EMLÉKEZTETŐ
A II. Kisebbségi Kerekasztal
2007. október 9-én megtartott találkozójáról
Helyszín: Országgyűlési Biztosok Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22., I. emelet Díszterem
10.00 óra
Jelen vannak a hivatal részéről:
Dr. Kállai Ernő
a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. László Boglárka
főosztályvezető
Dr. Magicz András
főosztályvezető-helyettes
Némedi Erika
főtanácsos
Dr. Bindorffer Györgyi
a Kisebbségi Kerekasztal titkára
Némethné Takács Margit
jegyzőkönyvvezető
Országos önkormányzatok részéről:
Bolgár Országos Önkormányzat
Kalicov Vladimir fővárosi önkormányzat elnöke
Országos Cigány Önkormányzat
Kolompár Orbán elnök
Görög Országos Önkormányzat
Koranisz Laokratisz elnök
Országos Horvát Önkormányzat
Szolga József jogi bizottság elnöke
Országos Lengyel Önkormányzat
Molnárné-Sagun Zdzislawa elnök
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Heinek Ottó elnök
Országos Örmény Önkormányzat
Szárkiszján Ádám elnök
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
Kreszta Traján elnök
Országos Ruszin Önkormányzat
Manajló András elnök
Szerb Országos Önkormányzat
Alexov Lyubomír elnök
Országos Szlovák Önkormányzat
Fuzik János elnök
Országos Szlovén Önkormányzat
Ropos Márton elnök
Országos Ukrán Önkormányzat
Hartyányi Jaroszlava elnök
Állandó megfigyelők:
A Magyar Országgyűlés elnöke részéről: Kishegyi Viktória
A Miniszterelnöki Hivatal részéről: Dr. Polgár Anna
Napirendi pontok:
1) A kisebbségek parlamenti képviselete és az ehhez kapcsolódó kérdések
2) A kisebbségi média ügye
1. napirendi pont: A kisebbségek parlamenti képviselete és az ehhez kapcsolódó kérdések
Dr. Kállai Ernő
Köszönti a megjelenteket, köztük a megfigyelőként először jelenlévő Kishegyi Viktóriát, Szili Katalin főtanácsadóját, és Polgár Annát, a MEH részéről. Örömmel veszi tudomásul, hogy minden elnök aláírta a csatlakozási nyilatkozatot. Külön megköszöni azoknak az önkormányzatoknak a meghívását, ahol ott lehetett a közgyűlésen és szívesen ellátogatat minden önkormányzat közgyűlésére.
A parlamenti képviselet ügyében az Országos Horvát Önkormányzat elküldte álláspontját, amelyet köszön. A legfontosabb kérdésekben nem csak közeledetek, de azonosak is az álláspontok.
Dr. Magicz András
Áttekinti a legfontosabb koncepcionális elemeket. A kisebbségi biztos koncepciójának három eleme van:
1) A legfontosabb, hogy mind a 13 kisebbség parlamenti képviselethez jusson,
2) A kisebbségek választhassák meg a saját országgyűlési képviselőiket,
3) A képviselet teljes jogú képviselet legyen, beleértve a szavazati jogot is bármely parlamenti döntéshozatali eljárásban. Ennek megvalósítása érdekében a biztos úr egy önálló kisebbségi választójogi rendszer megvalósítására tett javaslatot, amelynek elemei a következők:
a) Kisebbségi választói jegyzék létrehozása annak érdekében, hogy a kisebbségi képviselőkre egy meghatározott személyi körbe tartozó kisebbségi választópolgárok adhassák le szavazataikat.
b) Többletszavazat, amely biztosítaná, hogy a kisebbségi választóknak ne kelljen dönteniük, hogy politikai meggyőződésüket akarják-e kinyilvánítani, vagy inkább a kisebbségi identitásukat helyezik előtérbe. Ez azt eredményezné, hogy az Országgyűlés jelenlegi 386 fős létszáma várhatóan további 13 fővel emelkedne. Az önálló kisebbségi választójogi rendszer megnyilvánul abban is, hogy a szavazás eltérő időpontban történik: a kisebbségi országgyűlési képviselőket egy napon választanák a helyi, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzati képviselőkkel. Javaslata szerint az egész ország egy választókerület, és a szavazás listára történik. A listának az a célja, hogy összegyűjtse a szavazatokat, és kiküszöbölhetővé váljon az időközi választás; ha megüresedik egy mandátum, a listán a következő jelölt betölthetné a megüresedett képviselői helyet.
c) Az eredmény megállapításával kapcsolatos javaslataink az 5%-os küszöb eltörlése. További kedvezmény a kisebb létszámú kisebbségek érdekében, hogy egy meghatározott szavazatszámmal – 1000 szavazattal – képviselői helyhez lehessen jutni.
