EMLÉKEZTETŐ
A II. Kisebbségi Kerekasztal
2007. november 12-én megtartott találkozójáról
Helyszín: Országgyűlési Biztosok Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22., I. emelet Díszterem
10.00 óra
Jelen vannak a hivatal részéről:
Dr. Kállai Ernő
a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. László Boglárka
főosztályvezető
Dr. Magicz András
főosztályvezető-helyettes
Dr. Bindorffer Györgyi
a Kisebbségi Kerekasztal titkára
Némethné Takács Margit
jegyzőkönyvvezető
Országos önkormányzatok részéről:
Bolgár Országos Önkormányzat
Dr. Muszev Dimitrov Dancsó elnök
Görög Országos Önkormányzat
Koranisz Laokratisz elnök
Országos Horvát Önkormányzat
Hepp Mihály elnök
Szolga József jogi bizottság elnöke
Országos Lengyel Önkormányzat
Molnárné-Sagun Zdzislawa elnök
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Dr. Buzál Attila
Országos Örmény Önkormányzat
Szárkiszján Ádám elnök
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
Kreszta Traján elnök
Országos Ruszin Önkormányzat
Manajló András elnök
Szerb Országos Önkormányzat
Alexov Lyubomír elnök
Országos Szlovák Önkormányzat
Fuzik János elnök
Országos Szlovén Önkormányzat
Krányecz Ferenc elnökhelyettes
Országos Ukrán Önkormányzat
Hartyányi Jaroszlava elnök
Állandó megfigyelők:
A Miniszterelnöki Hivatal részéről: Dr. Polgár Anna
Napirendi pontok:
1) Tájékoztatás a médiaügyekkel kapcsolatos fejleményekről
2) Tájékoztatás a finanszírozással kapcsolatos újabb fejleményekről
3) A regisztrációról és az országgyűlési képviseletről szóló koncepció elfogadása
4) A kisebbségi törvény személyi hatálya
5) Ügyrend
1. napirendi pont: Tájékoztatás a médiaügyekkel kapcsolatos fejleményekről
Dr. Kállai Ernő
Köszönti a megjelenteket, majd tájékoztatja az elnököket arról, hogy járt a Magyar Rádió, valamint a Magyar Rádió Kuratóriumi elnökénél. Elmondta azokat az észrevételeit, amit már a Kerekasztalnál is közösen megfogalmaztak, és szembesítette őket a problémákkal. Kéri az elnököket, hogy válaszoljanak korábban kiküldött, a médiával kapcsolatos kérdőívre, illetve fogalmazzák meg kéréseiket, javaslataikat.
Az rádió elnöke elmondta, hogy már megtervezték az MR4-nek a logóját, és ígéretet tett arra, hogy a napokban indul a műsorújságban az MR4-nek a műsorrendje. Dr. Kállai Ernő szóvá tette, hogy aránytalan a műsorstruktúra az MR4-en, amire azt a választ kapta, hogy ez az önkormányzati elnökök kompromisszuma alapján alakult ki. Ez egy másik megállapodás esetén bármikor megváltoztatható.
Fontosnak tartotta még elmondani, hogy a nemzeti főadón, a Kossuth Rádión nagyobb mennyiségben foglalkozzanak a kisebbségi kérdésekkel, vigyenek be kisebbségi tematikájú műsorokat a különböző szerkesztőségekbe. Tolmácsolta az MR elnökének a Kisebbségi Kerekasztal meghívását, aminek ő szívesen tesz eleget. Az MR elnöke felvetette egy komplex vizsgálatot arról, hogy a kisebbséghez tartozó hallgatók mennyire ismerik és hallgatják ezeket a műsorokat, és mi a véleményük.
A kutatást Dr. Kállai Ernő a jövő évben nem tartja elvetendő ötletnek, hogy az ombudsmani hivatal készítsen egy ilyen vizsgálatot, amihez szükség van a kisebbségi közösségek közreműködésére is. Ez a vizsgálat modellezhetné, hogy milyen a hallgatottság, mit várnak a műsorszerkesztőktől, miket hallgatnak a műsorokból.
A televízió elnökével és a kuratórium elnökével való megbeszélés egyeztetés alatt van; ők is meghívást fognak kapni a Kerekasztal ülésére. A továbblépéshez azonban szükséges, hogy a kiküldött anyaggal kapcsolatban mindenki jelezze észrevételeit, és tegye meg javaslatait, ha nincs vélemény, akkor azt.
