Népszámlálás 2001
A legfontosabb kisebbségi alapadatok
A 2001. február 1-jei eszmei időponttal lebonyolított népszámlálás során a nemzeti és etnikai kisebbségi identitást négy kérdés érintette:
23.1. Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát
23.2. Mely nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötődik
23.3. Melyik nyelv az anyanyelve
23.4. Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában.
A kisebbségi törvény (1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól) 1. szakaszának második bekezdése úgy fogalmaz, hogy a törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség "minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul". A törvény 61. szakasza 13 kisebbséget nevesít, ezek a következők: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A nevesített kisebbségeket a népszámlálási kérdőív felsorolta, és az egyéb rovatban más kötődést is fel lehetett tüntetni.
A nemzeti-etnikai identitásra vonatkozó kérdések mindegyikére 3-3 válasz volt adható, illetve a kérdezett megtagadhatta a válaszadást.
A korábbi népszámlálások csak a kérdezett nemzetiségét és anyanyelvét, illetve az 1970. évi és az 1941. előttiek csak az anyanyelvét tudakolták.
Az ország népessége
A 2001. évi népszámlálás során 10,198.315 személyt írtak össze (népszámlálási lakónépesség).
Az ország lakossága az 1980-as évektől csökken: 1980-1990. között 334.640 fővel (-3,1%), 1990-2001. között 176.508 fővel (-1,7%) lett kevesebb.
A lakosságban mintegy tíz százalékkal nagyobb a nők aránya: az aránynövekedés az 1970-es évektől tart.
A lakosság átlagéletkorának növekedése folyamatos (2001-ben 39,2 év), ugyanakkor korösszetétele kedvezőtlen: a 19 év feletti nők minden korcsoportjának termékenységi indexe az 1970-es évek óta csökken.
A lakosság nemzeti összetétele
A népszámlálási lakónépesség 95-96%-a adott érdemi választ a kisebbségi kötődésre vonatkozó kérdésekre.
Közülük az identitásra vonatkozó 4 kérdés legalább egyike esetében összesen 442.739 személy jelezte a 13 nevesített nemzeti és etnikai kisebbség valamelyikéhez való kötődését, tehát a népszámlálási lakónépesség 4,34%-a.
Az érdemi választ adók és a kisebbséghez tartozók száma és aránya identitáskategóriánként
|
identitáskategória |
érdemi válasz |
a lakónépesség aránya |
hazai kisebbséghez tartozó |
az érdemi válaszok aránya |
|
nemzetiség |
9 746 186 |
95,57 |
314 060 |
3,22 |
|
kulturális kötődés |
9 721 480 |
95,32 |
300 627 |
3,09 |
|
anyanyelv |
9 698 446 |
95,10 |
135 788 |
1,40 |
|
használt nyelv |
9 779 575 |
95,89 |
166 366 |
1,70 |
A korábbi kérdezési gyakorlathoz képest eltérő, és nemzetközi viszonylatban is sajátos eljárás megmutatta, hogy nemzetiségi és nyelvi szempontból Magyarország népességének identitásszerkezete összetett: az országban mindössze 20.652 olyan személyt írtak össze, aki egy népszámlálási kérdés kapcsán sem fejezte ki a magyarsághoz való kötődését, és a magyar nyelvet sem beszéli (0,2%). Ugyanakkor az összeírtaknak csak 94,4%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek, és csak 91%-uk nyilatkozott úgy, hogy a nemzetisége mellett kulturálisan és anyanyelvével is a magyarsághoz kötődik és ezt a nyelvet beszéli családi, baráti közösségében is.
A kisebbségek területi megoszlása
A 13 nevesített kisebbség tagjainak összlétszáma csak Baranya megyében haladja meg a tíz százalékot: valamivel több mint felük német, negyedük cigány.
Hat megyében a kisebbségek összlétszáma meglaladja a lakosság 5%-át: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 92%-uk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 87%-uk, Nógrád megyében 67%-uk cigány. Tolna megyében a kisebbségiek kétharmada, Komárom-Esztergom megyében a fele német, míg Békés megyében a kisebbségiek között 42% a szlovák, 23% a cigány és 21% a román.
Elmondhatjuk tehát, hogy a magyarországi kisebbségek nem alkotnak jelentősebb összefüggő településterületet, és területi szóródásuk a legutóbbi három népszámlálás eredményei szerint folyamatosan fokozódott. Egyedül a cigányság koncentrálódása szignifikáns az ország két legkeletibb megyéjében (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg), amelyekben a lakosság 13%-a, a magyarországi cigányságnak pedig több mint egyharmada él.