A Közjogi Munkacsoport október 2-án tartott ülésén egy másik alternatíva körvonalazódott, amely alapvetően az ombudsman úr javaslataira épül, ugyanakkor néhány lényeges elemben eltérést mutat. Az alternatíva:
1) abból indul ki, hogy a kisebbségi képviselők a teljes társadalmat érintő kérdésekben döntenek, ezért a választópolgárok teljes körének meg kell adni azt a lehetőséget, hogy rájuk szavazzanak. Magyarán a kisebbségi képviselőket a többségi társadalomhoz tartozók szavazatával is választhatnák.
2) nem ad lehetőséget arra, hogy a kisebbségi választópolgárok plusz szavazattal rendelkezzenek a többi választópolgárhoz képest, tehát kizárja a többes szavazat lehetőségét. Ez nyilvánvalóan azt eredményezné, hogy a kisebbségi jelölteknek a politikai pártokkal kellene versenyeznie a megszerezhető mandátumokért.
Utalt arra, hogy a politika pártok kampányával szemben a kisebbségi szervezetnek nem tudják felvenni a versenyt, mivel érdemi kampánytevékenységre fordítható keretösszegük nincs. Kérdéses tehát, hogy ebben az esetben az egyenlő esélyek biztosítottak lennének-e. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi választásokon a többszázezer választóval rendelkező cigány közösség versenyhelyzetben volt a politikai pártokkal, és mindösszesen 4459, az önkormányzati választásokon viszont 42 ezer szavazatot tudott összegyűjteni. Ekkor ugyanis saját közösségének tagjai már nem kényszerültek választani pártok, illetve saját szervezetük között.
Az alternatív javaslat szerint az Országgyűlés létszáma nem növekedne. Marad a 386 képviselői hely, és a kisebbségi képviselők csak abban az esetben tudnának mandátumot szerezni, ha ki tudják szorítani a Parlamentből a politikai pártok jelöltjeit. Miután ennek a koncepciónak a lényegi eleme, hogy nincs kisebbségi választójogi jegyzék, ez azt jelenti, hogy a választópolgároknak a szavazókörben kellene eldönteni, hogy melyik szavazólapot kérik. A választópolgárnak kb. 15 másodperce lenni meghozni a döntést, hogy a kisebbségi szavazólapot vagy a politikai pártok szavazólapját kérje-e.
Ez a javaslat is egy választókerületnek tekinti az ország egész területét, és a listás szavazást tartja megvalósíthatónak, tartalmazza ez a javaslat az 5%-os küszöb eltörlését, illetőleg a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét is említi. Arról nem született döntés, hogy ez 1000 szavazatot jelentsen-e.
Összehasonlítva a két koncepciót:
– a kisebbségi biztos javaslata radikálisabb, de mind a 13 kisebbség részére reális esélyt biztosítana a parlamenti képviselet elnyerésére.
– a Közjogi Munkacsoporton ismertetett alternatíva jobban illeszkedik a jelenlegi választójogi szabályokhoz, és ezért valószínűleg nagyobb esély van arra, hogy a parlamenti pártok ezt a javaslatot támogatnák.
Tisztában kell lennie azonban azzal, hogy akármelyik megoldás támogatásáról döntenek a kisebbségek, az ombudsman ragaszkodik a teljes jogú képviselethez, az 5%-os küszöb eltörléséhez, további kedvezményre a kisebb létszámú kisebbségek érdekében és a választójogi jegyzékhez – éppen amiatt, hogy a választópolgárok ne kerüljenek kényszerhelyzetbe, és a választási bizottság tagjai megfontolt döntést tudjanak hozni.
Fuzik János
Aggályosnak tartja az októberi választást, mert az eltolt időpont miatt kétféle képviselő lenne, míg ha májusban választanák a kisebbségi parlamenti képviselőt is, akkor egyenrangúak lennének. A névjegyzék titkossága esetén a jelölő szervezetek nem tudnak ajánlásokat gyűjteni. Mindenképpen egy nagyon kemény névjegyzék szükséges, mert ha bárki szavazhat, akkor a kisebbségeket ki tudják szorítani.
Kolompár Orbán
A névjegyzék titkossága esetén ellenérdekeltté válnak a civil szervezetek, és a roma szavazók zöme nem fog az urnákhoz járulni. Azt az elvet képviseli, ha a névjegyzékre szükség van, az nyitott legyen.
