Emlékeztető
a II. Kisebbségi Kerekasztal 2008. szeptember 5-én megtartott találkozójáról
Helyszín: Országgyűlési Biztos Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22. I. emelet, Díszterem
Jelen vannak:
Az országos kisebbségi önkormányzatok részéről
Bolgár Országos Önkormányzat Dr. Muszev Dancso elnök
Országos Cigány Önkormányzat Balogh József elnökh.
Országos Horvát Önkormányzat Hepp Mihály elnök
Országos Lengyel Önkormányzat Kollár Urszula elnökh.
Dr. Rónayné Slaba Éwa
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Dr. Buzál Attila ügyvéd
Országos Örmény Önkormányzat Szárkiszján Ádám elnök
Országos Ruszin Önkormányzat Manajló András elnök
Szerb Országos Önkormányzat Alexov Ljubomír elnök
Országos Szlovák Önkormányzat Fuzik János elnök
Országos Szlovén Önkormányzat Ropos Márton elnök
Országos Ukrán Önkormányzat Hartyányi Jaroszlava elnök
Az OBH részéről
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. László Boglárka főosztályvezető, az országgyűlési biztos kabinetfőnöke
Dr. Magicz András főosztályvezető
Dr. Fórika László főosztályvezető-helyettes
Dr. Bindorffer Györgyi, a II. Kisebbségi Kerekasztal titkára
A Magyar Országgyűlés elnöki kabinetje részéről
Kishegyi Viktória
A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa részéről
Dr. Schmuck Erzsébet titkár
Meghirdetett napirendi pontok:
1) 2 fő delegátus megválasztása az Országgyűlés Elnöke által kezdeményezett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba (zárt ülés az országos önkormányzatok elnökeinek kizárólagos részvételével)
2) Tájékoztató az MTV kisebbségi műsorainak az olimpia idején megváltozott műsorrendjéről
3) Közös állásfoglalás a Kisebbségekért Díj átadásának megváltozott szabályozásáról
4) Levéltervezet Gyurcsány Ferencnek és Kiss Péternek a kisebbségek parlamenti képviseletének kormányzati és parlamenti egyeztetési munkálatainak megkezdéséről
5) Tájékoztató az oktatási ügyekben tett intézkedésekről:
- A kisebbségi oktatás felmenő rendszerben való bevezetésének változása
- Kisebbségi kiegészítő iskolai oktatás
- A 80%-os kapacitáskihasználtságot meghaladni nem tudó iskolák pályázatáról
6) A finanszírozással kapcsolatos aktuális kérdések
7) Vagyonnyilatkozat kérdése
8) Egyebek
Dr. Kállai Ernő:
A nyár folyamán Szili Katalin házelnök asszony levelet küldött, amelyben kezdeményezte, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács két kisebbségi tagját a Kerekasztal delegálja. A mai ülésre meghívtuk Schmuck Erzsébetet, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács mellett létrehozott Titkárság vezetőjét, hogy informálja Önöket a Tanácsról. Ismertetője végén az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői saját maguk között zárt ülésen kiválasztják a két képviselőt.
Schmuck Erzsébet:
A fenntartható fejlődés problematikája Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül. Az 1980-as évek végén megalakult egy nemzetközi bizottság, amelyben Magyarország részéről Dr. Láng István akadémikus úr vett részt. Ez a bizottság fogalmazta meg a fenntartható fejlődésnek az üzenetét, amelynek az a lényege, hogy olyan társadalmi-gazdasági-fejlődési modellt kell kialakítani, és követni, amely biztosítja a jövő generációnak fenntartható létét és olyan társadalmi-gazdasági fejlődést tesz lehetővé, ami nem használja túl az erőforrásokat.
Az ENSZ a 90-es évek elején egy nagyon erőteljes nemzetközi folyamatot indított el, amelyben az Európai Unió kulcsszerepet vállalt. A tagországok 2001-ben fogadták el az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiáját, amelyet később három évvel később megújítottak. A megújított stratégiában az Unió kérte azokat az országokat, kormányokat, amelyeknek nem volt még saját nemzeti fenntartható stratégiája, hogy készítsék el azokat.
Ez év májusában az Országgyűlés elfogadta nemzeti fenntartható fejlődési tanács statutumára vonatkozó határozatot, ami lehetőség ad arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek két főt delegáljanak.
A megjelentek az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei kivételével a választás idejére távoznak a teremből.
Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei úgy döntöttek, hogy
Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke, valamint
dr. Muszev Dimitrov Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke
képviselje a kisebbségi közösségeket a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban.
A Kerekasztal ülése az országgyűlési biztos és munkatársai jelenlétében folytatódik.
