Ügyszám: 2098/2008

                                                                                                                            

 

 

Jelentés az „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című, DDOP-3.1.2. számú pályázatról

 

 

 

A vizsgálat megindítása

 

 

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának és a Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökei panasszal fordultak hozzám a Regionális Operatív Programok keretében kiírt, „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” címmel meghirdetett pályázat ügyében.

 

Álláspontjuk szerint a pályázati kiírás nem volt összhangban a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. A pályázat benyújtásához „a beruházással érintett feladatellátási helyek 80 %-os fizikai kapacitás-kihasználtságának teljesítését” be kellett mutatni a 2007/2008. tanév statisztikai adatlapjai alapján. Emiatt számos – jellemzően kistelepülésen működő – nemzetiségi oktatást folytató intézmény esett el az eredményes pályázattól. Ezek az intézmények ugyanis a kisebbségi és a közoktatási törvény rendelkezései szerint már nyolc tanuló szülőjének kérésére kötelesek nemzetiségi osztályt szervezni, vagyis nem tudnak eleget tenni a pályázatban előírt 80 %-os kapacitás-kihasználtságnak.

 

A panaszosok kifogásolták továbbá azt is, hogy az elutasítás indoka – 80 %-os kapacitás-kihasználtság követelménye – csak egy decemberi módosítással került a pályázatba, akkor is csupán a kitöltési útmutatóban és nem a pályázati kiírásban jelent meg.

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 16. §-a alapján vizsgálatot indítottam annak tisztázása érdekében, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást folytató intézmények egyenlő bánásmódhoz fűződő joga sérült-e. Eljárásomat az „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című, DDOP-3.1.2. számú pályázattal kapcsolatban folytattam le, azonban a vizsgálat során szembesültem azzal a ténnyel, hogy más a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által kiírt pályázatok is hasonló kritériumokat fogalmaznak meg.  

A vizsgálat módszere

 

 

A beadványt a pályázat határidejének lejárta előtt két nappal kaptam meg, ezért csak arra volt lehetőségem, hogy az oktatási és kulturális, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszterek soron kívüli intézkedését kérjem. Megkeresésemre nem történt érdemi kormányzati intézkedés. Az oktatási és kulturális minisztérium illetékességének hiányára hivatkozott. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pályázati határidő letelte miatt nem látott lehetőséget a probléma megoldására, arról tájékoztatott, hogy a megküldött észrevételeket a következő hasonló tartalmú pályázati kiírás során vehetik figyelembe.

 

A panasz teljes körű kivizsgálása érdekében az alábbi kérdésekben részletes tájékoztatást kértem az NFÜ-től:

 

-         hány pályázatot nyújtottak be a fenti pályázati kiírásra,

-         ebből hány pályázatot utasítottak el a 80 %-os kapacitás-kihasználtság hiányában,

-         hány kisebbségi oktatást folytató intézmény nyújtott be pályázatot,

-         ebből hány pályázatot utasítottak el a 80 %-os kapacitás-kihasználtság hiányában,

-         a 80 %-os kapacitás-kihasználtság előírása szerepelt-e az eredeti pályázati felhívásban,

-         amennyiben igen, konkrétan a pályázati felhívás melyik rendelkezése írta elő ezt a feltételt,

-         ha az eredeti felhívás nem tartalmazta ezt a kitételt, akkor mikor került a pályázati feltételek közé, és a pályázat konkrétan melyik pontjában került megfogalmazásra,

-         amennyiben nem a pályázati felhívásban szerepelt ez a feltétel, hanem csak a kitöltési útmutatóban, mi ennek a magyarázata,

-         egyeztettek-e a pályázati felhívásról az országos kisebbségi önkormányzatokkal.

 

 

A vizsgálat megállapításai

 

 

A társadalmi egyeztetésről

 

 

Az NFÜ tájékoztatása szerint a pályázati kiírások tartalmát 2007. augusztusában társadalmi véleményezésre bocsátotta. Állításuk szerint a pályázati kiírás tartalma a társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek figyelembevételével került kiírásra.

