Emlékeztető
a II. Kisebbségi Kerekasztal 2009. április 6-án megtartott találkozójáról
Helyszín: Országgyűlési Biztosok Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22. I. emelet, Díszterem
Jelen vannak:
Az országos kisebbségi önkormányzatok részéről:
Országos Cigány Önkormányzat Balog József elnökh.
Görög Országos Önkormányzat Koranisz Laokratisz elnök
Országos Horvát Önkormányzat Hepp Mihály elnök
Országos Lengyel Önkormányzat Kollár Ursula elnökh.
Országos Örmény Önkormányzat Szárkiszján Ádám elnök
Országos Ruszin Önkormányzat Szilcer-Likovics Olga elnökh.
Országos Szlovén Önkormányzat Ropos Márton elnök
Az OBH részéről:
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. László Boglárka főosztályvezető, az országgyűlési biztos kabinetfőnöke
Dr. Varjú Gabriella főosztályvezető
Dr. Magicz András főosztályvezető
Dr. Szabó Orsolya referens
Dr. Bindorffer Györgyi, a Kisebbségi Kerekasztal titkára
Állandó megfigyelők
A Magyar Országgyűlés elnöke részéről: Kishegyi Viktória
Napirendi pontok:
1. Kisebbségi ombudsman beszámolója 2008-ról
2. Vizsgálat a kisebbségi kulturális jogok érvényesüléséről
3. Kisebbségi fórum
4. 2011. évi népszámlálás
1. Napirendi pont: Kisebbségi ombudsman beszámolója 2008-ról
Dr. Kállai Ernő:
Röviden összefoglalja a 2008. év eseményeit és ismerteti a beszámoló tartalmát. Megköszöni a kisebbségi elnököknek a segítséget, amelyet az országjáráskor nyújtottak és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a beszámolóba a legaktuálisabb kérdések kerülhessenek be. Tájékoztatta a megjelenteket, hogy az országgyűlési meghallgatások időpontja még nem ismert, azonban az elmúlt évek gyakorlatát követve arra bizonyosan meg fogják hívni az országos elnököket is.
2. Napirendi pont: Vizsgálat a kisebbségi kulturális jogok érvényesüléséről
Dr. Kállai Ernő:
Az országjárások alkalmával nagyon sok személyes tapasztalat gyűlt össze a különböző megyék kisebbségeinek köréből a kulturális jogok érvényesülését illetően. Annak érdekében, hogy az ország valamennyi megyéjét beleértve teljes áttekintés álljon rendelkezésre, átfogó, és széleskörű vizsgálatot tervez a kisebbségek kulturális jogainak érvényesüléséről. A kutatást dr. Magicz András vezeti, és a kisebbségi ombudsman hivatalának valamennyi munkatársa részt vesz benne.
Dr. Magicz András:
A kulturális autonómia az oktatás és a kulturális jogok érvényesülésének területére terjed ki. Az oktatással kapcsolatban korábban számos átfogó vizsgálatot végzett a hivatal, de a kulturális jogokról eddig csak egyedi panaszesetekben került sor vizsgálatra. A kormány kétévente beszámolót készít a parlamentnek, amely érinti a kulturális jogokat is. A kisebbségi ombudsman azt szeretné, ha ezen vizsgálat során maguk a kisebbségi közösségekhez tartozók fogalmaznánk meg saját elvárásaikat, kifejtenék véleményüket arról, hogy megfelelőnek tartják-e a hatályos jogszabályi kereteket, az intézményi rendszert és a finanszírozást. A helyzet felmérése után – ha szükséges – az ombudsman jogszabálymódosításokat fog kezdeményezni.
A vizsgálat 6 nagy területet fog át. A munkacsoportok és vezetőik a következők:
1. munkacsoport: Előadó-művészeti szervezetei – vezetője dr. Magicz András
2. munkacsoport: Muzeális intézmények – vezetője dr. Varjú Gabriella
3. munkacsoport: Nyilvános könyvtárak és közlevéltárak – vezetője dr. Fórika László
4. munkacsoport: Közművelődési intézmények – vezetője dr. Szabó Orsolya
5. munkacsoport: Műemlékvédelem – vezetője Némedi Erika
6. munkacsoport:Kisebbségi filmek, állami támogatás, archiválás – vezetője dr. Magicz András
Dr. Tóth Judit megvizsgálja Magyarország államközi szerződésekben vagy vegyes bizottsági megállapodásokban tett vállalásainak megvalósulását.