2. napirendi pont: Tájékoztató az MTV kisebbségi műsorainak az olimpia idején megváltozott műsorrendjéről
Dr. Kállai Ernő:
Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a II: Kisebbségi Kerekasztal döntésének megfelelően az MTV vezetőségéhez fordult a kisebbségi műsorok sugárzásának az olimpia idején való felfüggesztése miatt. Az ügyben több levélváltás történt Medveczki Balázs alelnök úrral, illetve megbízottjával, Pusztai úrral. Végül is tárgyalásra hívták a kisebbségi önkormányzatokat, amire az ombudsman nem kapott meghívást. Az egyeztetés alapján pótolták a műsorokat, amit a közös fellépés sikereként lehet elkönyvelni. Az MTV-vel még további tárgyalásokat kell azonban folytatni más, a kisebbségeket érintő kérdésekről.
3. napirendi pont: Közös állásfoglalás a Kisebbségekért Díj átadásának megváltozott szabályozásáról
Dr. Kállai Ernő:
A kormány megváltoztatta a Kisebbségekért díj átadásának rendjét. Létrehoztak egy Határon túli tagozatot, amelynek kitüntetettjei augusztus 20án, az állami ünnepen vehetik át a kitüntetést, míg a hazai kisebbségek díjazottjait december 18-án, a Kisebbségek napján tüntetik ki. Az augusztus 20-i kitüntetésözönben elsikkadhatnak a kisebbségek, és nem kapnak sem hangsúlyt sem jelentőséget, míg december 18-ra sokkal jobban odafigyelhet a nyilvánosság. A kisebbségeket szokás szerint nem kérdezték meg, nem egyeztettek velük. Többen sérelmezik ezt a szétválasztás, és a díj átadásának megkülönböztetett módozatait, és attól tartanak, hogy ezáltal a magyarországi kisebbségi személyek és szervezetek részére adományozott díj leértékelődik, mivel decemberi Kisebbségek Napja nem azonos presztízsű az augusztus 20-i állami ünneppel.
További változtatás, hogy míg a legnagyobb és legbefolyásosabb külföldi magyar szervezetek javaslatot tehetnek a díjazottak személyére, addig a rendelet nem biztosítja ugyanezt a jogot országos kisebbségi önkormányzatok számára.
Az állásfoglalás-tervezetben arra szólítjuk fel Kiss Péter minisztert, hogy kezdjen egyeztetést a kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. Amennyiben a Kerekasztal tagjai egyet értenek, elküldik a levelet.
Megjegyzi, hogy ő sem kapott előzetes értesítést a jogszabály-módosításról, csak utólag értesült róla. Rendszeressé vált, hogy az ombudsman hatáskörébe tartó, kisebbségeket érintő döntésekről nem kérik ki az ő véleményét sem.
Hartyányi Jaroszlava:
Az MTV nem hívott meg minden kisebbségi önkormányzatot; az ukránok legalább is nem kaptak meghívót. Az MTV-ben egyre botrányosabb a helyzet. A szerkesztők nem veszik figyelembe a kisebbségek igényeit, ők akarják meghatározni, hogy milyen műsor legyen és hogyan.
A Kisebbségekért Díj átadásának megváltoztatásáról a kisebbségeket nem kérdezték meg. Felháborítónak tartja, hogy még csak nem is tehetnek javaslatot; ez visszalépés a korábbi gyakorlathoz képest. Felteszik a kérdést: vajon honnan tudja a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, hogy egy közösségen belül ki mit tesz a közösségért. Ez nem a kisebbségi önkormányzatokat minősíti.
Dr. Buzál Attila:
A kisebbségi közösségek általában nem kapják meg a róluk szóló törvénymódosításokat, anyagokat. Kéri, hogy a levél hangneme keményebb legyen.
Fuzik János:
Ez az egyeztetés az MTV-vel a nemzetiségű műsorok kapcsán még májusban volt. Nagyon rossz hangvételű és nagyon rossz stílusú egyeztetés volt. Az MTV képviselői az országos önkormányzat képviselőivel szemben megengedhetetlen stílusban tárgyaltak.
Egyetértve a német önkormányzat képviselőjével, a Kisebbségekért díj kapcsán megfogalmazott levél hangvételén élesíteni kell. Amikor 20-án hallotta a hírt, először azt gondolta, hogy valamit félreért, valami elkerülte a figyelmét. Ez kifejezése annak, hogy a határon kívüli magyarok részesei a magyar nemzetnek, amivel maximálisan egyet tud érteni, de azt nem tudja elfogadni, hogy a Magyarországon több száz éve élő kisebbségek pedig nem részei annak politikai nemzetnek, amihez ők tartozónak vélik magukat. Ez független attól, hogy a média a kitüntetésdömpingben észreveszi-e a kisebbségeket, vagy sem. Sérelmezi, hogy a díjazottakra a kisebbségi önkormányzatok nem tehetnek javaslatot.
Alexov Ljubomir:
A Kisebbségekért díj megváltozott átadási rendje a szerbeket is megdöbbentette. Hivatalosan senki nem értesítette a kisebbségeket. Augusztus 20. az államalapítás ünnepe. Állandóan a soknemzetiségű magyar állam alapításának ünnepéről beszélnek, a befogadó nemzet mítoszát halljuk és pont ebből maradtunk ki. Ha ez így marad, akkor a december 18-i ünnepet át kell nevezni magyarországi kisebbségek napjára
Hepp Mihály:
Elmondja, hogy írásban tiltakoztak az MTV elnökségénél. Semmilyen diszkriminációt nem szeretnének, se pozitívat, se negatívat, csak a jogaik biztosítását kérik.