Dr. Kállai Ernő
Javaslata és a Közjogi Munkacsoport ülésén ismertetett alternatíva 95%-ban azonos; az időpont kérdésében lényeges az eltérés. Ha ősszel van a választás az általa javasoltak szerint, akkor Alkotmányt kell módosítani és valószínűleg az Alkotmánybíróságot is meg fogja járni az ügy, ugyanis ez a harmadik szavazatot jelenti. Csak akkor működhet, ha alkotmányügyileg a kérdés rendben van és elfogadják a törvényhozók, hogy ez egy külön, kedvezményes választási rendszer a kisebbségi közösségeknek. Ennek az az értelme, hogy a kisebbségeknek nem kell választaniuk, hogy pártokra szavazzanak vagy a saját kisebbségük tagjaira.
Az egy időben való szavazás azt jelenti, hogy két szavazata van mindenkinek. Van egy egyéni jelölt az egyéni körzetben, és leadhatunk egy szavazatot egy listás jelöltre, valamelyik párt listájára vagy egy kisebbségi listára. Ezt az alternatívát el tudja fogadni, és jogilag is kivitelezhetőnek tartja. De ennek az a következménye, hogy nagy valószínűséggel lényegesen kevesebb szavazatot fognak kapni a kisebbségi közösségek tagjai, mert az embereknek sokkal nehezebb lesz eldönteni azt, hogy valamelyik nagy pártra szavazzanak-e, mert azt fontosabbnak tartják, hogy ki vezesse az országot, vagy hogy valamely kisebbségi közösség listájára szavazzanak, mert az ő identitásuk olyan erős, hogy ezt tartják fontosabbnak.
Az alternatív javaslat esetében is ragaszkodik a névjegyzékhez. Ha bárki szavazhat, akkor a kisebbségi közösségek képviselőit nem fogják megválasztani. De ha mégis megválasztják, akkor a többség döntötte el, hogy ki legyen a kisebbségi képviselő. És ebben a pillanatban a politikai pártok elkezdenek versengeni a kisebbségi jelölő szervezetekért.
Elmondja továbbá, hogy az elmúlt hetekben végigjárta az összes közjogi méltóságot. Abban mindenki biztos lehet, hogy az általa tett javaslat az utolsó olyan, amely lehetőséget kíván biztosítani mind a 13 kisebbségi közösségnek. A politikusok érzik, hogy valamit kell tenni ebben az ügyben, viszont a 13 főt sokallják. Még azt a véleményt is hallotta, hogy újra kéne szabályozni a kisebbségi jogot, és különbséget kell tenni kisebb-nagyobb közösségek között.
Hartyányi Jaroszlava
Nem tudja elfogadni a kisebbségi kérdés létszám szerinti újraszabályozását. Kéri az ombudsman ura, hogy ezt utasítsa vissza. A választással kapcsolatban elmondja, hogy ha a kisebbségek megegyeznek, akkor a Közjogi Munkacsoportban is ezt a véleményt kell képviselni. Lehetne még további tárgyalással kompromisszumokat keresni, de a Közjogi Munkacsoport nem önállóan működik, mert ott vannak a kisebbségek delegáltjai. Nem fordulhat elő, hogy a Kisebbségi Kerekasztal és a Közjogi Munkacsoportba delegált kisebbségi résztvevők két különböző véleményt képviselnek.
Dr. Kállai Ernő
Egyetért azzal, hogy a Közjogi Munkacsoportban, vagy más munkacsoportban ülő képviselők, az országos önkormányzatok küldöttei azt képviseljék, amit az országos önkormányzatok, illetve azok elnökei.
Alexov Ljubomír
Maximálisan egyetért az ombudsman úr által elmondott elvekben. A szerb önkormányzat olyan megoldást támogat, ahol az a közös minimum, hogy mind a 13 kisebbségnek egyenlő esélye van a bejutásra a Parlamentbe. Ragaszkodnak a nyílt listához, amely a kisebbség szűrőjén, és nyilvános mindenki számára, mert a kisebbségi önkormányzatoknál is ez volt választásoknak egyik buktatója; azt sem tudták, hogy ki van rajta azon a listán.
Figyelmeztet, hogy ne lássanak a Közjogi Munkacsoportban riválist, hisz olyan embereket delegáltak oda, akik jogilag felkészültebbek, mint pl. ő. A munkacsoporttal szorosan együtt kell működni. Nekik a határidő erre az év vége. A Kerekasztal döntését nem szabad elsietni. Jobban szeretné, ha közösen gondolkodnának és a két grémium közös javaslatot érlelne ki. Kéri, hogy ma hozzanak nyilatkozatot.