1. táblázat: a nevesített kisebbségek tagjainak összlétszáma és az összlakosságban betöltött aránya megyénként
|
Megye |
népesség |
kisebbségi |
kisebbségi% |
|
Budapest |
1777921 |
53646 |
3,02 |
|
Bács-Kiskun |
546517 |
21444 |
3,92 |
|
Baranya |
407448 |
42797 |
10,50 |
|
Békés |
397791 |
24838 |
6,24 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
744404 |
53021 |
7,12 |
|
Csongrád |
433344 |
8681 |
2,00 |
|
Fejér |
434317 |
11573 |
2,66 |
|
Győr-Moson-Sopron |
434706 |
11871 |
2,73 |
|
Hajdú-Bihar |
552998 |
14709 |
2,66 |
|
Heves |
325727 |
14769 |
4,53 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
415917 |
13912 |
3,34 |
|
Komárom-Eszterom |
316590 |
18399 |
5,81 |
|
Nógrád |
220261 |
15124 |
6,87 |
|
Pest |
1083877 |
45099 |
4,16 |
|
Somogy |
335237 |
14893 |
4,44 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
582256 |
29354 |
5,04 |
|
Tolna |
249683 |
18165 |
7,28 |
|
Vas |
268123 |
9836 |
3,67 |
|
Veszprém |
373794 |
9978 |
2,67 |
|
Zala |
297404 |
10469 |
3,52 |
A 2001. évi népszámlálás során Magyarország 3157 települése közül az összes kisebbségiek létszáma együttvéve mindössze 53 településen haladta meg a népességben betöltött 50%-os arányt. Ezek közül csak 12-nek volt 1.000-nél több lakosa, a legtöbb Méhkeréknek, ahol a 2.315 fős népességből 1713 volt román.
A népszámlálás során kisebbségi kötődését megvalló 442.739 személy majdnem fele cigány, valamivel több mint negyede német, és a fennmaradó negyedet a további 11 nevesített kisebbség képezi.
2. táblázat: A nevesített kisebbségek száma és aránya
|
kisebbség |
fő |
a lakosság %-a |
a kisebbségiek %-a |
|
bolgár |
2316 |
0,02 |
0,52 |
|
cigány |
205720 |
2,02 |
46,47 |
|
görög |
6619 |
0,06 |
1,50 |
|
horvát |
25730 |
0,25 |
5,81 |
|
lengyel |
5144 |
0,05 |
1,16 |
|
német |
120344 |
1,18 |
27,18 |
|
örmény |
1165 |
0,01 |
0,26 |
|
román |
14781 |
0,14 |
3,34 |
|
ruszin |
2079 |
0,02 |
0,47 |
|
szerb |
7350 |
0,07 |
1,66 |
|
szlovák |
39266 |
0,39 |
8,87 |
|
szlovén |
4832 |
0,05 |
1,09 |
|
ukrán |
7393 |
0,07 |
1,67 |
|
összesen |
442739 |
4,34 |
100,00 |
Az ország lakosságán belüli 1%-os arányt csak két kisebbség haladja meg: a németség alig 2 tizedszázalékkal, és a valamivel több mint 2%-ot kitevő cigányság.
1. diagram: a törvényben nevesített kisebbségek száma és aránya 2001.
Életkori jellemzők, átlagéletkor
A kisebbségek átlagéletkora - a cigányság kivételével - magasabb az országos átlagnál (Magyarországon 2001-ben az átlagéletkor 39,2 év volt- a férfiaknál 37,1, a nőknél 41,1 év).
Az adott kisebbség nyelvét anyanyelvüknek vallók átlagéletkora - a lengyelek és az örmények kivételével - magasabb az összes kisebbségi kötődésű átlagéletkoránál, ami a nyelvvesztés mértékéről tanúskodik. Ugyanakkor a kisebbség átlagéletkorára jelentősen kihat a külföldön születettek (bevándorlók) aránya, ők ugyanis kedvezőbb életkori jellemzőkkel bírnak és fiatalítják a kisebbséget.
3. táblázat: A kisebbségek átlagéletkora identitáskategóriák szerint
|
kisebbség |
összes |
nemzetiség |
kultúra |
anyanyelv |
csbnyelv |
|
cigány |
25,98 |
25,47 |
26,01 |
28,51 |
28,14 |
|
országos |
39,2 |
39,2 |
39,2 |
39,2 |
39,2 |
|
ukrán |
39,81 |
39,43 |
39,75 |
39,81 |
39,41 |
|
görög |
39,99 |
41,02 |
40,00 |
45,69 |
42,02 |
|
lengyel |
41,55 |
40,39 |
41,40 |
41,41 |
38,43 |
|
román |
41,90 |
40,83 |
41,74 |
42,37 |
41,47 |
|
szerb |
42,51 |
42,35 |
42,56 |
43,78 |
40,58 |
|
ruszin |
42,75 |
42,46 |
42,87 |
44,17 |
41,47 |
|
örmény |
43,11 |
41,28 |
43,19 |
38,78 |
36,35 |
|
bolgár |
43,76 |
44,33 |
43,80 |
47,28 |
41,99 |
|
horvát |
46,38 |
46,37 |
45,58 |
49,82 |
49,30 |
|
német |
46,39 |
46,23 |
46,19 |
55,70 |
48,76 |
|
szlovén |
47,28 |
46,65 |
46,91 |
48,85 |
47,55 |
|
szlovák |
49,07 |
49,21 |
48,51 |
54,17 |
53,59 |
A kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása - a cigányság kivételével - a reprodukció szempontjából az országos átlagnál kedvezőtlenebb: a gyermekkorúak aránya mindegyik esetben kisebb, és a legtöbb kisebbség esetében az öregkorúak aránya is nagyobb.
2. diagram: a kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása
