Emlékeztető
a II. Kisebbségi Kerekasztal 2008. április 22-én megtartott találkozójáról
Helyszín: Országgyűlési Biztosok Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22. I. emelet, Díszterem
Jelen vannak:
Az országos kisebbségi önkormányzatok részéről
Bolgár Országos Önkormányzat Dr. Muszev Dimitrov Dancsó elnök
Országos Cigány Önkormányzat Balogh József elnökh.
Görög Országos Önkormányzat Kanakisz Lefterisz
Országos Horvát Önkormányzat Hepp Mihály elnök
Szolga József
Országos Lengyel Önkormányzat Molnárné-Sagun Zdzislawa elnök
Dr. Rónayné Slaba Éwa
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Heinek Ottó elnök
Országos Örmény Önkormányzat Szárkiszján Ádám elnök
Országos Ruszin Önkormányzat Manajló András elnök
Szerb Országos Önkormányzat Alexov Ljubomír elnök
Országos Szlovén Önkormányzat Krányecz Ferenc elnökh.
Országos Ukrán Önkormányzat Hartyányi Jaroszlava elnök
Az OBH részéről
Dr. Magicz András mb. főosztályvezető
Némedi Erika főtanácsos
Dr. Fórika László főosztályvezető-helyettes
Dr. Regényi Eszter jogi referens
Dr. Bindorffer Györgyi, a Kisebbségi Kerekasztal titkára
Állandó megfigyelők
A Magyar Országgyűlés elnöki kabinetje részéről: Kishegyi Viktória
Meghirdetett napirendi pontok:
1. Tájékoztató az aktuális ügyekről
A pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat elhelyezése
Kisebbségi műsorok tervezett szüneteltetése az Olimpiai Játékok idején
A szekszárdi Német Színház
2. Kisebbségi oktatás kérdései – különös tekintettel az intézménymegszüntetés problémájára
3. Kisebbségi választójogi kérdések
4. Egyebek
Dr. Bindorffer Györgyi:
Köszönti a megjelenteket. Elnézést kér amiatt, hogy Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman előre nem látható okok miatt nem tud részt venni a találkozón. Javasolja, hogy a következőkre változtassák meg az eredetileg meghirdetett napirendet:
Előadó: Dr. Magicz András
a. Általános tapasztalatok
b. A közigazgatási hivatalok eljárási gyakorlata
Előadó: Dr. Fórika László
a. a kis és mikrotérségi oktatási pályázatok során tapasztalt visszásságok
b. a kiegészítő kisebbségi oktatás problémái
Előadó: Dr. Regényi Eszter
Előadó: Dr. Magicz András
5. Egyebek
A napirend módosítását a jelenlévők elfogadták.
1. Napirendi pont: Választójogi kérdések
Dr. Magicz András:
Új fejezetéhez érkezett a választójogi szabályok tárgyalása; a szakmai előkészítést követően megkezdődik az érdemi politikai egyeztetés. Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága 2008. április 29-én, az alkotmányügyi bizottság 2008. május 6-án tárgyalja a kisebbségi biztos beszámolóját, és ekkor napirendre kerül a parlamenti képviseletről szóló, a Kerekasztal ülésein egyeztetett koncepció is. A bizottsági ülésre meg fogják hívni az országos önkormányzatokat is, de azt kérjük, hogy ha valamilyen észrevételük van a parlamenti képviselettel és a választói jegyzékkel kapcsolatban, akkor azt már most tegyék meg. Írásban az önkormányzatok a tervezetet megkapták. Az a fontos, hogy a kisebbségek egységes álláspontot képviseljenek az országgyűlési bizottságok előtt.
Alexov Ljubomir:
Tudomása van arról, hogy a szerbek mellett sokan nem értenek egyet a választói névjegyzékkel. Kéri az elnököket, hogy cáfolják, vagy erősítsék meg állítását.
Manajló András:
A ruszinok eleve ellenezték. Azt kéri, hogy ha mindenképpen szükség van a névjegyzékre, akkor ne bonyolítsák, maradjon úgy, ahogy eddig volt. Ne legyen nyilvános a lista, mert az sérti az emberi jogokat. Csak a képviselő jelöltek legyenek nyilvánosak.
Dr. Magicz András:
Decemberben és januárban Kerekasztal-határozat született arról, hogy a kisebbségi biztos az Országgyűlés elé tárhatja a közösen kidolgozott és elfogadott koncepciót. Ez most már a képviselők előtt van. Most nem célszerű plusz észrevételt megfogalmazni. Kéri, hogy jöjjenek el a bizottsági ülésekre, hogy képviselők lássák: a kisebbségi közösségek egységesen kérik a parlamenti képviseletről szóló törvény megalkotását.
Heinek Ottó:
Közgyűlés elé vitte a választói névjegyzék kérdését, amely úgy határozott, hogy ne legyen kisebbségi választói névjegyzék a kisebbségi parlamenti választásokon, viszont emeljék meg a bejutási küszöböt. Az önkormányzatiság és a parlamenti képviselet az két külön dolog, mert az önkormányzatiság az autonómiáról szól, a parlamenti képviselet pedig a participációról a hatalomban. A parlamenti képviselőválasztásokon ne legyen névjegyzék, viszont az önkormányzati választásokon a választói névjegyzék legyen nyilvános.
Hepp Mihály:
A horvát országos önkormányzat közgyűlése támogatja a névjegyzéket.
Szárkiszján Ádám:
Látszik, hogy a különböző testületek között ellentmondás feszül. Az örmények ragaszkodnak a névjegyzékhez, mert ha bárki szavazhat, át lesz politizálva a választás.
Krányecz Ferenc:
A kisebbségeknek van egy közös álláspontja. Kéri, hogy egyelőre ne lépjen vissza senki és nézzék meg, hogy mit mond erre a politika.
Alexov Ljubomir:
A parlamenti képviseleti koncepció jelenlegi formájában kiérleletlen és korábban került a képviselők elé, mint szükséges. Még sok a nyitott kérdés, ezért a 13 kisebbségnek meg kell tárgyalnia, hogy elfogadható-e a kisebbségek megkülönböztetése. Még megközelítőleg sincs egyetértés a kisebbségek között. Ha nincs konszenzus, a szerbek kilépnek a Kerekasztalból.
Dr. Magicz András:
A parlamenti koncepcióról két ülésen is szavaztak. A koncepciót többségi szavazással fogadták el, és azért többségi szavazással, mert egy kisebbség nem jelent meg a Kerekasztal ülésén. Az ombudsmannak kötelessége a múlt évi tevékenységéről számot adni, így a beszámolóban ismertetnie kellett a parlamenti képviseletről szóló koncepciót is. Nem lenne szerencsés, ha a kisebbségek az országgyűlési bizottsági üléseken, a képviselők jelenlétében vitatkoznának a koncepcióról. Abban konszenzusnak kell lennie, hogy a Parlament tűzze napirendre a koncepció megtárgyalását.
2. Napirendi pont: A kisebbségi oktatási intézmények megszüntetésével kapcsolatos problémák
Dr. Fórika László:
A következő kérdésekben részletes ismertetés ad:
1. A közoktatási törvény néhány átszervezésre vonatkozó, kisebbségi jogi szempontból fontos szabálya:
2. A mindennapos jogalkalmazói kérdéssé váló, sok gyermek és szülő jogait, érdekeit érintő önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények megszüntetése és egyéb átszervezése miatt valódi közérdek fűződik az intézmény-átszervezés jogi szabályozásának a pontosításához, illetve a közigazgatási hivatalok törvényességi/jogszerűségi ellenőrzési hatáskörének a tisztázásához.
Miért nincsenek intézmény-megszüntetéssel kapcsolatos perek?
A) Minden rendben van.
B) Nincs, aki pert indítson.