A magyar társadalom kisebbségellenes megmozdulásai számos területen tetten érhetők. Nincs egyeztetés a kisebbségeket érintő kérdésekben, a kisebbségeket érintő rendelkezéseket nem kapják meg hivatalosan, nem hívják meg őket az állami ünnepségekre. A magyar katolikus egyház sem méltatja figyelemre őket, így a Szent Jobb körmeneten a magyarországi kisebbségeket nem köszöntették.
Dr. Kállai Ernő:
Teljesen egyetért az elhangzottakkal egyúttal megerősítő számára az elhangzott vélemény. Úgy véli, ha mások is ugyanazt gondolják, akkor valami nagy baj van a társadalomban.
Kishegyi Viktória:
Egyet ért az elhangzottakkal. Elmondja, hogy a rendszerváltástól két évvel ezelőttig megnézte, hogy kik kaptak szakmai kitüntetéseket. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a magyarországi nemzetiségi szakemberek, akik a tudásukkal ugyancsak hozzájárulnak a ország építéséhez, ugyanúgy részesüljenek elismerésben mint a nem kisebbségi intézményekben dolgozó szakemberek. A rendszerváltáskor vívmánynak számított a kisebbségi díj, de az tapasztalata, hogy ezzel az egy díjjal elintézettnek tekintik a kisebbségi közösségek, illetve tagjaik állami elismerését.
Hartyányi Jaroszlava:
Nehezményezi, hogy a kisebbségek nem kapnak meghívót az állami ünnepségekre, míg a kilencvenes években még megtisztelték őket azzal, hogy meghívták őket a nemzeti ünnepekre. Megjegyzi, hogy az MSZP kormány miniszterelnökével az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei még nem találkoztak. 1998-ig minden kormányfő kormányzása alatt legalább egyszer meghívta a kisebbségi vezetőket.
Dr. Kállai Ernő:
Megköszöni a hozzászólásokat. A levelet el fogja küldeni Kiss Péter miniszternek. Ha a miniszter úr nem reagál, akkor tovább fogja vinni az ügyet.
4. napirendi pont: Levéltervezet Gyurcsány Ferencnek és Kiss Péternek a kisebbségek parlamenti képviseletének kormányzati és parlamenti egyeztetési munkálatainak megkezdéséről
Dr. Kállai Ernő:
A kisebbségek parlamenti képviseletéve kapcsolatban elmondja, hogy megfogalmazásra került egy levél a miniszterelnöknek, amely arról szól, hogy a kisebbségek kérik a kormányt: hosszú idő után végre nyilvánítsa ki az álláspontját a kisebbségek parlamenti képviseletéről. A II. Kisebbségi Kerekasztal több hónapos egyeztetés után létrehozott egy kiindulási alapot képező koncepciót, amelyet február 5-én a Kerekasztal ülésén átadtak Gémesi Ferenc államtitkár úrnak. Az államtitkár úr véleménye szerint ez a koncepció vitaalap, és lehetőséget ad arra, hogy megkezdődjék a törvényjavaslat előkészítése. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a kormány ki fogja alakítani az álláspontját ebben a kérdésben.
Országgyűlés előtt tett beszámolójában is hangsúlyos szerepet szánt ennek a kérdésnek. A vita során valamennyi képviselőcsoport kinyilvánította azon szándékát, hogy a készek a kérdés megoldására. Az érdemi politikai egyeztetésnek azonban az az előfeltétele, hogy a kormány előterjessze javaslatait, tehát foglaljon valamilyen állást ebben a kérdésben. Tudni kell azt is, hogy létezik a közjogi munkacsoportnak nevezett testület, amely meggyőződése szerint jó szándékkal jött létre, de ebben az évben gyakorlatilag működésképtelennek bizonyult. Nem szeretné, ha a kisebbségi közösségeket tennék ismét felelőssé azért, mert „nem történik semmi” az ügyben, ezért javasolja az önkormányzati vezetők előtt fekvő nyílt levél elküldését. Az időhúzás a politikai életen belül sokak számára kényelmesebb megoldás, de nem szabad ebben a nagy kényelemben hagyni a politikusokat.
Szárkiszján Ádám:
Mivel a törvény kétharmados, úgy gondolja, hogy az ellenzéki pártok felé is jó lenne egy ilyen levelet küldeni.
Dr. Kállai Ernő:
Az ellenzéknek az a logikus álláspontja, hogy azután alakítják ki a véleményüket, miután a kormány állást foglalt. Az előterjesztéseket a kormánynak kell megtennie. Addig az ellenzék nem fog semmit tenni, vagy mondani. A képviselő csoportok kinyilvánították a szándékukat a beszámoló parlamenti vitáján, hogy készek arra, hogy felmérjék és megoldják ezt a kérdést, amennyiben a képviselők megkapják az előterjesztéseket. A kormány van most abban a helyzetben, hogy lép vagy szőnyeg alá söpri ezt az egész kérdést.