2. napirendi pont: Tájékoztatás a finanszírozással kapcsolatos újabb fejleményekről
Dr. Kállai Ernő
A másik tájékoztatás a finanszírozással kapcsolatos. A finanszírozásról szóló, a Pénzügyminisztériumnak, és a Miniszterelnöki Hivatalnak írott levelekre a minisztériumtól nem, a MeH-ből viszont érkezett válasz, amely szerint előkészítés alatt áll egy olyan kormányrendelet, amely szabályozni fogja a finanszírozással kapcsolatos kérdéseket. Az előkészítés alatt álló kormányrendeletben az áll, hogy nem alakítják központi költségvetési szervvé az országos önkormányzatokat. Olyan közpénz-szabályozási rendszert próbálnak kitalálni, amiben ugyan benne maradna a központi jelző, de mégsem lenne központi.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak álláspontja ellenére az országgyűlés Emberjogi valamint Költségvetési Bizottsága – önálló indítványként a törvény módosítására tesz javaslatot; ez sikerként könyvelhető el. Az indítvány indokolásában azt írják, hogy a bizottsági módosító javaslat benyújtását a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és a 13 országos kisebbségi önkormányzat elnökei kezdeményezték és támogatják. Ennek az egy szónak a kivétele a jogszabályból rendkívüli jelentőségű azért is, mert az IRM és a különböző politikai erők teljes mértékben elzárkóztak tőle. Ez az első olyan lépés, amikor komolyan vették a Kerekasztal állásfoglalásának súlyát. Ez mindenképpen biztató a jövőre nézve, és ha bekerül a Parlamentbe remélhetőleg el is fogadják majd.
Az említett levélben sérelmezte azt a forrásmegosztást, amely az általános és a feladatalapú támogatás megosztására vonatkozott. Gémesi államtitkár úr levelében azt válaszolta, hogy a 75-25%-os arány tekintetében konszenzus mutatkozott az előkészítés során, tehát ennek elutasítását nem érti. Azt is írja, hogy e rendszer bevezetését forráselvonásként értelmező hozzáállás alapvetően hibás, mert a rendszerben lévő keretösszeg nem csökken. Kállai szerint lehet, hogy a rendszerben lévő keretösszeg nem csökken, de az egyes kisebbségi önkormányzaté igen – és jogértelmezése szerint ez forráselvonásnak számít. A levélnek ez a része arra mutat rá, hogy nagyon egységes álláspontot kell kialakítani ezekben a kérdésekben.
A MeH-ben működő munkacsoportokkal kapcsolatban elmondja, hogy sokkal többet várt és furcsállja az ügyek alakulását. A Közjogi Munkacsoportban a kisebbségi önkormányzatok által delegált képviselők sok esetben független szakértőnek definiálták magukat. Ha ez így van, akkor nem biztos, hogy azt az álláspontot fogják képviselni, amit az elnökök közösen elfogadnak, és ez aggodalomra ad okot. Már csak azért is, mert a Közjogi Munkacsoport esetében, ahol a célkitűzés az év végéig az országos képviseletről szóló koncepció elfogadása, a mai napig semmilyen koncepció nem született. Egyetlen koncepció van, és az az ombudsman hivatalában készült. Ha ténylegesen elő akarnak készíteni egy javaslatot, és záros határidőn belül dönteni is akarnak, akkor ahhoz anyagokra van szükség. Ez az elfogadhatatlan helyzet hasonlóképpen alakult más munkacsoportoknál is. Mindenkinek javasolja annak átgondolását, hogy a delegáltak valóban az országos önkormányzat döntését vagy az elnök döntését képviselik-e.
Alexov Ljubomír
Cáfolja Gémesi államtitkár úr állítását. Mint a Finanszírozási Munkacsoport tagja nyomatékosítja, hogy a munkabizottság egyetértett abban, hogy csak akkor van értelme ennek a fajta finanszírozásnak, ha jelentősen megnövelik azokat a forrásokat, aminek a differenciálásról szó van. A differenciált finanszírozást a munkacsoport nem támogatta. Az önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviseletében ott ülő Pest megyei főjegyző határozottan kiállt, hogy ez nem a kisebbségi önkormányzatok érdeke, és ha ezt ilyen formán bevezetik, gyakorlatilag a helyi kisebbségi önkormányzatok elsorvasztásához vezet, és felesleges mértékben megnöveli az adminisztrációt. Ez a munkacsoport véleménye, és nem az, amit az államtitkár állít. Ezt a lépést mindenki forráselvonásként értékeli. A bázisévnek vett 2007-es év gyakorlatában az Állami Számvevőszék törvénytelenségeket talált
Dr. Muszev Dimitrov Dancsó
Ez az állásfoglalás nem csak szóban hangzott el; a munkacsoport ajánlást is készített, amit eljuttattak az államtitkár úrnak. Ebben az írásos anyagban, a munkacsoport egyértelműen kimondta, hogy nem támogatja ezt az elképzelést.