A helyi önkormányzat, mint intézményfenntartó intézményátszervezésre, megszüntetésre irányuló döntését, még ha az nyilvánvalóan jogsértő is, senki sem akadályozhatja meg. A hatályos szabályok szerint sem a véleményező testületek, sem a szakértő véleménye, sem a megyei önkormányzat szakvéleménye nem köti az önkormányzatot, így nem akadályozhatja meg magát a döntést. A közigazgatási hatóság és a bíróság utólagos törvényességi észrevétele, határozata, ha a helyi önkormányzat kellően gyorsan végrehajtja a döntését, már az eredeti állapot helyreállítását, az érdek-, és jogsérelem orvoslását nem teszi lehetővé.
4. A hajdúböszörményi esetről:
Egy másik esetben (megyei jogú város):
A közigazgatási hivatal egyik esetben sem érzékelt hibát. (Vagyis, a kisebbségi önkormányzatok leginkább magukra számíthatnak.)
Megoldási javaslat: a szakértői vélemény és a megyei önkormányzat szakvéleménye formális „felülbírálat” nélkül is „vitatható”, hiszen a közigazgatási hivatalnak joga van a jogszerűség eldöntéséhez további információkat kérni az önkormányzattól.
6. Az intézménymegszüntetés csak akkor jogszerű, ha a gyermek mindenek felett álló érdekét nem sérti, ennek részeként:
Mondhatni, hogy a tartalmi/érdemi jogszerűség biztosítására lett kitalálva a véleményezési eljárás, a szakértői vélemény és a megyei önkormányzat szakvéleménye. De mi van akkor, mi a teendő, ha
Vagy elolvasni sem kell őket, —így aztán lehet akár halandzsa is — hiszen úgysem kötelezi az önkormányzatot egyik sem?
Ha ez utóbbi volna igaz, vagyis amennyiben az intézmény-átszervezésről szóló, mérlegeléssel hozott önkormányzati döntés jogszerűségi ellenőrzése azt jelenti, hogy a közigazgatási hivatal a véleményezési eljárás lefolytatása során keletkező iratokat és az önkormányzati döntést kiállítási jogosultság, formai kellékek és darabszám szerint ellenőrzi, lajstromba veszi, akkor a „gyermek mindenek felett álló érdeke”, mint tartalmi/érdemi kérdés a jogszerűségi ellenőrzés során fel sem merül.
7. Az intézménymegszüntetés csak akkor jogszerű, ha az intézmény-fenntartó önkormányzat a közoktatási törvényben részletezett véleményeztetési eljárást lefolytatja.
Közigazgatási hivatal: „Az eljárást szabályozó közoktatási törvény véleményeztetési határidőt nem állapít meg, ezért a véleményezésre adott határidő mértéke nem adhat alapot törvénysértés megállapítására.”
Önkormányzati és területfejlesztési miniszter: „jogi szabály nem határozza meg egyértelműen a véleményeztetési eljárás ütemezését, a véleményezésre minden résztvevő részére kötelezően biztosítandó időtartamot.”
Mindezek miatt, noha meggyőződésem, hogy a hatályos szabályokból is levezethető, hogy az eljárás minden résztvevője számára legalább 15 napot kell biztosítani véleménye kifejtésére, a jogbiztonság érdekében mégis szükségesnek tartom jogszabályban tételesen rögzíteni ezt.
Fontos, hogy a Nektv. 28. § (3) bekezdése a kisebbségi önkormányzatok „kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő” helyi önkormányzati döntéssel kapcsolatos egyetértési jogainak gyakorlására 30 napot biztosít.
8. Ha az intézkedési terv az intézmény-megszüntetést nem tartalmazza, akkor az intézkedési terv módosításával és az intézménymegszüntető döntéssel kapcsolatban külön-külön véleményezési eljárást kell lefolytatni. A két aktus nem eshet egybe.
A megkettőzött véleményeztetési eljárásnak pont’ az a célja ugyanis, hogy az intézkedési terv valóban betölthesse döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv funkcióját; ha egyetlen eljárásban lehetne módosítani az intézkedési tervet és meghozni az erre alapozott intézménymegszüntető döntést, akkor e jogintézmény a lényegét veszítené el: kiüresedne.