Felteszi a kérdést, hogy egyetértenek-e a kisebbségi önkormányzatok elnökei a levéllel. Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei támogatják, hogy az országgyűlési biztos a nevükben megküldje a nyílt levelet a kormányfőhöz.
5. napirendi pont: Tájékoztató az oktatási ügyekben tett intézkedésekről
dr. Fórika László
5.1. Felmenő rendszer
Már 2006 decemberében felhívtuk az OKM figyelmét arra, hogy a felmenő rendszer közoktatási törvényben szabályozott fogalmát egy miniszteri rendelet, a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: irányelv) leszűkítve, tehát a jogszabályi hierarchiába ütköző módon értelmezi. Jeleztük, hogy e jogszabály indokolatlanul korlátozza a kisebbségi származású szülők és tanulók kisebbségi oktatás választásához való jogát is.
Több jogalkotási javaslatot tettünk. Kezdeményeztük egyebek mellett, hogy az oktatási miniszter az irányelvet módosítsa oly’ módon, hogy az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon tegye lehetővé a kisebbségi nevelés oktatás felmenő rendszerben való bevezetését, illetve a tartalmi követelményeket, a kommunikatív nyelvi kompetenciákat a kisebbségi nevelés-oktatás bevezetéséhez képest határozza meg.
2007 január végén az OKM ígéretet tett arra, hogy jogalkotási javaslatainkat egy hónapon belül egyezteti az Országos Kisebbségi Bizottsággal (a továbbiakban: OKB), azt követően pedig az országos kisebbségi önkormányzatokkal. Az egyeztetésre végül 2007. május 17-én került sor.
Az OKB ülésén a jogszabály-módosítási javaslatunkkal szembeni legfontosabb érv az volt, hogy teret nyithat a joggal való visszaélésnek, ezért — elvi álláspontunkat fenntartva, de a felvetett jogalkalmazási aggályokra is reagálva — érdemi megoldási javaslatokat is eljuttatunk az ágazatért felelős miniszterhez.
Eztán eltelt egy teljes év, míg 2008. júliusában megkaptuk véleményezésre az irányelv módosításáról szóló tervezetet. Ennek összefoglalója első helyen a kisebbségi közösségek szakmai és politikai képviselőinek akaratára hivatkozik akkor, amikor a kisebbségi nevelés-oktatás bevezethetőségét továbbra is csak az 1. évfolyamtól teszi lehetővé.
Igaz, azon kisebbséghez tartozó tanulók számára, akik az iskolakezdést követő különböző időpontokban szeretnék a kisebbségi nyelvet tanulni, a kisebbségi kultúrát megismerni, a tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy ez (kisebbségi-nevelési oktatási formának nem minősülő, kiegészítő normatívával nem támogatott módon, a nem kötelező tanórai keret terhére) megszervezhető legyen, lényegében szakkörként.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa többször kifejtett, jogalkotási kezdeményezést is magába foglaló véleménye szerint a kisebbségi oktatáshoz való jog korlátozását jelenti, ha a kisebbséghez tartozók csak a tanköteles kor kezdetén dönthetnek a nemzetiségi oktatásban való részvételről. A tervezet által biztosított új lehetőség (nagyon visszafogottan fogalmazva) csak igen korlátozottan tekinthető megoldásnak. Az ombudsmannak megalapozott szakmai érvei vannak minden, az OKM által megfogalmazatott, a korábbi rendszert főszabályként való megtartása melletti érvre, de nem akarhat mást, de (ahogy a konkrét esetben is) még többet se, mint amit a kisebbségi önkormányzatok maguk akarnak.
Ennek megfelelően, a Szüdi János szakállamtitkárral folytatott személyes konzultáción mindössze azt kérte, hogy a kisebbségi oktatási formákon kívül, kvázi szakkörként megszervezett kisebbségi nyelvtanulásnak legyen nyoma: a tanuló a megszerzett tudásáról kapjon a bizonyítványához kapcsolt betétlapot.
Támogatta az ombudsman a szakállamtitkár felvetéseit, miszerint
5.2. Jelentés az „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című, DDOP-3.1.2. számú pályázatról
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának és a Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökei panasszal fordultak az ombudsmanhoz a Regionális Operatív Programok keretében kiírt, „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” címmel meghirdetett pályázat ügyében.
Álláspontjuk szerint a pályázati kiírás nem volt összhangban a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. A pályázat benyújtásához „a beruházással érintett feladatellátási helyek 80 %-os fizikai kapacitás-kihasználtságának teljesítését” be kellett mutatni a 2007/2008. tanév statisztikai adatlapjai alapján. Emiatt számos – jellemzően kistelepülésen működő – nemzetiségi oktatást folytató intézmény esett el az eredményes pályázattól. Ezek az intézmények ugyanis a kisebbségi és a közoktatási törvény rendelkezései szerint már nyolc tanuló szülőjének kérésére kötelesek nemzetiségi osztályt szervezni, vagyis nem tudnak eleget tenni a pályázatban előírt 80 %-os kapacitás-kihasználtságnak. ( A vizsgálat során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy más, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által kiírt pályázatok is hasonló kritériumokat fogalmaznak meg.)
