EMLÉKEZTETŐ
a II. Kisebbségi Kerekasztal
2007. szeptember 13-án megtartott találkozójáról
Helyszín: Országgyűlési Biztosok Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22. I. emelet, Díszterem
Jelen vannak Az országos kisebbségi önkormányzatok részéről:
Bolgár Országos Önkormányzat
Kalicov Valdimir, a fővárosi önkormányzat elnöke
Országos Cigány Önkormányzat
Kolompár Orbán elnök
Görög Országos Önkormányzat
Koranisz Laokratisz elnök
Országos Horvát Önkormányzat
Hepp Mihály elnök
Szolga József, a jogi bizottság elnöke
Országos Lengyel Önkormányzat
Molnárné-Sagun Zdzislawa elnök
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Schubert Olívia hivatalvezető
Országos Örmény Önkormányzat
Szárkiszján Ádám elnök
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
Kreszta Traján elnök
Országos Ruszin Önkormányzat
Manajló András elnök
Szerb Országos Önkormányzat
Alexov Ljubomír elnök
Országos Szlovák Önkormányzat
Fuzik János elnök
Országos Szlovén Önkormányzat
Krányecz Ferenc elnökhelyettes
Országos Ukrán Önkormányzat
Hartyányi Jaroszlava elnök
A hivatal részéről:
Dr. Kállai Ernő
a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. László Boglárka
főosztályvezető, az országgyűlési biztos kabinetfőnöke
Dr. Magicz András
főosztályvezető-helyettes
Némedi Erika
főtanácsos
Dr. Magyarné dr. Vuk Katalin
jogi referens
Dr. Bindorffer Györgyi
a Kisebbségi Kerekasztal titkára
Némethné Takács Margit
jegyzőkönyvvezető
Oravecz Éva
Napirendi pontok:
1. I. Kisebbségi Kerekasztal ünnepélyes megalakítása
2. Finanszírozási kérdések
3. Kisebbségek parlamenti képviselete
1. napirendi pont: II Kisebbségi Kerekasztal ünnepélyes megalakítása
Dr. Kállai Ernő
Köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy találkozott a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekért felelős államtitkárával, és röviden áttekintették az aktuális kisebbségi kérdéseket. Tájékoztatott, hogy a Közjogi Munkacsoportban már nagyon várják a kisebbségi önkormányzatok közös állásfoglalását. Rendkívüli módon érdeklődnek és nagy várakozással tekintenek ennek a kezdeményezésnek a kimenetelére, ezért igyekezni kell közös álláspontot kialakítani, ami tárgyalási alap lehet a köztársasági elnöknél, a miniszterelnöknél és pártok képviselőinél történő tárgyalásoknál.
Tájékoztatott a házelnöknél történt látogatásáról. Szili Katalin támogatásáról biztosította a kezdeményezést és kérte, hogy egy munkatársa megfigyelőként részt vehessen a megbeszéléseken. Ombudsman úr jelezte a házelnöknél, hogy a kisebbségek képviselőit az állami ünnepekre nem hívják meg. Szili Katalin ígéretet tett arra, hogy ezt a kérést továbbítja az illetékeseknek és a jövőben figyelemmel kíséri ennek megvalósulását.
Kéri a jelenlévőket, alakítsák meg a II. Kisebbségi Kerekasztalt, és írják alá a nyilatkozatot.
Alexov Ljubomír
Úgy gondolja, hogy e kezdeményezésben túl agy teret kap egy állami hivatal. Aggódik, hogy a szervezés kikerül a kisebbségi önkormányzatok kezéből.
Dr. Kállai Ernő
Válaszában kitért arra, hogy eddig nem volt, aki összefogja és támogassa a kisebbségi önkormányzatokat. Azzal, hogy a hivatal koordinálja ezt a feladatot, az országos kisebbségi önkormányzatok függetlensége nem sérül.
Kolompár Orbán
Üdvözli a nyilatkozatot, és kitér arra, hogy eddig a nagypolitika nem vette komolyan a kisebbségi önkormányzatokat, innentől viszont együttesen az ombudsman által képviselve nagyobb politikai súlya lesz, és a média is felfigyel a problémára.
Hartyányi Jaroszlava
Csatlakozik Kolompár Orbán úrhoz és bízik benne, hogy a személyes autonómia nem sérül. Támogatja az őszinte párbeszédet. Az ombudsman által összefogott és képviselt kisebbségi önkormányzatokat komolyabban veszi a politika.
Koranisz Laokratisz
Az előző találkozó alkalmával az ombudsman és munkatársai nem erőszakoltak semmit a kisebbségi vezetőkre, megbeszélték a problémákat, ezért közösen döntöttek úgy, hogy megalakítják ezt az egyeztető fórumot. Úgy látja, hogy az ombudsman úr a kisebbségek érdekeit kívánja érvényesíteni.
Alexov Ljubomír
Ismét aggodalmának adott hangot, mivel az ombudsman az állam, az államhatalom oldalán áll. A kezdeményezést jónak tartja, de csak akkor írja alá a nyilatkozatot, ha egyeztet a 13 kisebbséggel és kialakítanak közös álláspontot.
Dr. Kállai Ernő
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi biztost a Parlament választja, és senki nem adhat utasítását részére.