Másik nagy probléma, a helyi önkormányzatnak már most koncepciót kellett elfogadniuk a jövő évi költségvetés kapcsán; úgy fogadták el a jövő évi programjaikat, hogy abból indultak ki, ami most van, de januártól már nem így lesz! Itt időben is nagyon nagy problémák vannak. Ha be is kell vezetni, akkor is csak 2009-ben lenne szabad bevezetni.
Dr. Kállai Ernő
Szeretné még egyszer megköszönni, hogy felismerték: egységben az erő. Tudja, hogy a munkacsoportokban hivatkoznak a Kerekasztalra úgy is, hogy szembe megy a Miniszterelnöki Hivatallal. Azt gondolja, hogy a megoldások keresése nem nevezhető szembemenésnek.
Hartyányi Jaroszlava
Nem érti, hogy a minisztériumok miért ellenzik ennyire a törvény módosítását, és miért ragaszkodnak a „központi” szóhoz. Ez a kisebbségek autonómiáját sérti. Ha bevezetik, úgy fognak kinézni, mint egy minisztériumnak a fiókja.
Dr. Kállai Ernő
A minisztériumok nem érdemben, hanem technikailag vitatják ezt a kérdést - ugyanis ez egy 2/3-os törvény megnyitását jelenti. Mivel az IRM jogalkotási tervében ezt a törvényt nem tervezték, nem rugalmasak ebben a kérdésben, viszont megakadályozni nem tudják. Ha önálló bizottsági indítvány kerül a Parlament elé, amit valószínűleg leegyeztetnek a képviselők, akkor gyakorlatilag ez át tud menni a Parlamenten.
Alexov Ljubomír
Egy három oldalas levélben leírták, hogy mik azok a legsürgetőbb megoldásra váró kérdések, amelyek a kisebbségi önkormányzatokat érintik és személyes találkozót kért Takács Albert miniszter úrtól. Egy delegációt alakítanának, amibe az ombudsman urat is meghívja.
Dr. Kállai Ernő
A meghívást köszönettel elfogadja.
3. napirendi pont: A regisztrációról és az országgyűlési képviseletről szóló koncepció elfogadása
Dr. Kállai Ernő
A parlamenti képviselet koncepciójával kapcsolatban állásfoglalást kér az elnököktől. Az idő sürget, viszont a legutóbbi Közjogi Bizottsági ülésen sem történt előrelépés. Most tartanak, hogy ismét megfogalmazták a problémát, miközben kimunkált anyagaik nincsenek semmihez sem. A horvát önkormányzat írásbeli észrevételén kívül máshonnan koncepcionális javaslat írásban nem érkezett. Úgy értelmezi, hogy alapvetően nincs ellenvetés a koncepcióval kapcsolatban.
Két lehetőség van: 1) döntés születik arról, hogy az ombudsman koncepcióját támogatják a kisebbségi önkormányzatoknak. 2) Ha nem születik döntés, akkor ez az ombudsman koncepciója, és akkor többet nem tárgyalnak róla.
Fuzik János
Kéri, hogy a parlamenti választásokkal egy időben történjen a kisebbségi képviselők választása, egyébként a szlovákok elfogadják. Attól tart, hogy ősszel sem lesz hármas szavazatra lehetőség, mert alkotmányos aggályba ütközik.
Szolga József
Aggályosnak tartja, hogy a kisebbségi közösség által választott bizottság hatáskörébe utalják annak eldöntését, hogy a jelölt milyen nemzetiségű. Úgy érzi, ezzel sérül az identitás vállalásának szabadsága. Szerinte a jelölésnél viszont egyértelműen ki lehetne kiszűrni azt, aki nem kisebbségi, mivel a kisebbségi szervezetek állítják a jelölő listát. A 6%-os statisztikai hibaszázalék nem olyan nagy, sokkal nagyobb problémát okozna, ha valamilyen bizottságot hoznánk létre, és megbélyegeznének embereket. A felvételét kérő állampolgár érezzen magában megfelelő erkölcsi értéket, hogy valóban ő a kisebbségi közösség tagjaként kéri felvételét. Gyakoroljon jogkövető magatartást. Maradjon a jelenlegi rendszer.
Dr. Magicz András
Érzelmi alapon el tudja fogadni az elmondottakat. Amikor az Alkotmánybíróság elbírálta a választójogi törvény alkotmányosságát, egy alkotmánybíró különvéleményében ugyanerre az álláspontra helyezkedett: sokkal nagyobb érdeksérelem származna abból, ha egy bizottság állítaná össze ezt a névjegyzéket, mintha nincsen bizottság. Ugyanakkor azt is mondta, hogy ez az önbevalláson alapuló szabályozás csak addig tartható, amíg nem lesznek tömeges visszaélések. Ha tömeges visszaélések lesznek, akkor a jogalkotónak mindenképpen egy másik szabályozás fele kell elmozdulni. Azon lehet vitatkozni, hogy a 6% az tömeges vagy nem tömeges.