Másrészt, a két véleményezési eljárásban — közoktatási törvény 85. § (4), a 86. § (6) és a 102. § (3) bekezdése alapján — részben más a véleményező fórumok köre és egészen eltérő a szakértő és a megyei önkormányzat feladata: egyetlen eljárásban már csak emiatt sem „abszolválhatja” az önkormányzat a véleményeztetési feladatait.
9. A gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis, aminek bírósági orvoslása érdekében, ha a döntést helyi önkormányzat, ill. szervei hozták, csak a közigazgatási hivatal jogosult pert indítani. Ugyanez a szabály vonatkozik az iskolaszék, a diákönkormányzat, a szülői szervezet jogait sértő képviselőtestületi döntés esetére is.[1]
A gyermek mindenek felett álló érdekének a vizsgálata tartalmi vizsgálat, ami az intézménymegszüntetés során úgy vetődik fel, hogy az átszervezés aránytalan terhet jelent-e a tanulónak, ill. a megfelelő színvonal az új körülmények között is biztosítva van-e. Ha viszont a közigazgatási hivatalnak a „döntések tartalmi vizsgálatára nincs hatásköre”, akkor — a közigazgatási hivatal kereshetőségi monopóliumára tekintettel — a gyermek mindenek felett álló érdekét sértő önkormányzati döntést bírósági úton sem lehet orvosolni.
Indirekt logikával: ha a jogalkotó a jogszerűségi ellenőrzést nem tartalmi-érdemi ellenőrzésnek szánta volna, akkor nem rendelt volna hozzá kereshetőségi kizárólagosságot.
Az intézmény-átszervezésre vonatkozó eljárási szabályok megsértése megtámadás útján a döntés érvénytelenségéhez vezethet a közoktatási törvény 84. § (4) bekezdése szerint is. A jogbiztonság érdekében azonban ahhoz, hogy formai-eljárási szabályok jogok és jogos érdekek érvényesítésének garanciájaként legyenek minden jogalkalmazó számára értelmezhetőek, az eljárási rend megfelelő részletezése (lásd határidők és ütemezés), és annak egyértelmű kimondása szükséges, hogy a véleményeztetési eljárás a gyermek mindenek felett álló érdekének az érvényesítését szolgálja. (A kontextuális, de különösen a jogelvek fényében történő jogértelmezés a közigazgatási hatóságok jogszerűségi ellenőrzési gyakorlatától idegen.)
Balogh József:
Felveti, hogy vajon honnan lesz a cigány kisebbségi önkormányzatoknak jogi szakismeretük? A közigazgatási hivatalok illetékeseit nagyon sürgősen jogi tudatra kell ébreszteni. Az önkormányzatoknak vannak jogosítványaik, de nincs eszközük hozzá, amivel érvényt is tudnának ezeknek szerezni.
Kishegyi Viktória:
A gyermek mindenek feletti érdeke az identitás megtartása. Ha szétmegy az iskola, akkor szétmegy a közösség is. A lényeg pedig az, hogy a közösség megmaradjon. A steril törvények nem kisebbségbarát törvények. Annak érdekében, hogy a közösségek megmaradjanak, csak annyit kérnek a kisebbségek a magyar kormánytól, mint amennyit a határon túli magyaroknak nyújt.
Hartyányi Jaroszlava:
Javasolja, hogy a törvényi ellenmondásokról külön témaként tárgyaljanak. A törvényi ellentmondások miatt nem lehet érvényt szerezni a törvényeknek. Példaként felhozza az önkormányzatok hivatalainak kötelező létrehozását, majd a létrehozás után a működés ellehetetlenítését. Javasol egy olyan kerekasztal-ülést, ahova meghívják a közigazgatási hivatalok vezetőit.
Molnárné-Sagun Zdzislawa:
A lengyel önkormányzat kiegészítő kisebbségi iskolát működtet. Nem tudják azonban a törvény feltételeit teljesíteni. Hasonló problémákkal küzd a bolgár és a görög kisebbségi önkormányzat is. Több hónapja egyfolytában kérik a minisztérium anyagi segítségét, mert a tanárokat nem tudják kifizetni. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium állandóan hiteget azzal, hogy a megoldás folyamatban van és hamarosan rendezik a kérdést, de három év óta erre nem került sor. Ha így megy tovább, szeptemberben be kell zárni az iskolákat.