Dr. Kállai Ernő
A kormány elé a Közjogi Munkacsoportban megfogalmazott javaslat kerül be. Az a kérdés, hogy a Kerekasztalon megfogalmazottakat ott is el tudjuk-e fogadtatni, mert két különböző javaslat gondot jelent. Az elnökök által megfogalmazott döntésnek van súlya – ennek át kellene kerülnie. Az itt kialakult álláspontnak a munkacsoportban is meg kell jelennie, és azt kell képviselniük az ott ülő kisebbségek tagjainak. Az a legszerencsésebb, ha a két álláspont találkozik, és az kerül a Kormány elé. Ennek kialakítása jelenleg folyamatban van. Az október 2-ai ülésen ugyanakkor a Munkacsoport jelenlévő tagjai felvetették, hogy nem biztosítható a kisebbségi többletszavazat. Erről a kérdésről még nincs döntés a Munkacsoportban. Ezért támogatja azt az ötletet, hogy próbáljunk hatást gyakorolni az oda küldött emberekre is.
Kreszta Traján
A hazai románság szerint azonos időben legyen a választás. Mivel egyéni képviselőre és kisebbségi parlamenti képviselőre adnák le a voksot, nem annyira fontos egy kisebbségi képviselő esetében a pártokra is szavazni. A névjegyzéket nyilvános formában szükséges tartja. Ha nem lesz nyilvános a lista, akkor bekerülhet olyan személy a Parlamentbe, akinek köze nincs a magyarországi románsághoz. Szorgalmazza a Közjogi Munkacsoporttal való együttműködést.
Heinek Ottó
Alapvetően a két, vagy három szavazat kérdéssel van problémája, és úgy látja, hogy ebben bizonytalanság van még az OBH-ban is. Hogy mi az, ami az Alkotmánybíróság szűrőjén átmegy, azt majd akkor lesz látható, ha egyáltalán eljutnak odáig. Lehet, hogy mind a két alternatívát egy darabig végig kellene még vinni, és majd a politikát is megszondázva dönteni az egyik vagy másik mellett. Akár még a pártoknak is szimpatikus lehet a háromszavazatos rendszer, mivel nem tőlük viszik el választókat és szavazatokat. Lehet, hogy egy ilyen megfontolásból még meg is győzhetők erről.
Problémásnak tartja az eltolt idejű választást, mert ez nem teljes jogú képviselőséget jelent. Minimálisan a kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről nem tudnának szavazni. Ha fél évvel az általános választások után bekerül 13 új ember a Parlamentbe, és előtte egy meglehetősen szűk többségű kormányzás van, akkor akár a kormánybuktató szerepbe is bemanőverezhetők a kisebbségi képviselők.
A névjegyzék szerinte is legyen nyilvános, mindenki számára látható, hozzáférhető, ami az adott kisebbségi közösség erős kontrollja alatt készül. Érdemes arról az opcióról is beszélni, hogy névjegyzék, egyidejű választás, háromszavazatos rendszerben.
Dr. Kállai Ernő
A fő elvi kérdés a 2 vagy 3 szavazat, és itt inoghat alkotmányosan az egész ügy. Még a két szavazatra is mondhatja az Alkotmánybíróság, hogy nem ad ilyenfajta privilegizált jogot. A három szavazat biztosítása, pedig különösen vitatott kérdés. Amellett a megfontolás mellet – a politikai okokon túl – hogy később legyen a választás, alkotmányjogilag az szól, hogy valamilyen módon úgy lehetne tekinteni, mintha nem egy választási rendszer lenne, miközben az. Lehet ezen vitatkozni alkotmányjogilag, ebben Heinek Ottónak igaza van. Az Alkotmánybíróság elvi határozatai alapján a minimális esélyét látom annak, hogy legyen három szavazat. Lehet, hogy valóban a kétszavazatos rendszer mellett kell maradni, bár annak az lesz akkor a következménye, a névjegyzék mellett is – bár ez is csak hipotézis –, nagyon kevés szavazója lesz a kisebbségi listáknak. De ha több lista indul egy kisebbségi közösségen belül, problémát okozhat még az 1000 szavazat összegyűjtése is.
Dr. Magicz András
A kisebbségi választójogi névjegyzéknek az általános névjegyzékkel szemben – ami egy pusztán technikai nyilvántartás a törvényben meghatározott választói kör vegyen részvételére a választási folyamatban akár választópolgárként, akár jelöltként – teljesen más a szerepe. Nem pusztán nyilvántartja a választói kört, hanem a választójogi jegyzékbe való felvétel aktusa keletkezteti magát a kisebbségi választójogot. A jelenlegi törvény szerint sem a jegyzők, sem a kisebbségi közösség tagjai nem vitathatják, hogy az érintett személy valóban a kisebbségi identitásának megfelelően nyilatkozott-e, valóban a kisebbségi közösség tagjaként kérte felvételét a kisebbségi választójogi jegyzékbe. A 2006. októberi választások eredményeképpen 2045 kisebbségi önkormányzat alakult. A 2045 kisebbségi önkormányzatnak mintegy 6%-a 119 olyan kisebbségi önkormányzat, amely mögött a 2001. évi népszámlálás adatai szerint nincs valós kisebbségi közösség. Olyan településen is legalább 30-an kérték a kisebbségi választójogi jegyzékbe a felvételüket, ahol a népszámlálás adatai szerint senki, vagy legfeljebb három fő vallotta magát a kisebbségi közösség tagjának. Nyilvánvaló, hogy jelen formájában a kisebbségi választójogi jegyzék nem tudja betölteni azt a garanciális szerepet, amely miatt annak idején létrehozták.