 

Ezzel szemben vizsgálatom során bizonyítást nyert, hogy a Pécsvárad Kistérségi Társulás munkaszervezet vezetője eljuttatta a kistérség településeinek észrevételeit tartalmazó levelet az NFÜ-nek, melyben kifogásolták a 80 %-os kapacitás-kihasználtság kritériumát.

 

Idézet a levélből: „ Hiv. hely: E/II. jogosultsági értékelés/ 9. pont A jelen megfogalmazásban nem áll összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kotv.) 3. sz. mellékletének II. 2. pontjában megfogalmazottakkal. „A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.”, így nemzetiségi oktatás esetén nem követelhető meg a 80 %-os kapacitás-kihasználtság. Javasoljuk, hogy jelen pontban tegyen különbséget a feltételrendszer a nemzetiségi és nem nemzetiségi oktatás között.”

Megállapítom, hogy a társadalmi egyeztetés során megtett észrevétel ellenére az NFÜ a pályázati kiírás megfogalmazásakor figyelmen kívül hagyta a nemzetiségi oktatást folytató intézmények – törvényi felhatalmazáson alapuló – eltérő adottságait, sajátosságait.

 

 

A pályázati kiírás tartalmáról

 

 

A panaszosok szerint a kérdéses jogosultsági kritérium nem a pályázati kiírásban szerepelt, csupán egy kitöltési útmutatóban és oda is csak egy későbbi módosítás útján került. A 80 %-os kapacitás-kihasználtság követelménye valóban nem a pályázati kiírásban szerepelt, hanem a pályázati útmutatóban. Ugyanakkor a pályázati kiírás E. pontjában, a „Kiválasztási kritériumok” cím alatt arról tájékoztat, hogy a pályázati dokumentáció részét képezik a pályázati útmutatóban közzétett jogosultsági szempontok.

 

Megállapítom, hogy a jogosultsági kritériumoknak a pályázati útmutatóban való szerepeltetése nem félrevezető, hiszen a pályázati kiírás tájékoztat erről és felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázati útmutató a pályázati kiírás részét képezi.

 

 

A pályázati kiírás módosulásáról

 

 

A panaszosok szerint a kritérium csak később került a pályázatba. Az NFÜ tagadta, hogy módosítás eredménye lenne a vonatkozó jogosultsági kritérium. Sem a panaszos, sem az NFÜ nem küldött számunkra eredeti dokumentumokat. Az NFÜ honlapját tanulmányozva több módosításról is tájékozódhattunk, ezek közleményekben nyomon követhetőek, ebben a vonatkozásban azonban nem található módosító közlemény. Megállapítom, hogy a kapacitás-kihasználtsági követelmény utólagos pályázatba kerülése nem bizonyítható.

 

 

A kapacitás-kihasználtsági kritériumról

 

 

Az NFÜ magyarázata szerint a kiírás azért nem ellentétes a jogszabállyal, mert az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehető tanuló létszámból, és az OSAINT adatlap tanulói létszámból számolja ki a kapacitás-kihasználtságot. A nemzetiségi oktatásban részesülő tanulók – mind az alapító okiratban, mind az OSAINT adatlapban szerepelnek, tehát az értékelés során ugyanúgy beleszámítottak a kihasználtság kiszámításában, mint a nem nemzetiségi osztályokban tanuló gyermekek.

 

Az NFÜ érvelése nem ad magyarázatot a felvetett problémára. Nem az a kérdés ugyanis, hogy a kapacitás-kihasználtság számításakor vajon figyelembe vették-e a nemzetiségi gyermekeket, vagy sem. A kérdés az, hogy a pályázati kiírás kapacitás-kihasználtsági kritériuma nem zár-e ki olyan pályázókat, akik a kritériumnak törvényi kötelezettségük teljesítése miatt kisebb eséllyel, vagy nem tudnak megfelelni.