Kéri a kisebbségi önkormányzati elnökök segítségét, hogy a vizsgálat mind a 13 kisebbség esetében felmérhesse a jelenlegi helyzetet, és a megfogalmazott igényeket közvetíthesse a politikai döntéshozók felé az intézményrendszer megerősítése érdekében.
Hepp Mihály:
Örül a kezdeményezésnek. A horvátok múzeumát, a Peresznyén 2008-ban megnyitott intézményt ajánlja a vizsgálat figyelmébe. Felhívja a figyelmet arra, hogy a megyei múzeumok szeretnének megszabadulni a tájházaktól, ezért ezt a kérdést is vizsgálni kell. A könyvtárak kisebbségi részlegeit több településen megszüntették, így gazdátlanná váltak a könyvek, amelyek hollétéről gyakorta nincs is tudomásuk. A mohácsi könyvtárat említi, amely a feladatot a megyei könyvtárra ruházta át, időközben pedig a horvát nyelvű könyvek egy része ismeretlen helyre került. A horvát közösség művészeti csoportjai jórészt egyesületi formában működnek. Felveti továbbá a régi rádió és televízió felvételek archiválásának kérdését is.
Szárkiszján Ádám:
Üdvözli a vizsgálat megindítását. Javasolja az Örmény Kulturális, Információs és Dokumentációs Központ felkeresését. Az örményeknek nincs saját színházuk, de számos saját zenekarral rendelkeznek. A kulturális élet nagymértékben az egyházhoz kötődik
Kollár Ursula:
Támogatja a kulturális vizsgálat céljait. A könyvtárakban a kisebbségi könyvekkel foglalkozó könyvtárosok nem beszélik az adott kisebbség nyelvét. Jó lenne, ha az ilyen állásokra a kisebbségi közösséghez tartozó, a nyelvet beszélő személyt vennének fel. Problémaként említi a lengyelek egyik múzeumát, ahol az épület a kisebbségi önkormányzaté, a terület, amelyen áll, viszont a magyar államé.
Ropos Márton:
Fontosnak tartja a vizsgálat elindítását. Ezzel a témával a vegyes bizottsági üléseken is rendszeresen foglalkoznak. A magyarországi szlovéneknek húsz amatőr csoportjuk és egy színházuk van. A csoportok nem mindenütt működnek kulturális egyesület formájában. A Magyarországi Szlovének Szövetsége tulajdonában van egy épület, amelyben anyaországi támogatásokkal működik a Szlovén Rádió, a konferencia- és a kiállító terem. Sok anyag van azonban Mohácson. A szentgotthárdi megyei fenntartású múzeumban 2008-ban bezárták a szlovén kiállítást. Az Országos Szlovén Önkormányzat megállapodott a megyei közgyűléssel, hogy a továbbiakban együtt működtetik. Eredményként említi, hogy magyarországi és anyaországi támogatás révén lehetőség nyílik a Felsőszölnökön egy tájház létrehozására, amelynek megvalósítása érdekében a kisebbségi biztos is szót emelt.
A kistelepüléseken számos probléma adódik abból, hogy a helyi önkormányzatok által fenntartott művelődési házakban a kisebbségeknek bérleti díjat kell fizetniük még ott is, ahol a lakosság 80 százaléka tartozik a kisebbségi közösséghez.
Dr. Kállai Ernő:
Azért is szükséges az átfogó vizsgálat, hogy eddig még nem ismert megközelítésekből vizsgálják meg a kérdést, és jogszabály-változtatásokra tegyenek javaslatokat. Rendezetlen például a kisebbségi temetők helyzete és a nemzetiségi digitális filmarchívum kérdése.
A következő nagy vizsgálat várhatóan az iskolákra és a nemzetiségi oktatásra fog kiterjedni.
3. Napirendi pont: Kisebbségi fórum
Dr. Kállai Ernő:
A kisebbségeknek be kell látniuk, hogy parlamenti képviseletüket ebben a ciklusban sem fogja megoldani a politika. Az országgyűléshez benyújtott választójogi törvényjavaslat a képviselők létszámának csökkentéséről szól, nem is említi meg a kisebbségi képviseletet.
Az országos kisebbségi önkormányzatok egyik fontos jogosultsága, hogy véleményt nyilváníthatnak az általuk képviselt kisebbségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről. Az egyeztetés jelenlegi gyakorlata azonban nem kielégítő, gyakori, hogy az országos kisebbségi önkormányzatokat kihagyják a véleményeztetési eljárásából vagy csak szűk, néhány napos válaszadási határidővel kapják meg az előterjesztéseket.