A megoldás az lenne, hogy alkotmányos keretek között, törvényben szabályozott eljárási rendben, elő kellene azt írni, hogy a kisebbségi közösségek valamilyen módon közreműködhessenek a kisebbségi választói jegyzék összeállításában. Annál nagyobb garanciát, minthogy a kisebbségi közösség maga működik közre a választói jegyzék összeállításában, nem lehet biztosítani. De csak akkor van értelme, ha a kisebbségi közösség nem automatikusan szentesíti a jegyzékbe felvételt, hanem lehetőséget kap arra is, hogy megítélje, hogy az adott kérelmező ténylegesen a tagjai közé tartozik vagy sem. A kisebbségi közösséget képviselő bizottságot fel kell ruházni azzal a jogosultsággal, hogy annak a választójogi jegyzékbe való felvételét, aki az ő megítélése szerint nem valós tagja a kisebbségi közösségnek, elutasíthassa. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen döntést különösen nagy felelősség meghozni, hiszen gyakorlatilag ennek a bizottságnak a döntésén múlik, hogy valaki gyakorolhatja-e alkotmányos jogát vagy sem. Azért, hogy ez a döntés minél megalapozottabb legyen, ezért szükséges az is, hogy az országos önkormányzatokkal egyetértve, a jogalkotó meghatározza a kisebbségi közösséghez tartozás kritériumait. Adjon egy szempontrendszert, ami megkönnyíti a bizottságnak a döntéshozatalát. A bizottság ne pusztán a személyes ismeretség után ítélje meg a kisebbségi közösséghez tartozást, hanem személyesen hallgassa meg a kérelmezőt, adott esetben beszélgessen el vele a nyelvről, a kisebbségi kultúráról, hagyományról. Lényeg az, hogy legyen olyan fogódzó, ami alapján egy megalapozott döntést tud hozni. Lehetőség legyen arra, hogy ez a kérelmező becsatoljon különböző „bizonyítékokat”. Azért mondom idézőjelben a bizonyítékokat, mert ez nem a kisebbségi származását kutatja ez a bizottság, ez nem egy származásvizsgáló bizottság, volt ilyen a történelemben, nem erről van szó. Nem vérségi kapcsolatot fog vizsgálni, hanem valós kulturális, identitást próbál tisztázni. A kulturális hagyományokhoz való kötődésben tud állást foglalni. Nem arról fog papírt kiállítani, hogy az adott személy román, német vagy cigány, vagy más kisebbségi közösséghez tartozik, ezt nem is teheti meg, hanem arról fog hozni egy határozatot, hogy az adott egyén, aki magát a kisebbségi közösség tagjának vallja, az objektív kritériumoknak eleget tesz-e, és amennyiben eleget tesz, gyakorolhatja-e az adott választási folyamatban az aktív és a passzív választó jogát.
Fontos az is, hogy a bizottság tagjaival szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítson meg a jogalkotó, hiszen a lehetőségét is ki kell zárni annak, valaki az általa szimpatikusnak vagy magához közelállónak tartott jelölő szervezet érdekében szűrje meg a választópolgárokat. Nehogy előálljon olyan helyzet, hogy ez a praktikusan háromfős bizottság a hozzá közel álló jelölőszervezet tagjait felveszi a jegyzékbe, akit meg úgy gondol, hogy az ellentáborhoz tartozik, azt lehagyja a jegyzékből. Mindenképpen összeférhetetlenségi szabályokra van szükség, például ne induljon sem ő, sem közeli hozzátartozója a választásokon képviselőjelöltként.
A kisebbségi választói jegyzék nyilvánosságát biztosítani kell. Nyilvánosságra kell hozni azoknak a névsorát, akik szerepelnek a kisebbségi választójogi jegyzéken. Ez azért fontos, mert ha a választójogi jegyzék adatait zártan kezeljük, és az egyén önrendelkezési jogát, személyes adatait helyezzük előtérbe, akkor ezzel meg fogjuk akadályozni – úgy, mint ahogy történt a 2006-os választásokon is –, hogy a kisebbségi közösségek fellépjenek a választási visszaélésekkel szemben, azokkal szemben, akik nem a valós identitásuknak megfelelően akarnak a választói jegyzékre felkerülni. Tehát a választói jegyzék nyilvánosságától nem tudunk eltekinteni.