Két dolgot kel megjegyezni: az egyik az, hogy nem állítja senki, hogy a kisebbségi önkormányzatok 6%-át nem a kisebbségi közösség tagjai hozták létre, pusztán azt, hogy a statisztikai adatok erre utalnak. Ennél adott esetben lényegesen több visszaélés is lehetett, hiszen a kisebbségi választói jegyzékhez senki nem fért hozzá, Önök sem tudják, hogy kik voltak a saját választóik. A 6%-nál adott esetben lényegesen nagyobb százalékú visszaélés is lehetett.
A másik, ami ettől sokkal nagyobb baj, az a jelölő szervezetekkel kapcsolatos. Kérdés, hogy tényleg kizárják-e majd a visszaélés lehetőségét. Tény és való, hogy a legutóbbi választásokon a valós szervezetek ki tudták szűrni a visszaélések egy részét. Ez a garancia azonban egy egyszeri garancia volt, ami kifejezetten a 2006. évi választásokra vonatkozott. Ugyanis a jogalkotó azt mondta, hogy azok a jelölőszervezetek állíthatnak jelöltet, amelyek a törvény hatályba lépését megelőzően három éve működtek. A következő választásokon, tehát 2010-ben azok a jelölőszervezetek is állíthatnak majd jelöltet, amelyek egészen a napokig elmennek a bírósághoz és kérik a bejegyzésüket. Senki nem tudja, hogy az elmúlt egy évben hány álkisebbségi jelölőszervezet jegyeztette be magát pontosan azzal a szándékkal, mert 2010-ben befolyásolni akarja a választási eredményeket. Ha megint az a szabály lép életbe, hogy a választásokat megelőzően három évig kell működni, akkor most azon múlik a 2010-es választások tisztasága, hogy ki becsületes, és ki nem, vagyis az elmúlt egy éves időszakban hányan kaptak észhez, és hányan hoztak létre valós és hányan ál-kisebbségi szervezeteket
Szárkiszján Ádám
Maximálisan egyetért Dr. Magicz András: által elmondottakkal. Ha valamilyen szűrőn nem megy át, akkor ikszelni fognak, hogy ismerik a nyelvet, ismerik a kultúrát, és akkor nincs senki, aki eldönti, hogy az állítás igaz-e vagy sem.
Hartyányi Jaroszlava
Figyelmeztet mindenkit, hogy a 6%-nál jóval több volt a visszaélés. Úgy gondolja, hogy a névjegyzék nem segít, de ha a névjegyzéket nem az önkormányzatok állítják össze, onnantól kezdve elszabadul a pokol. A 19 ukrán önkormányzatból hetet nem az ukránok hozták létre, hanem párt áll mögötte.
Kreszta Traján
Nagyon szigorú eszközöket kell bevezetni a szűrésre. Az ombudsmani jelentésben is szerepel, hogy a választások során milyen anomáliák voltak. Jóval 10 felett van Pesten azoknak az önkormányzatoknak a száma, akiknek közük nincs a románsághoz. Ezen túlmenően a civil szervezetekkel is gond van, van olyan civil szervezet az ún. Magyar-Román Demokratikus Szövetség, amely 1998-ban megakadályozta az országos önkormányzat létrejöttét. Ha nem az országos önkormányzatot hozzuk helyzetbe, akkor az országos önkormányzat delegálja a személyeket a bizottságokba, akkor olyan személyek jutnak be az országos önkormányzatokba, akiknek nincs közük a kisebbségi közösséghez.
Dr. Muszev Dimitrov Dancsó
Antidemokratikusnak tartja, hogy a névjegyzék összeállítása az országos önkormányzatok kezébe kerüljön. Az A és a B változatot is benne hagyná a tervezetben.
Dr. Kállai Ernő
Természetesen nem arról van szó, hogy az országos önkormányzatok mondják meg, hogy ki-kicsoda, ez valóban antidemokratikus lenne, és ilyen nem is írt le. Csak egy kontrollt építtetek a rendszerbe. Egyelőre nem a pozitív társadalmi gondolkodás és az erkölcsös, jogkövető magatartás irányába halad a dolog, ezért szükséges egy erős kontroll. Annyit már sikerült elérnünk – informálisan van tudomásom róla –, hogy az MSZP frakció szavazott, és megnyitják ezt a törvényt. Ugyanezt az ígéret bírom Navracsics Tibortól a FIDESZ frakcióvezetőjétől. Meg fogják nyitni a törvényt, és ott fogunk állni, hogy nem lesz egyetlen koncepció sem. Nem mindegy, hogy milyen koncepció kerül eléjük, olyan, amiben mindannyian egyetértünk, vagy olyan, amit majd valaki más készít el.