A panaszosok kifogásolták továbbá azt is, hogy az elutasítás indoka – 80 %-os kapacitás-kihasználtság követelménye – csak egy decemberi módosítással került a pályázatba, akkor is csupán a kitöltési útmutatóban és nem a pályázati kiírásban jelent meg.
A beadványt a pályázat határidejének lejárta előtt két nappal kaptuk meg, ezért csak arra volt lehetőség, hogy az oktatási és kulturális, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszterek soron kívüli intézkedését kérjük. Megkeresésünkre nem történt érdemi kormányzati intézkedés. Az oktatási és kulturális minisztérium illetékességének hiányára hivatkozott. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pályázati határidő letelte miatt nem látott lehetőséget a probléma megoldására, arról tájékoztatott, hogy a megküldött észrevételeket a következő hasonló tartalmú pályázati kiírás során vehetik figyelembe.
A panasz teljes körű kivizsgálása érdekében részletes tájékoztatást kértünk az NFÜ-től.
- hány pályázatot nyújtottak be a fenti pályázati kiírásra,
- ebből hány pályázatot utasítottak el a 80 %-os kapacitás-kihasználtság hiányában,
- hány kisebbségi oktatást folytató intézmény nyújtott be pályázatot,
- ebből hány pályázatot utasítottak el a 80 %-os kapacitás-kihasználtság hiányában,
- a 80 %-os kapacitás-kihasználtság előírása szerepelt-e az eredeti pályázati felhívásban,
- amennyiben igen, konkrétan a pályázati felhívás melyik rendelkezése írta elő ezt a feltételt,
- ha az eredeti felhívás nem tartalmazta ezt a kitételt, akkor mikor került a pályázati feltételek közé, és a pályázat konkrétan melyik pontjában került megfogalmazásra,
- amennyiben nem a pályázati felhívásban szerepelt ez a feltétel, hanem csak a kitöltési útmutatóban, mi ennek a magyarázata,
- egyeztettek-e a pályázati felhívásról az országos kisebbségi önkormányzatokkal.
A vizsgálat megállapításai
· Az NFÜ tájékoztatása szerint a pályázati kiírások tartalmát 2007. augusztusában társadalmi véleményezésre bocsátotta. Állításuk szerint a pályázati kiírás tartalma a társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek figyelembevételével került kiírásra. Ezzel szemben vizsgálatom során bizonyítást nyert, hogy a Pécsvárad Kistérségi Társulás munkaszervezet vezetője eljuttatta a kistérség településeinek észrevételeit tartalmazó levelet az NFÜ-nek, melyben kifogásolták a 80 %-os kapacitás-kihasználtság kritériumát.
· A panaszosok szerint a kérdéses jogosultsági kritérium nem a pályázati kiírásban szerepelt, csupán egy kitöltési útmutatóban és oda is csak egy későbbi módosítás útján került. A 80 %-os kapacitás-kihasználtság követelménye valóban nem a pályázati kiírásban szerepelt, hanem a pályázati útmutatóban. Ugyanakkor a pályázati kiírás E. pontjában, a „Kiválasztási kritériumok” cím alatt arról tájékoztat, hogy a pályázati dokumentáció részét képezik a pályázati útmutatóban közzétett jogosultsági szempontok.
· Mivel sem a panaszos, sem az NFÜ nem küldött számunkra eredeti dokumentumokat, ezért a kapacitás-kihasználtsági követelmény utólagos pályázatba kerülése nem volt bizonyítható.
A kapacitás-kihasználtsági kritériumról
A kisebbségi oktatást akkor is meg kell szervezni, ha csupán nyolc gyermek szülője kéri.
A maximális osztálylétszámok a Kotv. 3. sz. mellékletében a következők:
|
a) |
az 1-4. évfolyamon |
26 |
|
b) |
az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán |
30 |
Könnyű belátni ezek alapján, hogy ha egy iskolában például 1- 8. osztályig 8-10 gyermekes osztálylétszámokkal folyik nemzetiségi oktatás, akkor a maximális osztálylétszámokat figyelembe véve nem lesz meg az intézmény 80 %-os kapacitás-kihasználtsága. Az iskolának ugyanakkor nincs választási lehetősége: a nemzetiségi oktatást ilyen kis létszám esetén is – osztályi keretekben – meg kell szerveznie.
Nem szorul további bizonyításra, hogy a vitatott jogosultsági kritérium lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe (azaz zár ki a pályázók köréből) nemzeti vagy etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást folytató oktatási intézményeket, hiszen számukra törvény írja elő a maximális osztálylétszámot messze „alulmúló” létszámú jelentkezés esetén is az osztály indítását. Közismert az is, hogy a Dél-Dunántúlon a nemzetiségi lakosság hagyományosan aprófalvakban él, ahol a nemzetiségi oktatást folytató iskolák legnagyobb részének esélye sincs a maximális osztálylétszámokat elérni.