A Szili Katalin által felvetett új javaslat, Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának létrehozása lehetővé tenné, hogy a kisebbségek fokozottabban részt tudjanak venni a jogalkotásban. Ez a megoldás azonban nem helyettesítheti, és nem válthatja ki a kisebbségek parlamenti képviseletét. A kisebbségi fórum csak mint ideiglenes kompromisszumos javaslat jöhet szóba.
A fórum megvalósítása esetén egy olyan konzultációs jogkörrel rendelkező testület jönne létre, amely véleményezési és részvételi joga révén befolyásolhatná a törvényalkotás folyamatát. Lehetővé válna, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok a Nektv-ben biztosított véleményezési jogosultságukat ne csak az előterjesztések szakmai előkészítése során gyakorolhassák, hanem a törvényjavaslatok politikai egyeztetésében is közreműködhessenek.
A kisebbségi fórumon a kisebbségi önkormányzatok elnökei állandó tagok lennének. A fórum döntéseit állásfoglalásként hozná meg. Eldöntendő kérdés, hogy lehetőség legyen-e a többségi mellett a kisebbségi véleményt is ismertetni az egyes törvényjavaslatok vitája során. A fórum tagjainak jogkörét a házszabály módosításával rendezni lehet: részvétel és felszólalási jog a plenáris ülésen, részvétel és hozzászólás a bizottsági üléseken.
Javasolja, hogy a fórum évente legalább háromszor üljön össze, a két parlamenti évad elején ill. a költségvetés tárgyalásakor. Felvethető azonban, hogy a folyamatos működés érdekében
a parlament finanszírozásával munkaszervezetet hozzanak létre.
Felteszi a kérdést, milyen működési rendet próbáljanak meg elérni, igénylik-e a kisebbségi önkormányzatok az OBH segítségét, vagy nem a határozat-tervezet kidolgozásához.
Hangsúlyozza, hogy a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek és a határon túli magyar közösségek jogállása között alapvető különbségek vannak, ezért nem lehet teljes egészében átvenni a Kárpát medencei magyar képviselők esetében már működő fórumot. A részvétel mellett a felszólalás joga alapkérdés, hogy a fórum tagjai ne csak formálisan, hanem aktívan, tevőlegesen is közre tudjanak működni saját kisebbségeik érdekében.
Balogh József:
A kisebbségi törvénynek számos hiányossága van, a MEH által a törvénymódosítás előkészítése érdekében szervezett közjogi munkacsoport munkálkodása nem kielégítő, a kisebbségi feladatok finanszírozása alultervezett. A jegyzők tájékozatlanok, az is előfordult, hogy a feladatlapú támogatást a nyomtatvány helyett kockás papíron kézírással adták be. A kisebbségek képviseletét a parlamentben az Emberi jogi bizottságnak kellene ellátnia. Ma a kisebbségek csak vendégként vehetnek részt az Emberjogi bizottság ülésén, felszólalásra nincs lehetőség. Kéri, hogy az OBH vizsgálja meg a felszólalás lehetőségét más bizottságokban is.
Az általános ombudsman sajtóban megjelent kijelentésével kapcsolatosan pedig felháborodásának adott hangot.
Kollár Ursula:
Azt szeretné, ha minden frakcióban lenne kisebbségi képviselet.
Ropos Márton:
Egyetért Szili Katalin kezdeményezésével, de csak addig, amíg a kisebbségek parlamenti képviselete meg nem valósul. Április 16-ára hívták össze az elnököket a parlamentbe. Szeretné, ha minél előbb megvalósulnak a fórum, az oktatási kérdések kivételével semmilyen más kérdésben nem kapnak tájékoztatást.
Szárkiszján Ádám:
Kifogásolja, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat egyetlen megbeszélésen sem volt jelen a kérdésben. Ennek az elképzelésnek a megvalósításához a 13 kisebbségi közösségnek össze kell fognia.
Balogh József:
A cigány kisebbségi önkormányzat egyet ért a fórum létrejöttével – már régen meg kellett volna valósítani – de szeretné, ha a fórumnak súlya lenne.
Szárkiszján Ádám:
Fontosnak tartja, hogy minden kérdés szabályozva legyen. Kéri, hogy a kisebbségi biztos és hivatala segítse a jogi garanciák kidolgozását.
Dr. Kállai Ernő:
Egyetért azzal, hogy írásos jogi garanciák szükségesek. A kisebbségi közösségek igénye esetén kész közreműködni a fórum létrehozásában.