Alexov Ljubomir:
Köszöni Kishegyi Viktóriának a hozzászólását. Véleménye szerint a közigazgatási hivatalok nagyon negatívan állnak a kisebbségekhez és a törvények között ellentmondások vannak. Ugyanakkor hiába biztosít a törvény jogokat, ha a gyakorlatban nincs lehetőség a törvénnyel élni. Példaként felhozza a kistérségi társulások iskola-összevonásait, ahol a kisebbségek igényeit egyáltalán nem veszik figyelembe. Pedig a törvény egyértelműen támogatja a kisebbségi oktatást. Hol van akkor a gyermek mindenek feletti érdeke?
Dr. Fórika László:
Válaszol Balogh Józsefnek a jogismereti problémával kapcsolatban. Szükséges helyzetben az ombudsman mindig készen áll jogi állásfoglalást nyújtani. A közigazgatási hivatalnak törvényből fakadó kötelessége a kisebbségi önkormányzatok tagjainak képzése. Ajánlja a kisebbségi kézikönyvet is.
Kishegyi Viktória hozzászólása kapcsán elmondja, hogy a nyelvi környezet fontossága nem vitatható. Ha az átszervezés miatt a gyermek kiszakad a nyelvi környezetéből, akkor nem tartható fenn az identitás. A közoktatási törvény előír egy létszámminimumot, de a kisebbségi oktatásban ez nem érvényesül, tehát itt ezt nem kell alkalmazni. Olyan esetek is előfordulnak azonban, hogy csak azért szerveznek kisebbségi oktatást, hogy az alacsonylétszám ellenére is működhessen az iskola.
3. Napirendi pont: Oktatási ügyek ismertetése
a. a kis és mikrotérségi oktatási pályázatok során tapasztalt visszásságok
b. a kiegészítő kisebbségi oktatás problémái
Dr. Regényi Eszter:
A lengyel önkormányzati elnök hozzászólásához kapcsolódva elmondja, hogy a kiegészítő kisebbségi oktatással kapcsolatban 2007 őszén fordultak az Oktatási és Művelődési Minisztériumhoz, ahonnan 2008. áprilisában kaptak választ a megkeresésükre. A válaszban ragaszkodnak a 70 százalékos szabályhoz, ez kötelező, mivel a minisztérium szerint a kisebbségi kiegészítő oktatás is a közoktatási rendszer része. Ugyanakkor nincs pénz arra, hogy ezt a szabályt be is tudják tartani. A minisztérium levele szerint évenként kell újratárgyalni a finanszírozás kérdését; ehhez a kisebbségek minden évben nyújtsák be az iskola költségvetését.
Az ombudsman hivatala szerint ez elfogadhatatlan és nem nyújt végleges megoldást. Az oktatás nem lehet évenkénti megállapodás függvénye.
Dr. Rónayné Slaba Éwa:
A minisztérium három éve húzza a kérdés rendezését. Hiába áll rendelkezésre a törvény, a gyakorlatban nem történik semmi, mert az államigazgatási fél nem tartja be a szabályokat. Három kisebbségnek ez az egyetlen lehetősége a nyelvoktatásra. Ez év januárjában azt mondta a minisztérium, hogy a napokba n lesz szerződését, majd azt, hogy húsvét előtt biztos lesz pénz, de máig sincs.
Az évi kiegészítő fejkvóta 45 ezer forint/év/fő. Csak ebből nem lehet finanszírozni a közalkalmazotti státusban kötelezően felvett tanárokat. Ehhez kb. 2 millió forint kell havonta. Ehelyett 700 ezer forint áll rendelkezésre. A lengyel tanárok nem vállalják tovább a társadalmi munkát. A nemzetiségi iskolák és a két nyelvű iskolák megkapja a rendes fejkvótát.
Dr. Regényi Eszter:
Kapcsolatban van a kisebbségi biztos hivatala a minisztériummal. Meg fogják sürgetni a szerződéskötést és a pénz kifizetését. Kezdeményezni fogják az OKM-nél, hogy a kiegészítő kisebbségi oktatás finanszírozására hosszú távú megoldást találjanak.
Hartyányi Jaroszlava:
Felteszi a kérdést: hogyan lesz garancia arra, hogy a minisztériumok, közigazgatási hivatalok eleget tegyenek a törvényben előírt kötelességeiknek?
Dr. Regényi Eszter:
Garancia nincs, de természetesen az ombudsman mindent meg fog tenni, amit hatásköre lehetővé tesz, hogy érvényesüljenek a kisebbségi jogok.
Dr. Muszev Dancsó:
A kisebbségi kiegészítő iskola csak a nevében kiegészítő – alapoktatást folytat. Minden olyan előírást teljesíteniük kell, mint más iskoláknak, ugyanakkor kevesebbet kapnak.
Dr. Regényi Eszter:
Az alapnormatívát nem lehet egy heti 5 órát kitevő oktatási formára igénybe venni - érvel az OKM. Ez elég erős érv, az ombudsman legfeljebb a normatíva arányosítását kérheti.
Ezek után ismerteti Heinek Ottó és Wekler Ferenc beadványát egy pályázati kiírás visszásságaival kapcsolatban. A pályázati pénzek elnyerésére csak olyan intézmények voltak jogosultak, amelyek biztosítani tudták a 80 %-os kihasználtságot. Bajnai Gordon miniszter szerint lejárt a határidő és visszamenőleg nem tudnak mit tenni. Az Oktatási és Művelődési minisztérium azt a választ adta, hogy nem az ő hatásköre. Az NFÜ-hez fordultak, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés a kisebbségek kárára?
Hepp Mihály:
Ebben a kérdésben a horvátok és a románok is érintettek. A horvátok a hercegszántói kollégium bővítésére pályáztak, mivel ősztől dupla létszámmal fognak működni, mivel a helyi önkormányzat nem tudja a saját iskoláját fenntartani. 96 fő átjön az önkormányzati iskolából a horvát iskolába. Így a kihasználtság 110%-os lesz, mégis belekötöttek. Kis Péter írt Bajnai Gordonnak, de válasz még nincs. Az idő viszont telik. Hiányzik az a 200 millió, amire pályáztak, addig nem tudják elkezdeni az építkezést. Feltétlenül szükséges egy központi iskola, mivel a nemzetiségi gyerekek szétszórtan élnek.
Szolga József:
Az NFÜ sem tartja be az eljárás szabályait. Másfél hónapja nem kapnak választ azzal, hogy nem találják a formai hiba miatt 5 napon belül benyújtott pótlásaikat! Kéri, hogy az ombudsman úr kérjen tájékoztatást, hogy az operatív porgramban benne volt-e a 80 %.
4. Napirendi pont: Tájékoztatás a kisebbségi műsorok olimpia idején való felfüggesztése ügyében tett országgyűlési biztosi kezdeményezésről
Dr. Magicz András:
A kisebbségi önkormányzatok a Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy döntöttek, hogy elutasítják a kisebbségi műsorok szórásának felfüggesztését az olimpia ideje alatt. A kisebbségi biztos egyeztetést kezdeményezett az MTV és az országos kisebbségi önkormányzatok között. Ismereteink szerint ez megtörtént, ám az eredményről nem kaptunk tájékoztatást.
Alexov Ljubomir:
Három kisebbség, a szlovák, a szerb és a német, egyeztetett Pusztai úrral, aki ellentételezésként június és július hónapban 50 percet javasol. Ennek kitöltéséről a szerkesztőségek döntenek. A szerb elnök információi szerint szó került arról, hogy az anyaországból szerez be műsort a szerb szerkesztőség, vagy valamilyen magyar produkciós iroda közreműködésével készült műsort sugároznának. A költségekről még nincs megállapodás. A javasolt műsoridő: éjfél és 1 óra között elfogadhatatlan.