Megállapítható tehát, hogy az „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című, DDOP-3.1.2. számú pályázat – illetve az azonos jogosultsági kritériumot tartalmazó további pályázatok – 80 %-os kapacitás-kihasználtsági előírása közvetetten hátrányosan megkülönbözteti a kisebbségi oktatást folytató iskolákat.
Az OKM szerepéről
Miközben az oktatási tárca illetékessége hiányát hangsúlyozta minden levelében, maga is elismerte a pályázati kiírás diszkriminatív voltát. Az NFÜ ugyanakkor a pályázati kiírások jogszerűségét azzal is igyekezett alátámasztani, hogy felhívta a figyelmünket arra: „a pályázati kiírás az oktatási és kulturális minisztérium illetékes szakértőivel együtt került kialakításra.” Az egymásnak ellentmondó állítások rámutatnak arra, hogy a jövőben az oktatási és kulturális, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumnak, illetve az NFÜ-nek egyeztetnie szükséges a pályázatok alkotmányos, a jogszabályoknak megfelelő, a szakminisztériumok ismereteit felhasználó kiírásában.
Ajánlással fordult az ombudsman a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszterhez:
- a jövőre nézve biztosítsa, hogy a közoktatási intézmények fejlesztését célzó pályázati kiírások ne tartalmazzanak a nemzetiségi oktatást folytató iskolák számára diszkriminatív jogosultsági kritériumokat;
- intézkedjen arról, hogy az NFÜ a jövőben érdemben egyeztessen az országos kisebbségi önkormányzatokkal;
- hívja fel az NFÜ figyelmét a megfelelő ügyintézésre, valamint az ombudsmani vizsgálatok során az NFÜ-t is kötelező adatközlési kötelezettségre.
Kezdeményezte az ombudsman, hogy az Oktatási és Kulturális Miniszter az NFÜ nevelés- oktatás témakörét érintő pályázati kiírásaiban lehetőség szerint működjön együtt a pályázat kiírójával és segítse elő az oktatási esélyegyenlőség megvalósulását, a nemzetiségi oktatást folytató intézmények egyenlő bánásmódhoz való jogának érvényesülését.
5.3. A kiegészítő kisebbségi oktatás finanszírozásáról
A közoktatási törvény 1999. évi módosítása teremtette meg a kiegészítő kisebbségi oktatás bevezetésének a lehetőségét, mely biztosította az alacsony lélekszámú kisebbségek számára is a nemzetiségi oktatás közoktatási rendszer részeként történő megszervezését. 2004-2005. tanévtől három alacsony létszámú és szórványban élő kisebbség (a lengyel, a görög és a bolgár) országos önkormányzata döntött a kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezéséről. A kiegészítő kisebbségi oktatás mind tartalmában, mind időkeretében (heti 5 óra) a nyelvoktató kisebbségi oktatási formának felel meg, ezért a fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a nyelvoktató oktatásban részt vevő diákok után igényelhető kiegészítő támogatást (tanulónként 45 eFt) veheti igénybe. Ez az összeg elég is lenne az oktatási forma jellegéhez igazodó megbízási szerződésen alapuló feladatellátás esetén.
A kiegészítő kisebbségi oktatást folytató iskoláknak azonban a közoktatási törvény 38. § (1) bekezdésében megfogalmazottaknak is eleget kell tenniük, mert a közoktatási rendszer részét képező oktatási intézményeknek számítanak. Állandó saját székhellyel, alkalmazotti létszámmal, meghatározott eszközökkel kell rendelkezniük. Az alkalmazotti létszám legalább 70 %-át pedig közalkalmazotti jogviszonyban kell foglalkoztatniuk. Ennek, a három érintett kisebbség országos önkormányzatának elnök elnökei szerint az adott kiegészítő normatívából lehetetlen eleget tenni. Az állandó finanszírozási problémák miatt összesen 506 gyermek (45 bolgár, 204 lengyel, és 257 görög) kisebbségi oktatáshoz való joga került veszélybe. A fenntartók nem tudják kifizetni a közalkalmazottak bérét, a pedagógusok pedig, a lengyel iskola estében munkájuk feladását fontolgatják. [Kotv. 38. § (1) bekezdés, 122. § ]
Az OKM egyedi évenkénti támogatással igyekszik kipótolni a kiegészítő kisebbségi oktatás fenntartásához szükséges összeget; a támogatás azonban eseti, a tárca nemzetiségi feladatokra fordítható forrásainak csökkenése esetén esetleges.
A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezése az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezése alapján a megyei önkormányzat kötelező feladata. Amennyiben tehát az országos kisebbségi önkormányzat nem tudja az iskolák fenntartását megoldani, átadhatná azokat megyei fenntartásba. Az oktatás a kisebbségi kulturális autonómia egyik legfontosabb eleme, ezért a fenntartói jog átadása visszalépést jelentene a kisebbségi önkormányzatiság területén.
