Gyula társaságában 

Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos 2008. május 29-én részt vett Szentendrén a Roma Integráció Évtizede fotópályázat díjnyertes képeinek bemutatásán, valamint az azt követő Roma konferencián, amelyet Szentendre Város Önkormányzata a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együtt rendezett meg. A konferencián előadóként részt vett Lakatos Kálmán a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a kistérségből pedig Gáspár Tibor, a Pócsmegyeri Cigány Önkormányzat vezetője. Az Országos Cigány Önkormányzatot Balog József képviselte. Meghívást kapott a konferenciára Daróczi Gábor, a Roma Integrációs program koordinátora, Forgács István, a Roma Program Támogatási Hálózat programmenedzsere, és Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője. A TÖOSZ részéről Molnár Gyula elnöke tartott előadást. A konferencián bemutatkoztak a szentendrei kistérség roma művészei, Gál Sándor, Horváth József és Toldi Miklós is.

Szentendre polgármestere, Dr. Dietz Ferenc elhatározott szándéka a városban élő roma kisebbség integrációja a helyi politikai és közéletbe, és a Dunakanyari Cigány Önkormányzati Társulás létrehozatalának elősegítése. Szentendre ad helyt az Észak Pest megyei cigány önkormányzatok kistérségi központjának is.

Dr. Kállai Ernő hozzászólásában üdvözölte Szentedre város kezdeményezését és kihangsúlyozta, hogy a cigány kisebbségnek jogilag, közgazdaságilag felkészültnek kell lennie saját érdekei érvényesítésére, hogy egyenlő tárgyalópartnerként és ne kiszolgáltatott félként vehessen részt a folyamatokban. Amikor már a megfelelő társadalmi és politikai érdekek mentén tudnak tárgyalóképes partnerként fellépni, akkor beszélhetünk arról az érdekérvényesítés megvalósulásáról. Addig, amíg egy közösség csak kér, addig mindig kiszolgáltatott lesz a többségnek. Szellemi és politikai muníció birtokában már kompromisszumokat kötő tárgyalófélként léphet fel, programokat valósíthat meg, és ebben a helyzetben lehet csak előrelépést elérni. Ennek érdekében az iskolázatás, ezen belül is az integrált oktatás fontosságát és a közép- és felsőfokú oktatás szükségességét hangsúlyozta.

Kállai Ernő kihangsúlyozta, hogy a romák integrációja az egész társadalom közös érdeke; közös érdek, hogy kiszolgáltatott segélyezettekből dolgozó és adófizető állampolgárokká váljanak. Elmondta, hogy a folyamatok azonban jelenleg nem ebbe az irányba mutatnak nem csak Magyarországon, hanem Európában is; a gazdasági visszaesés nagymértékben lassítja és nehezíti a romák felzárkózását. A gazdasági visszaesés folyamatában, amikor elveszik a megszokott biztonság, automatikusan felelősöket keresnek az emberek, és kirekesztő ideológiák jelennek meg. Ekkor nagyon egyszerű megtalálni azokat az embereket, akik a legkevésbé tudják megvédeni önmagukat, mert ők a legjobban kiszolgáltatottak. Magyarországon is megjelent a szegénység etnicizálásának módszere, amely azt vallja, hogy büntessük meg azokat, akik szegények, akik segélyből élnek, élősködnek a többségen, mert szegénységükről ők maguk tehetnek, miközben nem veszik figyelembe, hogy számos olyan régiója van az országnak, ahol 80-90 százalékos a munkanélküliség - és ez nem csak a romákat érinti.

A kialakult helyzeten csak közös munkával lehet változtatni. A kisebbségi biztos elmondta, hogy a rendszerváltás után kialakult szociális ellátórendszer túlélte önmagát újragondolásra szorul. Olyan stratégiát kell kialakítani, ami ösztönzi a munkavállalást, meghatározza, hogy milyen segítséget kell ehhez adni azoknak az elszegényedett társadalmi csoportoknak. Szükséges ehhez a jogszabályi háttér megváltoztatás is. Kállai Ernő felhívta a figyelmet, hogy az integráció hosszú távú, ciklusokon átívelő, akár több évtizedet is igénybe vevő folyamat, gyors sikereket nem szabad várni. Ebben a hosszú távú folyamatban emberek tömegét kell piacképes szakmákhoz juttatni. Amíg viszont idáig nem jutunk el, csak a segélyezés marad, de ez elég drága mulatság a társadalom számára.