S végül még egy fontos garanciális szabály: biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét. Itt is biztosítani kell a bírói felülvizsgálat lehetőségét, de ezt törvényi keretek között kell megszabni, vagyis ne a bíróság döntsön arról, hogy valaki a közösséghez tartozik vagy sem. A bíróság azt ítélhesse meg, hogy az adott bizottság döntése törvényes volt-e, jogszerű volt-e. Betartották a formalizált eljárás szabályait, meghallgatták-e a kérelmezőt, indokolták-e a döntésüket, figyelembe vették-e azokat a „bizonyítékokat” amelyeket a kérelmező becsatolt, vizsgálta-e a bizottság érdemben, hogy megfelel a jelölt az objektív kritériumoknak. Ha ez a bizottság megalapozott, tényekkel alátámasztott döntést hoz, akkor a bíróság ezt jóvá fogja hagyni, amennyiben egy önkényes, meg nem alapozott döntésről van szó, akkor lehet a bíróságot felruházni azzal a joggal, hogy a választási névjegyzék bizottságnak a döntését megkérdőjelezze, és adott esetben a kérelmező felvételéről döntsön a névjegyzékbe. Ez azért nagyon fontos, mert bírót nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy kisebbségi identitás kérdésében ő maga hozza meg a döntést. Még úgysem lehet, hogy adott esetben szakértőt rendel ki az eljárásba. Ha vannak szakértők, az maga a közösség, és a közösség nevében eljáró bizottság gyakorolhatja a szakértői jogköröket.
Ha sikerülne megállapodni abban, hogy a kisebbségi választójogi jegyzék szabályait hogyan határozza meg a jogalkotó, akkor a következő lépés ehhez képest már könnyebb lenne. Ennek az önkormányzati rendszerre kidolgozott kisebbségi választói jegyzéket minden további nélkül akár az országgyűlési képviselői választásokra is át lehetne emelni.
Hartyányi Jaroszlava
A névjegyzékre kerülésnél az ukránoknak elsődleges szempont az anyanyelv használata. A kultúra is fontos, de azt meg lehet tanulni. Kritériumok esetén a háromtagú bizottság szívesen dolgozik, mert ha a kritériumnak nem felel meg a kérelmező, akkor elutasítják.
Fuzik János
Szerinte azzal mindenképpen számolni kell, hogy a névjegyzékekre kevesebben fognak feliratkozni, ha nyilvános. Amikor a küszöbről beszélnek, ezt is figyelembe kell venni. De nem veti el a nyilvános névjegyzéket, bár erről a Közgyűlésünkön még nem beszéltek, mert akkor még ez a verzió nem merült fel.
Dr. Magicz András
A választói jegyzék teljes nyilvánosságának nem lenne híve. Az adatvédelmi törvény megfogalmazza az adatkezelés célhoz kötöttségének általános elvét. Ha valaki nem tagja a kisebbségi közösségnek, akkor nem vesz részt a választás folyamatában. Számára nem biztosítaná a betekintés lehetőségét. Úgy kellene nyilvánossá tenni, hogy nem bárki számára nyilvános, hanem közösségen belüli nyilvánosságról lenne célszerű beszélni. Meg kellene határozni azt a kört, amelyiknek jogos érdeke megismerni a választói jegyzékbe felvettek adatait. Ebbe a körbe tartoznak azok, akiket felvettek a választói jegyzékbe. Magyarán ne csak a saját adatait ismerhesse meg, hanem azt is, hogy rajta kívül kik szerepelnek még ebben a választói jegyzékben. Ez már csak azért is fontos, mert azzal, hogy a nevét adja, felvételét kéri ebbe a választói jegyzékbe, lehetővé teszi azt, hogy az adott településen megtartsák a kisebbségi önkormányzati választást. Nyilvánvalóan tudnia kell, kikkel áll össze annak érdekében, hogy legyen egyáltalán választás. Fontos, hogy a jelölő szervezetek tagjai is megismerhessék a választói jegyzéknek az adatait, hiszen nem tudnak ajánlószelvényeket összegyűjteni, nem tudnak fellépni a visszaélésekkel szemben. A még funkcióban lévő kisebbségi képviselők is fontos garanciát jelenthetnek arra, hogy fel lehessen lépni a választási visszaélésekkel szemben.