Álláspontunk szerint a jogalkotó a kiegészítő kisebbségi oktatással azon gyermekek kisebbségi oktatáshoz való jogát is el akarta ismerni, akik az adott kisebbségi közösség kis létszáma miatt, helyi szinten 8 fő híján, a települési önkormányzat számára kötelezően megszervezendő más kisebbségi oktatási formákhoz nem juthatnak hozzá. A hatályos rendelkezések alapján elmondható, hogy míg a kiegészítő kisebbségi oktatás formai szinten megszervezhető, a valóságban – megfelelő finanszírozás hiányában – nem fenntartható. Ez a helyzet sérti a jogbiztonság elvét: a jogszabályok egy része deklaratív módon lehetővé tesz egy fajta oktatást, míg megfelelő finanszírozás hiánya lehetetlenné teszi azt. A jelenlegi helyzet ezen túlmenően sérti a kisebbségi jogokat is, nem biztosítja a kisebbségi közösségek identitásának, kultúrájának megőrzését.
A megállapított alkotmányos visszásság orvoslása érdekében kezdeményezéssel fordult az ombudsman az oktatási és kulturális miniszterhez, hogy az OKM dolgozza ki a kiegészítő kisebbségi oktatás működését biztosító hosszú távú megoldást.
Több, alternatív megoldási javaslatot tett:
- a 70 %-os szabály eltörlése a kiegészítő kisebbségi oktatás esetén;
- az illetékes országos önkormányzatok az alap normatíva feladattal arányosított összegét normatív módon igényelhessék;
- átfogó – határozatlan időre szóló – oktatási megállapodás keretében gondoskodjanak a közalkalmazotti bérköltséget pótló kiszámítható évenkénti támogatásról.
Dr. Hiller István miniszter úr válaszában arról tájékoztatott, hogy a tárcának is az a véleménye: ezen intézmények fenntartása átgondolt oktatásszervezést és hosszú távú finanszírozási megoldást igényel. A közalkalmazotti jogviszonytól azonban a tanulók iránti felelősség miatt nem tekinthetnek el. (A polgári jogviszonyban dolgozók nem tartoznak munkajogi felelősséggel, és a vezető által nem utasíthatóak.) A minisztérium gondoskodik arról, hogy jövő évtől a mindenkori költségvetési törvény további kiegészítő támogatást biztosítson ezen intézmények fenntartásához. A tárca tervei szerint ez a kisebbségi szakmai normatíva további 45 eFt-tal történő megemelését jelenti. Így a kiegészítő kisebbségi oktatásban résztvevő tanulók után évente összesen 90 eFt támogatás igénybevételére lesz lehetőség. A 2009. évi költségvetési törvény előkészítése során ezt az összeget a tárca betervezi.
Alexov Ljubomir
A kisebbségi önkormányzatok felelőssége kapcsán megjegyzi, hogy személy szerint kétszer is beszélt a főosztályvezető asszonnyal a felmenő rendszerről, tehát nem mondható el, hogy a minisztérium nem kérte ki a véleményüket. A minisztérium szakmai éve, hogy roppant nehéz megszervezni, hogy hol és hogyan kapcsolódjanak be a rendszerbe. A kisebbségek számára pillanatnyilag azt a keveset sem tudja a közoktatás biztosítani, amit kérnek. Tehát már eleve problémáik vannak a rendesen szervezett csoportokkal, évfolyamokkal, osztályokkal. A szerb kisebbség nem azt nyilatkozta, hogy semmilyen jogra nem tart igényt, de a szerbeknél pillanatnyilag nem realitás, hogy bármikor be lehessen kapcsolódni.
Dr. Kállai Ernő:
Az ombudsman-i hivatal lezártnak tekinti a felmenő rendszer kérdését.
Dr. Buzál Attila:
A felmenő a rendszerrel kapcsolatban megjegyzi, hogy Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Pest megyében gyakorlatilag egész iskolákat akartak a német nemzetiségi intézményekre telepíteni nem felmenő rendszerben. Ez a feladatot nem tudják másképp kezelni csak felmenő rendszerben.
Dr. Muszev Dancsó:
A kiegészítő oktatással kapcsolatos eredmények kapcsán, ha valóban ez lesz a megoldás, akkor szerinte hosszú távon megoldja a problémáikat, és tervezhetővé válik az oktatás. Köszönetet mond az ombudsman úrnak, hogy felvállalta ezt a kérdést és hogy megfogható eredményhez vezetett.
Rónayné Slaba Éwa:
Köszönetét fejezi ki, hogy végre elindult ez az ügy, de megjegyzi, csak akkor lesz igazából nyugodt, ha elindul az ötödik tanév ebben a három iskolában. Ugyanis eddig a három iskola közül még egyik sem kapott értesítést a minisztériumtól.
Dr. Kállai Ernő:
A minisztérium vállalt kötelezettséget arra, hogy biztosítani fogja az összegeket. Sajnos az ombudsmannak a finanszírozás tényleges megvalósulására nincs befolyása.