 

 

 

 

A kisebbségi oktatást akkor is meg kell szervezni, ha csupán nyolc gyermek szülője kéri.

A maximális osztálylétszámok a Kotv. 3. sz. mellékletében a következők:

 

a)	az 1-4. évfolyamon	26
b)	az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán	30

 

Az alapító okiratban a fenntartó határozza meg a felvehető maximális létszámot, de ezt természetesen a törvényben foglaltak figyelembe vételével teheti meg.

 

Könnyű belátni ezek alapján, hogy ha egy iskolában például 1- 8. osztályig 8-10 gyermekes osztálylétszámokkal folyik nemzetiségi oktatás, akkor a maximális osztálylétszámokat figyelembe véve nem lesz meg az intézmény 80 %-os kapacitás-kihasználtsága. Az iskolának ugyanakkor nincs választási lehetősége: a nemzetiségi oktatást ilyen kis létszám esetén is – osztályi keretekben – meg kell szerveznie. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményeire, a nyelvi környezet és a nemzetiségi közeg biztosítására vonatkozó szabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy a nemzetiségi oktatást csupán osztályon belüli csoportként működtessék.

 

Az NFÜ érvei között az is szerepelt, hogy az előírt kapacitás-kihasználtságot több nemzetiségi közoktatási intézmény is teljesíteni tudta, azaz nem lehet hátrányos a kisebbségi oktatást folytató intézmények tekintetében.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 9. §-a az alábbi módon definiálja a közvetett hátrányos megkülönböztetést:

„Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.”

 

A diszkrimináció megállapíthatóságának nem feltétele tehát, hogy egy látszólag „semleges” előírást az érintett csoport tagjai közül senki se tudja teljesíteni. Elég, ha a rendelkezés az érintett személyeket, vagy csoportot csupán „lényegesen nagyobb arányban” hozza  hátrányosabb helyzetbe.

 

A probléma súlyosságát jól példázza, hogy olyan jelentős nemzetiségi oktatást folytató intézmények fordultak panasszal hozzánk, mint a hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon, vagy a mecseknádasdi Általános Művelődési Központ Általános Iskola. Azt, hogy konkrétan hány nemzetiségi iskola esett el a támogatási lehetőségtől a kapacitás-kihasználtsági kritérium miatt az NFÜ – későbbiekben részletezett – hiányos adatszolgáltatása miatt nem lehetett megállapítani.

 

Nem szorul további bizonyításra ugyanakkor, hogy a vitatott jogosultsági kritérium lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe (azaz zár ki a pályázók köréből) nemzeti vagy etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást folytató oktatási intézményeket, hiszen számukra törvény írja elő a maximális osztálylétszámot messze „alulmúló” létszámú jelentkezés esetén is az osztály indítását. Közismert az is, hogy a Dél-Dunántúlon a nemzetiségi lakosság hagyományosan aprófalvakban él, ahol a nemzetiségi oktatást folytató iskolák legnagyobb részének esélye sincs a maximális osztálylétszámokat elérni.

Megállapítom, hogy az „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című, DDOP-3.1.2. számú pályázat – illetve az azonos jogosultsági kritériumot tartalmazó további pályázatok – 80 %-os kapacitás-kihasználtsági előírása közvetetten hátrányosan megkülönbözteti a kisebbségi oktatást folytató iskolákat.

 

A pályázati kiírás és az az alapján született nemzetiségi oktatást folytató iskolák kizárása a pályázatból sérti az esélyegyenlőség elvét, ezzel nem „csupán” az intézmények infrastrukturális fejlesztése marad el, hanem végső soron a nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekek kerülnek hátrányosabb helyzetbe. A kapacitás-kihasználtságot felmutatni tudó iskolák eredményesen pályázhattak, ami elősegíthette, hogy a diákok számára biztosítsák a minőségi oktatás tárgyi feltételeit. Ezzel szemben a nemzetiségi oktatás miatt a kihasználtsági-kritériumnak eleget tenni nem tudó iskolák nem tudják javítani a tanulók oktatásának tárgyi feltételeit.   