Kishegyi Viktória:
Jelzi, hogy a fórum létrehozására már Kaltenbach Jenő, előző kisebbségi ombudsman hivatali ideje alatt is meg volt a szándék. Azonban a létrehozásához nem volt meg az egység. A legutóbbi egyeztetésen 11 kisebbség írásban, 1 szóban nyilatkozott. A cigány kisebbséggel nem volt egyetértés. Kéri, hogy ők is írásban nyilatkozzanak.
Dr. Kállai Ernő:
Nagyon fontosnak tartja a fórum struktúrájának kialakítását. Ahhoz azonban politikai konszenzus kell, hogy a fórum tartósan működni is tudjon. Ha a fórum jogilag jól körbe van bástyázva, és elindul, akkor akár kész feloszlatni a kerekasztalt. Természetesen kisebbségi elnökök által jelzett igény esetén folytatódhat a kerekasztal munkája.
Hepp Mihály:
Elmondja, hogy 2007. május 5-én az ő kezdeményezésére jött össze először a fórum megalakítását célzó értekezlet. Természetesen nem mondanak le a parlamenti képviseletről. Most alakította meg 12 kisebbségi önkormányzat az Magyarországi Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségét. Erre azért volt szükség, mert rendszeres a politika jogsértése. Nem válaszolnak az önkormányzatok írásos megkeresésére, ha válaszolnak, akkor vagy korán, vagy késő van egy-egy kérdés elintézéséhez. Kéri, hogy a romák ebben a kérdésben is foglaljanak állást.
A fórummal kapcsolatban azt kéri, hogy minden olyan bizottságban kapjanak helyet a kisebbségek, amelyekben az őket érintő kérdéseket tárgyalnak. Jelenleg csak az Emberi jogi bizottságba kapnak a kisebbségek meghívót, és ott sem minden esetben szólalhatnak fel, így jelenlétük formális. Nem volt beleszólásuk a kisebbségi szervezeteknek nyújtott 110 millió forintos támogatás felosztásába sem.
Kéri, hogy a kisebbségi biztos vegyen részt a fórum kialakításának folyamatában.
Dr. Kállai Ernő:
Ha ezzel a felkéréssel minden kisebbségi önkormányzat egyet ért, akkor egyeztet Szili Katalinnal.
Korannisz Laokratisz:
Megerősíti Hepp Mihály szavait, hogy a kisebbségi önkormányzatokat nem veszik komolyan. Előfordult, hogy az országos önkormányzat együttműködési szándékát visszautasították, és helyette egy nem legitim szervezettel egyeztették a görög közösséget érintő kulturális program lebonyolítását.
Kéri, hogy a fórumban a romák is legyenek jelen, mivel ők képviselik a legnagyobb erőt. Örülne, ha a kisebbségi ombudsman is részt venne a jogszabályi környezet kialakításában.
Balogh József:
A két évvel ezelőtti kezdeményezés kapcsán már állást foglaltak azzal, hogy egyet értenek. Nekik is fontos az együttműködés, mert a cigányoknál minden kérdés hatványozottabban jelenik meg. A cigány kisebbségi önkormányzatnak a kulturális autonómia működtetése mellett napi megoldandó problémái vannak, amelyek sok utazást, helyi megjelenést kíván. Példaként említik az 1900 cigánytelepet, amelynek felszámolása rendkívül sok helyi lobbizást igényel. Az nem jelent elutasítást, hogy személyesen nem tudnak minden egyeztetésen ott lenni. Jelenleg az Európa Uniós választások miatt elfoglaltak, ahol szeretnék magukat megméretni.
4. Napirendi pont: 2011. évi népszámlálás
Dr. Kállai Ernő:
Ismerteti, hogy a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatból ki akarják hagyni a kisebbségeket, vagyis nem akarnak etnikai adatokat gyűjteni. A kisebbségi léthez alapvető fontosságú, hogy legalább az anonim módon gyűjtött és aggregált adatokból összeálljon egy kép arról, hogy hány kisebbséghez tartozó személy él Magyarországon. A kisebbségek jövője is múlhat azon, hogy számba veszik-e őket, vagy sem. Kéri az elnököket, hogy támogassák kezdeményezését, mely szerint levelet ír a kérdésben a KSH elnökének.
Az elnökök egyet értettek a javaslattal.
Több téma és kérdés nem merült fel, a kisebbségi biztos bezárta az ülést.
Az emlékeztetőt készítette:
Dr. Bindorffer Györgyi
Jóváhagyta:
Dr. Kállai Ernő