Fuzik János:
Békéscsaba várossal közösen pályáztak 4 alkalommal, de nem nyertek, mert nem kistérségi az intézmény, és még hosszan lehet sorolni azt, hogy miért estek el plusz pontoktól, miközben volt olyan település, ahol egyszerre nyertek négy pályázatot. Szó volt egy második körről is, ahova azonban csak azok adhatják be pályázatukat, akik elérték a minimum pontszámot és állítólag év végére elfogy az EU pénz. Tehát megáll az idő, nem lesz itt több iskolafejlesztés. Elég lehangoló a helyzet. Szubjektívnak tartja a pályázatok elbírálását.
Hepp Mihály:
Felháborítónak tartja, hogy a 80%-os feltétel a kiírásban nem volt benne. Utólag, a kitöltési útmutatóból értesültek róla. A kisebbségek többsége nem tudja teljesíteni ezt a 80 %-ot. Ott, ahol pedig teljesítik, mint ahogy a horvátok, akkor másképp magyarázzák a dolgokat. Háromszor támadták meg Bajnai Gordon elutasító határozatát, eredménytelenül.
A helyzet jelenleg az, hogy a Mecseknádasd, Kétegyháza és Hercegszántó számára megszavazott a minisztérium fejenként 60 millió forintot. A kollégiumunk építésének költségvetése viszont 350 millió forint. 200 milliót kértünk a költségvetéstől, tehát még valahonnan kell 30 millió. A Dél-Dunántúli a térségben és Bács-Kiskun megyében folyamatosan szűnnek meg a nemzetiségi iskolák. Egyetlen módja, hogy az anyanyelvoktatás megvalósítsuk, az ez az iskolakomplexum. A 45 főre engedélyezett kollégiumban pillanatnyilag 50 gyerek van. Az oktatásim komplexum kihasználtsága 110 %-os.
Ha a jelenlegi anyagi helyzet állandósul, akkor sajnos Bács-Kiskun megyében a horvát kisebbségi oktatás meg fog szűnni.
A legdrámaibb, hogy azt a 60 millió forintot, amit megkaptak, nem használhatják fel, mert nincs meg hozzá a többi pénz. Ha viszont vesznek belőle cementet, betont, stb. akkor ez megkezdett beruházásnak számít, és megkezdett beruházással jövőre már nem lehet pályázni. viszont, ha nem kapják meg jövőre a többi pénzt, akkor hiába költötték el a 60 milliót, nem jutnak előbbre. Másutt pedig nagyon komoly pénzeket költenek el.
Dr. Kállai Ernő:
Azt javasolja, várják meg, hogy mi fog történni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget már elmarasztalták. Október 1-én vállalta a minisztérium, hogy áttekinti ezeket a kérdéseket.
6. napirendi pont: A finanszírozással kapcsolatos aktuális kérdések
Ismeretei szerint az országos önkormányzatok közös levéllel fordultak a miniszterelnökhöz a kisebbségi önkormányzatok finanszírozása ügyében, de ennek tartalmáról nem kapott tájékoztatást. Ha a kisebbségi közösségek úgy gondolják és jelzik hogy van olyan szakmailag alátámasztható álláspontjuk, amely a feladatalapú támogatás szempontrendszerének átalakítását célozza, akkor természetesen meg fogja tenni a szükséges lépéseket.
7. Napirendi pont: Vagyonnyilatkozat kérdése
Dr. Kállai Ernő:
Két bejelentést szeretne tenni. Az egyik az jó hír, hogy a vagyonnyilatkozat ügyében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elfogadta az ombudmani álláspontot. A szaktárca válaszlevele szerint a helyi (települési és területi) kisebbségi önkormányzati képviselőknek e megbízatásukhoz kötődően nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Ez a kötelezettség csak az országos kisebbségi önkormányzati vezetőkre vonatkozik.
8. Napirendi pont: Egyebek
Dr. Kállai Ernő:
Tájékoztatja az önkormányzati vezetőket arról, hogy decemberben egy szigorúan tudományos konferencia összehívását tervezi, tekintettel arra, hogy 15 éves a kisebbségi törvény. Ez a tény semmilyen okot nem ad okot különösebb ünneplésre, nem is ez a cél. Szeretne egy helyzetjelentést, helyzetértékelést készíteni tudományos módon arról, hogy 15 ével a kisebbségi törvény elfogadása után milyen körülmények között dolgoznak a kisebbségi önkormányzatok.
Elképzelése szerint a kisebbségi közösségek vezetői közül valaki a kisebbségi önkormányzatok szemszögéből fejtené ki az álláspontját a 15 éves működés tapasztalatairól. Az szeretné, ha ugyanúgy, mint a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa esetén, a kisebbségi közösségek tennének javaslatot az előadó személyére.
Több hozzászólás nem lévén, megköszöni a részvételt és bezárja a tanácskozást.
Jegyzőkönyvet készítette:
Dr. Bindorffer Györgyi
Jóváhagyta:
Dr. Kállai Ernő