Alexov Ljubomír
Az ombudsman által előterjesztett anyagnak a legnagyobb előnye, hogy egyáltalán van. A Szerb Országos Önkormányzat azonban nem hozott döntést támogatásáról, mert nem tudtak még alapvető kérdésekben sem megegyezni. A 13 kisebbség parlamentbe jutását az egyenlő esélyek mentén támogatják. Nem ért egyet a bolgár önkormányzat elnökével, hogy hagyják meg az A és a B variációt is, mert akkor másnak adják meg a döntés lehetőségét. Ha az önkormányzatok érlelik ki, hogy melyik variáció legyen azzal egységet mutatnak. Mindenkinek érdeke, hogy a Kerekasztal és a Közjogi Munkacsoport között ne legyen érdekellentét, és ne legyen teljesen eltérő két koncepció.
Dr. Kállai Ernő
Ez egy koncepció, nem egy szövegezett jogszabály tervezet. A koncepciónak a részeit természetesen lehet még finomítani. Ha a Kerekasztalnak van egy koncepciója, az azt jelenti, hogy 13 országos önkormányzat egyetért. Ezzel szemben egy munkacsoportnak, ahol többségében politikusok vannak és nem az önkormányzatok képviselői, talán mégsem olyan erős a legitimitása, mint a 13 országos önkormányzati elnök közös véleményének. A miénken kívül nincs senkinek koncepciója; és sehonnan sem érkezett olyan anyag, ami ehhez még hozzá tett volna valamit. Ha nincs döntés, akkor azt fogom képviselni, hogy ez az ombudsman koncepciója, és ehhez csatlakozhat bármelyik kisebbségi közösség, ha számára elfogadható. Ez lényegesen gyengébb, mintha konszenzusos közösségi álláspont lenne.
Krányecz Ferenc
A szlovén önkormányzatnak sikerült a választásnál a „kakukktojásokat” eltávolítani. Véleménye szerint a kontroll kell, amiből nem szabad kihagyni az országos önkormányzatokat. Az elmúlt választásoknál szinte teljesen a civil szervezeteknek a kezébe lett adva a választások kimenetele. A korábbi tanácskozásoknál ugyanúgy felvetődött a probléma, hogy az önkormányzatok is benne legyenek a bizottságokba, ne teljesen a civil szervezetek. Mennyivel legitimebb az a civil szervezet, aki ma bejegyezteti magát, mint az, akit legálisan megválasztottak?
Dr. Buzál Attila
A Közjogi Munkacsoportban a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát képviseli. Nem gondolja magát független szakértőnek, nyilvánvalóan, a közgyűlésen elfogadott koncepciót képviseli. A Bizottságnak nincsen koncepciója, hiszen írásos anyagot kizárólag az ombudsman tett le a bizottság asztalára. Nyilvánvaló, ha a Kisebbségi Kerekasztal tárgyalás során konszenzus alakul ki, és az ő megbízója a német országos önkormányzat egyetért, messzemenőkig képviseli.
Molnárné-Sagun Zdislawa
Ők is úgy gondolják, hogy egy időben legyenek a parlamenti választások. Mind a 13 kisebbségnek reális esélyt meg kell adni a parlamentbe jutásra. Két szavazati joggal rendelkező választások legyenek. Választási névjegyzék kell. Minden kisebbség saját választási bizottságot alakítson. Az egész ország területe egy választókerület legyen. Ő is úgy érzi, hogy a bizottságban és a Kerekasztalnál ülő képviselőknél néha eltérnek a célok.
Fuzik János
A kisebbségi önkormányzatok ellenőrző szerepének koncepciója a kisebbségi törvény módosításánál ki volt dolgozva. Egyszer már végig lett gondolva, hogy kell-e névjegyzék, kell-e ezt valamilyen kontrollnak alátámasztani. Akkor a kisebbségi önkormányzatok megállapodtak, hogy kell. Meg voltak a bizottságok, meg volt a jogorvoslati lehetőség. Azt is tudjuk, hogy nem ment át. Most már lehetne területi bizottságokban gondolkodni.
Ami a mostani helyeztet illeti, és az előző ombudsman jelentésében is hangsúlyosan szerepel, az elektori rendszer tarthatatlan. Annyira igazságtalan és arról beszéltünk, hogy itt közvetlen választásokat kellene tartani. A névjegyzék bizottság ezért is fontos. Az sem mindegy, hogy ki iratkozik fel a névjegyzékre, mert közvetlenül fog választani. Ilyen szempontból is figyelmet érdemel, mert most lehet javítani a kisebbségi törvény hibáin. Az elektori rendszer egy olyan nagy hiba, ami tarthatatlan, de annál inkább megnő a választói szűrés jelentősége.