5. Napirendi pont: Egyebek
Dr. Muszev Dancsó:
Indítványozza, hogy a költségvetési szervre való átállásra kapott finanszírozás épüljön be a költségvetésbe, mivel nem egyszeri átállási költséget, hanem folyamatos fenntartást kell finanszírozni.
A kisebbségi alap létrehozását a megszüntetendő kisebbségi közalapítvány helyett aggályosnak tartja, mivel a közalapítvány döntéseiben a kisebbségeknek voltak jogosítványaik, de a miniszteri fennhatóság alatt működő alapban viszont nem lesz. Ezt a kisebbségekkel nem egyeztették le, egy rendkívüli ülésen tényként jelentették be.
Hartyányi Jaroszlava:
Nehezményezi, hogy megvették a kötelezően előírt programot a hivatali, de nem tudják használni. Levélben fordulták az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Pénzügyi Főosztályához, de nem kaptak választ. Úgy érzékeli, hogy nagy káosz van.
Megerősíti, hogy az lap létrehozásával kapcsolatban nem egyeztettek a kisebbségekkel.
Alexov Ljubomir:
Az alappal kapcsolatban semmit se lehet tudni. Se azt, hogy milyen nagyságú összeg áll rendelkezésre, se azt, hogy hogyan, kinek és mire, milyen feltételekkel fogják elosztani.
A hivatal működésével kapcsolatban elmondja, hogy az ÁSZ elmarasztalta a szerb önkormányzatot, mivel 2006-ban már költségvetési szervként kellett volna működniük. A mai napig nem kaptak PIR számot, nem tudnak könyvelni. Először kötelezték az önkormányzatokat, most meg azt mondják, sokba kerül.
Dr. Muszev Dancsó:
Hiába akarnak a kisebbségi önkormányzatok törvényesen működni, ezt már 5-6 hónapja nem tudják megtenni.
Felveti, ha az alap kormányfüggő, akkor hol van a kisebbségek autonómiája?
Némedi Erika:
Az egész kisebbségi önkormányzati finanszírozási rendszer mozgásban, ill. összeomló félben van és nincsenek kiépítve a garanciai a kisebbségi alapnak sem. Az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervvé válásának, a kisebbségi alap létrehozásának és a differenciált támogatás megváltoztatásának kérdéskörében – egyszerre kellene az illetékesekkel tárgyalni.
Alexov Ljubomir:
2007. december 23-én nagyhirtelen alá kellett írni a szerződést a maradványpénz elköltésére, mert különben elveszett volna. 7-8 milliót forintot kaptunk a hivatal létrehozására – egyszeri és megismételhetetlen akcióként, amivel június 30-ig el kell számolni, utána pedig nincs pénz. Csak szóbeli ígéret.
Dr. Muszev Dancsó:
Meghosszabbították az időt december 30-ig.
Hartyáni Jaroszlava:
Azt mondták a MeH-ben, hogy nyugi, nem vesszük azért ez annyira komolyan, majd elnézőek leszünk. Az ÁSZ viszont nem lesz elnéző! Nem tudunk törvényesen működni, mert maga az állam nem hagyja.
Alexov Ljubomir:
Miközben az ÁHT egészen mást ír elő! Szerinte a hivatalban jó dolog, de meg kell teremteni az anyagi bázisát, hogy ne elnézzék azt, amit úgysem tudunk teljesíteni. Törvényesen akarunk működni. Ne az legyen a fontos, hogy mi lesz a hivatallal, ha megszűnik az önkormányzat.
Némedi Erika:
Javasolja, hogy tartson a Kerekasztal egy egyeztetést a MeH, és minden, a kisebbségi finanszírozásban közreműködő tárca részvételével.
Az emlékeztetőt készítette:
Dr. Bindorffer Györgyi
Jóváhagyta:
Dr. Kállai Ernő
[1] A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (7), (10) és (12) bekezdés, a helyi önkormányzatokról szóló 1993. évi törvény 99. § (2) bekezdés b) pont.