Molnárné-Sagun Zdzislawa
A lengyel közösség nagy százalékban nem magyar állampolgár. A választójognak rendeznie kellene azt is, hogy választhassanak, és választhatók legyenek.
Szolga József
A névjegyzék teljes nyilvánosságával nem ért egyet. Az a személyi kör tekinthessen bele, aki érdekelt. Problematikusnak tartja, hogy egy háromtagú bizottság igazolja az embereke. A jelölő szervezetek inkább ki tudják szűrni, és aki nem ismeri a nyelvet, a kultúrát, azt nem veszik fel a listára. A névjegyzék összeállításánál az identitás vállalása egyéni jog, nem pedig valakinek odaadott döntési helyzet.
Dr. Bindorffer Györgyi
Minden kisebbség minden településen ismeri saját tagjait. Nem arról van szó, hogy mindenkit nagyító alá kellene venni a bizottságoknak, hanem a nem egyértelműekről. A bizottságnak nem a meghatározás a feladata, hanem az, hogy kiszűrje azokat, akikről biztosan tudható, hogy nem kisebbséghez tartozó állampolgárok.
Dr. Kállai Ernő
Egyetért azzal, hogy ma ne hozzon döntést a Kerekasztal. Az OBH összeállítja az általa jónak gondolt verziót, a még vitatott kérdésekkel együtt és ezt újra megküldi mindenkinek. Kéri, hogy az önkormányzatok ehhez írásban tegyék meg észrevételeiket. A végleges döntésidőpontjának november közepét javasolja. Az idő addig bőséges, hogy mindenki többszörösen átgondolja álláspontját. Utána jön a nagyobb munka: elfogadtatni a politikai többséggel.
2. napirendi pont: A kisebbségi média ügye
Dr. Kállai Ernő
A közszolgálati rádió és televízió ügyében a Kerekasztal befolyást tud gyakorolni, mert a kisebbségi törvény előírásokat tartalmaz. Az egyéni bejelentésekből és a műsorkészítők informális tájékoztatásaiból az derül ki, hogy a kisebbségi műsorok és szerkesztőségek helyzete nagyon aggályos a közszolgálati médiumokban. A rádió esetében ez azt jelenti, hogy 2007. február 1-jétől a Magyar Rádió nemzetiségi műsorai az ún. MR4-en a középhullámú országos hálózaton érhetők el. A Kossuth-ról és a Petőfi-ről majdhogynem lekerültek ezek a műsorok. A szerkesztőségekben nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy az adott kisebbségi közösséghez tartozó szakembereket alkalmazzanak. A Magyar Rádióban egyetlen roma származású munkatárs dolgozik, ő sem az MR4-en.
A Magyar Televízióban a szerkesztőségek önállóságának megteremtése előrébb tart, mint a Magyar Rádió esetében. A nagyobb problémát az jelenti, hogy jelenleg a kisebbségi műsorok és az ismétléseik nem láthatók a rosszul megválasztott műsorsáv miatt, mert az emberek többsége dolgozik ebben az időpontban. Azt szeretné elérni, hogy a műsorsáv hétköznap 4-6 óra közötti időben legyen. Tárgyalni akar a televízió és a rádió elnökével. Különösen a televízió esetében van erre lehetőség, mivel a televízió elnöke vagy újraválasztásra kerül, vagy új elnöke lesz a MTV-nek. Előtte tárgyalni akar a TV-elnököt megválasztó kuratórium elnökével is, hogy olyan elnököt válasszanak, aki hajlandó komolyan venni a kisebbségi műsorok kérdését. Az OBH régóta tervezi, hogy fellép, de itt a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek álláspontjától teszi függővé további lépéseit.
Heinek Ottó
A közszolgálati médiákban alibizés folyik. A televízióban teljesítik a 25 perces adásidőt, de nézhetetlen adásidőben. A rádiónál az arculatváltásban eltűnt az MR4. Az óriásplakátokon, amivel a rádió hirdeti magát országszerte, csak MR1, MR2, MR3 szerepel, a honlapon szintén. Rákeresni a nemzetiségi műsorokra a Magyar Rádió honlapján nem lehet. A rádióban már alibizés sem folyik, mert egészen nyilvánvaló módon a Magyar Rádió, mint közszolgálati rádió nem törődik azzal, hogy neki van egy negyedik csatornája. Gellért Kiss Gábor szerint nincsenek Magyarországon kisebbségek, nincs mérhető igény nemzetiségi rádiózásra. Az a tapasztalatunk, csak erős nyomásra történik bármi, egyébként nem.
Kolompár Orbán
Javasolja, hogy a Kerekasztal hívja meg két elnököt a soron következő megbeszélésre, hogy a Kerekasztal előtt fejtsék ki az álláspontjukat. Az önkormányzatok addig alakítsanak ki egy olyan egységes álláspontot, ami lehetővé teszi a megjelenésüket akár a televízióban, akár a rádióban.