Dr. Kállai Ernő
Szeretné a vitát lezárni és rátérni a kisebbségi törvény személyi hatályára. Csak konszenzusos vélemény alapján mondhatjuk, hogy a kisebbségi közösségeknek van egy egységes álláspontja, hogy támogatják az ombudsmant. Csak konszenzusos álláspontot képzelhető el.
Dr. Bindorffer Györgyi
A koncepció elfogadását javasolja az önkormányzatok elnökeinek, ami egy irányvonal, ami mentén a közös munka a jövőben elindulhat. A koncepció nem azt jelenti, hogy a törvényben így fog megjelenni. Ez egy keret, amin belül gondolkodni lehet az önkormányzati, illetőleg a parlamenti választásokról. Ombudsman úr kérte, hogy mindenki adja le írásban javaslatait, amelyek ettől a koncepciótól eltérnek. Mivel semmilyen anyag nem érkezett, úgy gondolja, hogy az önkormányzatok számára ez a koncepcionális keret elfogadható. A koncepción belül, mikor egy-egy pont részleteiről fognak vitatkozni, akkor nagyobb a játéktér. Ha viszont most nincs egy közös koncepcionális keret, és az a variáció jön be, hogy ez csak az ombudsman koncepciója, és aki akar, az csatlakozhat hozzá, akkor a média nem azt hangsúlyozza majd ki, hogy hányan álltak az ombudsman mellé ebben a kérdésben, hanem azt fogja hangsúlyozni és közvetíti a politika felé, hogy hányan nem - megint nincs egység.
Dr. Kállai Ernő
Aki azt gondolja, legyen közös koncepció, kézfeltartással jelezze.
Ki az, aki nem fogadja el közös koncepciónak, az jelezze. Kéri Dr. Magicz András:t, hogy a fontosabb pontokon menjen végig, és aki nem ért vele egyet, jelezze.
Dr. Magicz András
1.) Választójogosultak köre
1.1. A kisebbségi biztos javaslata: a kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi közösségek tagjai választják.
Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök a javaslattal egyetértettek.
1.2. A kisebbségi választópolgárok nyilvántartása érdekében kisebbségi választói jegyzéket kell létrehozni.
Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök a javaslattal egyetértettek.
2.) Jelöltállítás
2.1. Eldöntendő kérdés, hogy a választásokon a kisebbségi pártok vagy egyéb kisebbségi szervezetek is állíthatnak-e jelölteket.
Hartyányi Jaroszlava
Véleménye szerint nem lehet előírni kötelezettségként, hogy a kisebbségi szervezetek párttá alakuljanak. Más országokban ez nem feltétel.
Koranisz Laokratisz
A kisebbségi civil szervezetek kulturális feladatok ellátására jöttek létre. Ne tegyék tönkre a szervezeteiket azzal, hogy átpolitizálják, párttá alakítják őket.
Fuzik János
Felveteti azt a megoldást, hogy az országos önkormányzatok állíthassanak jelöltet.
Szolga József
Az országos önkormányzatok jelöltállítási jogát nem lehet előírni, mert a többi kisebbségi szervezetet nem lehet kizárni a választás folyamatából.
Dr. Magicz András
A pártok működésére, gazdálkodására szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az egyéb társadalmi szervezetekre. A pártoknak tételesen el kell számolniuk az adományokkal. A jogalkotó ezeknek a szabályoknak a további szigorítását tervezi. A kisebbségi szervezetek jelölési jogát elviekben el lehet fogadni, azonban vannak olyan rendelkezések, amelyeket mindenképpen át kell venni a pártokra vonatkozó szabályozásból.
Ezzel a kiegészítéssel az országos kisebbségi önkormányzati elnökök egyetértettek.
2.2. A kisebbségi jelölő szervezet listaállításához a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10%-ának, de legalább 500 választópolgárnak az ajánlása szükséges.
Alexov Ljubomír
Ebben a kérdésben csak azt követően lehet állást foglalni, ha ismert, hogy legalább hány szavazat szükséges a mandátumszerzéshez.
Hartyányi Jaroszlava
Miért szükséges ilyen nagyszámú ajánlást összegyűjteni?
Dr. Magicz András
A jelöltállítás jogát csak a valós közösségi támogatottsággal rendelkező szervezetek számára indokolt biztosítani, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy szétforgácsolódnak a szavazatok, ami ellehetetleníti a mandátumszerzést.
Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök a javaslattal egyetértettek.
3.) Választási eljárás
A Magyar Köztársaság területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkot.
Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök a javaslattal egyetértettek.
4.) A szavazás
A kisebbségi biztos két javaslatot is tett.
A) változat: a kisebbségi választópolgároknak három szavazata van. A választás önálló kisebbségi választójogi rendszerben történik, ennek egyik eleme, hogy a szavazásra fél évvel az általános választásokat követően kerül sor.
Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök az „A” változatot elvetették.