 

 

Az OKM szerepéről

 

 

Miközben az oktatási tárca illetékessége hiányát hangsúlyozta minden levelében, maga is elismerte a pályázati kiírás diszkriminatív voltát. Az NFÜ ugyanakkor a pályázati kiírások jogszerűségét azzal is igyekezett alátámasztani, hogy felhívta a figyelmünket arra: „a pályázati kiírás az oktatási és kulturális minisztérium illetékes szakértőivel együtt került kialakításra.” Az egymásnak ellentmondó állítások rámutatnak arra, hogy a jövőben az oktatási és kulturális, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumnak, illetve az NFÜ-nek egyeztetnie szükséges a pályázatok alkotmányos, a jogszabályoknak megfelelő, a szakminisztériumok ismereteit felhasználó kiírásában.

 

 

Az NFÜ „együttműködéséről”

 

 

Az NFÜ április 14-én elküldött megkeresésemre – egyszeri írásbeli és többszöri telefonon keresztüli sürgetés ellenére – három hónap elteltével (július 15-i bélyegzővel érkezett levélben) válaszolt.

 

Az NFÜ a kért adatokat ennyi idő után sem „tudta” rendelkezésünkre bocsátani a folyamatban lévő panaszkezelési eljárásokra hivatkozva: csupán hozzávetőleges és részadatokat közölt. Így például az összes nemzetiségi oktatást folytató pályázó intézmény számát sem adta meg erre hivatkozással. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ennek az adatnak a megismerése semmiképpen sem volt a folyamatban lévő panaszkezelési eljárások, vagy a még le nem zárult értékelési folyamatok függvénye.

 

Az NFÜ a késedelmes válaszadással, illetve a hiányos adatszolgáltatással hátráltatta eljárásom lefolytatását. Elfogadhatatlan, hogy az uniós támogatások felhasználásáért, a nemzeti fejlesztési tervek elkészítéséért felelős intézmény tapasztalhatólag nem vallja magáénak az Európai Unióban oly nagyra becsült „megfelelő ügyintézés” alapelvét, a szolgáltatás kultúráját.

 

 

Kezdeményezés, ajánlás

 

 

 

1. A fentiekben megállapított közvetett diszkrimináció jövőbeli elkerülése érdekében az Obtv. 20. § alapján azzal

 

az ajánlással

 

 

fordulok a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszterhez:

 

-         a jövőre nézve biztosítsa, hogy a közoktatási intézmények fejlesztését célzó pályázati kiírások ne tartalmazzanak a nemzetiségi oktatást folytató iskolák számára diszkriminatív jogosultsági kritériumokat;

-         intézkedjen arról, hogy az NFÜ a jövőben érdemben egyeztessen az országos kisebbségi önkormányzatokkal;

-         hívja fel az NFÜ figyelmét a megfelelő ügyintézésre, valamint az ombudsmani vizsgálatok során az NFÜ-t is kötelező adatközlési kötelezettségre.

 

 

2. A fentiekben megállapított közvetett diszkrimináció jövőbeli elkerülése érdekében az Obtv.  21. § (1) bekezdése alapján azzal a

 

 

kezdeményezéssel

 

 

fordulok az Oktatási és Kulturális Miniszterhez, hogy az NFÜ nevelés- oktatás témakörét érintő pályázati kiírásaiban a szakminisztérium lehetőség szerint működjön együtt a pályázat kiírójával és segítse elő az oktatási esélyegyenlőség megvalósulását, a nemzetiségi oktatást folytató intézmények egyenlő bánásmódhoz való jogának érvényesülését.

 

Budapest, 2008. augusztus 15.

 

 

 

 

 

Dr. Kállai Ernő