Fuzik János
A rádió elnökével aláírt megállapodást a rádió felrúgta. A Média Munkacsoportban, amelynek tagja, a rádió helyzetének tárgyalásához meghívták Szalay József alelnököt és a Szomráky Bélát, a nemzetiségi műsorok vezetőjét. Megállapították, hogy a korábbi ombudsman átfogó média vizsgálatának megállapításai ma is időszerűek. A Magyar Rádió új Szervezeti és Működési Szabályzatában nem szerepelnek nemzetiségi műsorkészítő műhelyek. Az újságok kérdése összefonódik a Finanszírozási Munkacsoporttal. Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 70%-os finanszírozást nyújt. A munkacsoport javasolta az összeg megemelését 300 millió forintra.
Hartyányi Jaroszlava
A rádióban a kis létszámú szerkesztőségek amúgy is egy emberrel működtek, 40 ezer forintos tiszteletdíjjal. Az új szerkesztőségek magyarokból alakultak. A TV-nél inkább az a probléma, hogy beavatkoznak a műsor szerkesztésébe. Pl. azt mondják, hogy ez a műsor nem felel meg, pl. ha hagyományokról van szó, mert már volt ilyen.
Dr. Kállai Ernő
Úgy látja, hogy egységes az álláspont abban, hogy lépéseket kell tenni. Az OBH ki fogja küldeni az országos önkormányzatoknak az itt megfogalmazott felvetéseket. Megpróbál beszélni az említett elnökökkel és meg is hívja őket. Nyomós érv lehet, hogy be kell vinni a Parlament elé ezt az ügyet, de meg kell őket hallgattatni.
Megkérdezte az elnököktől, hogy a múlt csütörtöki MEH tájékoztató a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban csupán egy tájékoztató volt, ahol egyszerűen közölték, hogy mi várható, vagy pedig előzetesen kiküldték a költségvetési törvényjavaslatot véleményezésre. Mert ha ezt nem tették meg, akkor törvényt sértettek és ebben az esetben fel fog lépni a Pénzügyminisztérium felé.
Heinek Ottó
Csak tájékoztató volt; már a Parlament előtt van a költségvetési javaslat. Egyeztetés megelőzően nem történt, már évek óta nincs. Egy korábbi álláspont szerint azért nem küldik ki, mert nem nyilvános a tervezet.
Dr. Kállai Ernő
Ezt jogsértésnek tartja, és el kíván járni. Már előkészítés alatt van az a levél, amelyben fel kívánja hívni a kormány figyelmét az egyeztetés elmaradására, illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását érintő sürgős jogalkotási feladatra.
Szolga József
A „központi” jelező törlésére csak bizottsági indítványt lehet benyújtani. Kezdeményezik a bizottságnál egymódosító indítvány beadását a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt sem lehet tudni, hogy január 1-jével a hivatal működése a költségvetési szervnek, vagy központi költségvetési szervnek való megfelelés jegyében értelmezendő-e. .
Dr. Kállai Ernő
Az OBH tudomására jutott, hogy azért nem tudják módosítani és kivenni a központi jelzőt, mert év végéig nem lesz benyújtva olyan törvény, amiben 2/3-os döntés lenne szükséges. Miközben tudható, hogy a jövő nemzedéke ombudsman miatt lesz 2/3-os többséget igénylő törvénymódosítás. A pénzügy területén most már egy kicsit határozottabban kell fellépni.
Alexov Ljubomír
A hivatalok ügyében soron kívül kellene leülni és beszélni, mert ha nem mennek át ezek a módosító javaslatok, akkor január 2-án kérdésessé válik, az országos önkormányzatok hivatalának a működése a finanszírozás bizonytalansága miatt. Ha nem történik változás, január 1-jétől mind a 13 kisebbség indítson akár engedetlenségi mozgalmat.
Dr. Kállai Ernő
Egyetért az elnök úrral. A Finanszírozási Munkacsoport ülésén történtek után, ha szükséges, rögtön összehívja a Kerekasztalt csak a finanszírozás ügyében. Akkor tényleg el kell fogadni egy nyilatkozatot, amit nyilvánosságra is kell hozni, és ahhoz egységesen kell tartani magát minden kisebbségnek. Remélve, hogy az összejövetelt nem volt hiábavaló, megköszöni mindenkinek a részvételt, és bezárja az ülést.
Az emlékeztetőt készítette:
Dr. Bindorffer Györgyi
Némethné Takács Margit
Jóváhagyom:
Dr. Kállai Ernő s.k.