B) változat: A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára vagy a területi választókerületi listára szavazhatnak.
Dr. Muszev Dimitrov Dancsó
Ez a megoldás a politikai vélemény és a kisebbségi identitás kinyilvánítása közti választásra kényszeríti a választókat. Kérdéses, hogy a kisebbségi listára fogják-e leadni szavazatukat. A kisebbségek szempontjából ezért jobb megoldás volna, ha három szavazat illetné meg a választókat. Alkotmányossági aggályok miatt azonban a három szavazat valószínűleg nem biztosítható.
Dr. Magicz András
A kisebbségi listára kizárólag kisebbségi választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban eldöntheti, hogy az általános választójogával él vagy a kisebbségi jelölt mandátumszerzését támogatja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyéni és a területi választókerületi szavazólap mintegy 8 millió példányban készül el, a kisebbségi szavazólap pedig annyiban, ahányan szerepelnek a kisebbségi választói jegyzékben. A kisebbségi választópolgár a szavazatszámláló bizottságtól vagy a kisebbségi vagy a területi szavazólapot veszi át. A kisebbségi választópolgár akkor is kifejezheti politikai preferenciáját, ha a kisebbségi listára kíván szavazni, ám ekkor csak az egyéni jelölt mandátumszerzését támogathatja.
Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök a javaslattal egyetértettek.
5.) A választás eredményének megállapítása
5.1. A kisebbségi lista ugyanolyan szavazatszámmal szerezhet mandátumot az országos listáról, mint a többi nem kisebbségi lista. Azzal az eltéréssel, hogy ennek nem feltétele az 5%-os választási küszöb átlépése.
Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök a javaslattal egyetértettek.
5.2. Kiegészítő szabály: amennyiben a fentiek szerint nincs lehetőség mandátumszerzésre, kisebbségenként egy mandátumra legyen jogosult a legtöbb, de legalább 1000 szavazatot elérő jelölő szervezet.
Alexov Ljubomír
Véleménye szerint az 1000 szavazatot nem egy jelölő szervezetre kell leadni, hanem az összes érvényes szavazatnak kell elérnie ezt a számot.
Dr. Magicz András
Az 1000 szavazat már így is nagyon alacsony. A területi listáról legalább 22000 szavazattal lehetett mandátumhoz jutni. A 176 egyéni képviselő közül mindössze 3 jutott mandátumhoz kevesebb mint 10000 szavazattal, de ők is elérték a 9600 szavazatot. Abban az esetben, ha elfogadjuk a szerb javaslatot, ez azt eredményezné, hogy két jelölő szervezet esetén 501, három jelölő szervezet esetén pedig már 334 szavazattal képviselői helyet lehetne szerezni. Ezt a megoldást biztosan nem fogadják el a parlamenti pártok.
Ezt követően vita alakult ki arról, hogy az egyes kisebbségek el tudják-e érni ezt a szavazatszámot.
Hartyányi Jaroszlava
Amelyik kisebbség nem tud felmutatni ennyi szavazót az ne várja el a parlamenti képviseletet. Az ukránok azért tudják elfogadni ezt a megoldást, mert legalább a reális esélyt megadja az országgyűlési képviselet eléréséhez.
Dr. Muszev Dimitrov Dancsó
Felvetette, hogy a kisebb létszámú közösségek akár közös listát is állíthatnának, és rotáció alapján töltenék be a képviselői helyet.
Alexov Ljubomír
Ha a többi kisebbség ilyen irányban keresi a megoldást, a szerbek nem csatlakoznak a koncepcióhoz. Elfogadhatatlan volna az a szabályozás, amely az egyes kisebbségeknek nem biztosít önállóan, csatolt közös lista nélkül is lehetőséget a parlamentbe jutásra.
Dr. Kállai Ernő
A közös lista csak lehetőség, a reális esély az 1000 szavazathoz kötött mandátum jelenti. A szerb országos önkormányzat elnöke tartózkodott a szavazástól. Jelezte, hogy egyeztet a közgyűléssel. A többi önkormányzati elnök egyetért a javaslattal.
Az országos önkormányzati elnökök álláspontjának megfelelően átdolgozott, a „B” változatot tartalmazó koncepciót megküldi a Kerekasztal résztvevőinek, és egy aláírt egyetértési nyilatkozatot kér mindazoktól, akik ezt elfogadják. Ha mind a 13 kisebbségi önkormányzattól visszajön az egyetértési nyilatkozat, akkor van közös koncepció, ha nem, akkor az ombudsman koncepciója.
4. naprendi pont: A kisebbségi törvény személyi hatálya
Dr. Magicz András
A jogállamisághoz kapcsolódó jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotó meghatározza a törvények személyi hatályát. Vagyis azt a kört, amelynek tagjait megilleti az adott jogszabályban biztosított jogok, illetve terhelik az előírt kötelezettségek.
Az Országgyűlés a Nektv. megalkotásakor csak részben tett eleget ennek a követelménynek, mert a kisebbség fogalmát kizárólag közösségi szinten határozta meg, az egyének vonatkozásában nem írt elő kritériumokat. A jogalkotó 2005-ben pontosította a Nektv. személyi hatályát, mely jelenleg kiterjed a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, akik magukat valamely nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.
A kisebbségi közösség törvényi definíciója a Nektv. megalkotása óta változatlan. Egyetlen olyan elem van, amelynek kapcsán vita bontakozott ki az elmúlt években és ez a magyar állampolgárság.
Egyes közösségek megítélése szerint a törvényi szabályozás hátrányosan érinti azokat a tagjaikat, akik – bár esetenként évtizedek óta Magyarországon élnek – nem rendelkeznek magyar állampolgársággal.
A kisebbségi jogok elviekben a kisebbségi közösségek tagjait illetik meg, a gyakorlatban azonban a kisebbségi jogok többségével állampolgárságra tekintet nélkül élhetnek a magyarországi lakóhellyel rendelkezők. Így pl. az egyesülési jog alapján létrehozott kisebbségi szervezetnek bárki tagja lehet, továbbá a nemzetiségi oktatás igénybe vételéhez sem feltétel, hogy a tanuló szülei magyar állampolgárok legyenek.
A magyar állampolgárság hiánya két esetben jelent hátrányt:
1. Nyelvi jogok a közigazgatási hatósági eljárásban
A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A Nektv. hatálya alá tartozó személyek azonban szóban és írásban használhatják a kisebbségi nyelvet, és kérelmeiket kisebbségi nyelvű határozattal kell elbírálni.
A magyar állampolgársággal nem rendelkező személyeket ezek a jogok nem illetik meg. Ők a fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett igényelhetik az anyanyelvű ügyintézést. Kivétel: ha a közigazgatási hatóság hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy az ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a hatósághoz. E két esetben fordítási és a tolmácsolási költséget az eljáró hatóság viseli.
2. Választójog gyakorlása
Az Európai Unió tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Az Alkotmány rendelkezései értelmében azonban polgármesterré és főpolgármesterré kizárólag magyar állampolgár választható.
A Magyarországon bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú polgárokat is megilleti az a jog, hogy a képviselő polgármesterek választásában részt vegyenek, azonban a választhatóság jogával nem rendelkeznek.
A kisebbségi önkormányzati választásokon ezzel szemben csak magyar állampolgároknak van választójoga. Ezt a szabályozást több kisebbségi közösség is sérelmezi, mert megítélésük szerint a jogalkotó a kisebbségi nyelvet ismerő, a kisebbségi közszolgáltatásokat leginkább igénylő személyeket zárta ki a képviselők köréből.
Hartyányi Jaroszlava
Sérelmezte, hogy a jogalkotó kizárta az anyaországi polgárokat a választók köréből. Szükségesnek tartaná, hogy legalább a választás jogával ők is rendelkezzenek.
Dr. Buzál Attila
Az Országos Német Önkormányzat korábban elutasította a Nektv. személyi hatályának bővítését. A jelenlegi álláspont azonban az, hogy az uniós polgárok gyakorolhassák a kisebbségi jogokat, a bevándoroltként és letelepedettként elismert személyek azonban ne.
5. napirendi pont: Ügyrend
Dr. Kállai Ernő
Ismerteti az ombudsman, hogy munkatársai elkészítették a Kerekasztal ügyrendjét, amit a résztvevők kézhez vettek és kéri az önkormányzati elnökök ezzel kapcsolatos véleményét, észrevételeit.
Dr. Buzál Attila
A helyettesítés nincsen szabályozva.
Dr. Kállai Ernő
A küldő szerv gondoskodik a helyettesítő személyéről, aki ezt teljes jogkörrel látja el.
Alexov Ljubomír
Javasolja, hogy minden önkormányzatnak legyen joga kérni az ombudsmant az ülés összehívására. Az ombudsman ezt elfogadhatónak tartja.
Dr. Kállai Ernő
1.) Tájékoztatja a résztvevőket arról, hogy az Emberi jogi Bizottság részéről olyan kérés érkezett, hogy szeretnének megfigyelőként részt venni a Kerekasztal ülésein.
2.) Ismerteti az elnökökkel, hogy december 4-én találkozik a regionális közigazgatási hivatalok vezetőivel és a kirendeltségek vezetőivel. Az ott elhangzottakról természetesen tájékoztatni fogja a Kerekasztal résztvevőit.
Az emlékeztetőt készítette:
Dr. Bindorffer Györgyi
Némethné Takács Margit
Jóváhagyom:
Dr. Kállai Ernő s.k.