Szárkiszáján Ádám
Meggyőződése, hogy az ombudsman helyettük nem fog dönteni, amíg nem egyeztet mindenkivel. Az I. Kisebbségi Kerekasztal is valaminek a kezdetét jelentette, és remélhetőleg most ismét elkezdődik valami.
Fuzik János
Üdvözli a kezdeményezést. Ha a többségnek elfogadható, akkor részéről nincs akadálya a Kisebbségi Kerekasztal elnevezésnek. Felveti, hogy nem kellene-e a közgyűlésükkel egyeztetni a névhasználatot illetően.
Dr. Kállai Ernő
Az elnevezés szándékos, és szimbolikus gesztus, de mindenki fenntarthatja a jogot, hogy előzetesen egyeztessen a saját Közgyűlésével.
Kreszta Traján
Ha több irányból ugyanazt a célt fogalmazzák a kisebbségek, akkor még többet érhetnek el. Legfontosabb feladat a kulturális autonómia, intézményeik megvédése és a parlamenti képviselet. A kisebbségi törvény azért lett olyan amilyen, mert nem volt képviselet.
Krányecz Ferenc
Megérti a szerb önkormányzat aggodalmait, de szerinte is közösen kell dolgozni. Amit háttéranyagnak kaptak, bizonyítja, hogy az ombudsmani hivatalban komoly jogi előkészítő munka folyik. Ezt ők önálló apparátus híján nem tudják produkálni.
Schubert Olívia
A német elnök külföldi elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni, ők nem írják alá a nyilatkozatot, először a Közgyűlés elé viszik, ami szeptember 29-én lesz.
Kalicov Vladimir
A bolgár önkormányzatnál másnap lesz Közgyűlésük, de biztos benne, hogy a közgyűkls döntése értelmében az elnök alá fogja írni a nyilatkozatot.
Dr. Kállai Ernő
Kollégái nevében is megköszöni az elismerő szavakat. Felkéri a résztvevőket, írják a nyilatkozatot.
2. napirendi pont: Finanszírozási kérdések
Dr. Kállai Ernő felvázolta a kiküldött dokumentum alapján a finanszírozási koncepció alapvető elemeit és ezzel kapcsoltban azt emelte ki, hogy közvetlenné kell tenni a folyósítást, és befolyást kell gyakorolni az államigazgatásra, hogy dolgozza ki a kisebbségek által javasolt finanszírozás megoldási lehetőségeit.
Alexov Ljubomír
Nagyon rövid az idő arra, hogy a finanszírozás feltételeit kidolgozzák, mert az előterjesztett koncepció szerint jogszabályt is kell módosítani. A tervezettel szemben azt javasolja, hogy az Országgyűlés fejezetében maradjon az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzata.
Némedi Erika
A jogalkotónak 2005-től bőven volt ideje a szükséges jogszabályi háttér kialakítására, jogszabály módosításra pedig mindenképpen szükség lesz akkor is, ha nem ezt a javaslatot támogatják.
Hartyányi Jaroszlava:
Ha életbe lép a kormány által javasolt tervezet, az a kisebbségi önkormányzatokat olyan helyzetbe hozza, hogy többet kell fordítani adminisztrációra, az adminisztrációs háttér megteremtésére ahelyett, hogy a kulturális autonómiával összefüggő feladatokat látnák el. Többlet jogosultság nélkül ró feladatokat az állam az országos kisebbségi önkormányzatokra, ráadásul ehhez még a forrást sem biztosítaja. Javasolja elhalasztani addig az országos önkormányzati hivatal felállítását, amíg az állam hozzájárulásával nem támogatja azt.
Kalicov Vladimír
Az ombudsman munkatársai által készített koncepció az elmúlt évek során felmerült problémákat kiemelve, azokat összefoglalva tartalmaz javaslatot az országos kisebbségi önkormányzatok finanszírozására vonatkozóan. A korábbi években ehhez hasonló átfogó munka nem volt.
Koranisz Laokratisz
Az országos önkormányzatok kormány által tervezett finanszírozása következtében az országos kisebbségi önkormányzatok autonómiája sérül.
Szolga József
A jogszabály kétféle költségvetési szervet említ az országos kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban. Egyrészt magát az önkormányzatot minősítené központi költségvetési szervvé, másrészt az országos önkormányzat hivatala is költségvetési szerv. Javasolja megfogalmazni: ne a központi szervre vonatkozó szabályokat kelljen alkalmazni, hanem az önkormányzatokra vonatkozót. Szerepel az anyagban egy olyan mondat, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok néhány évvel korábban a hivatal felállításához plusz költségvetési támogatást kaptak. Kérdezi, hogy a javaslat kidolgozásakor itt mire gondoltak.
Némedi Erika
Ez a megállapítás a MeH Finanszírozási Munkacsoportjában kapott tájékoztatás alapján került be az anyagba. A Kerekasztal következő ülésére számszerűsítve, pontos adatokkal fogja megkérni a MeH-től, hogy valójában mikor, mennyi és milyen jogcímen juttatták támogatáshoz az országos kisebbségi önkormányzatokat.
Molnárné-Sagun Zdizislawa
Az országos önkormányzat létszáma az elmúlt időszakhoz képest is nőtt, a finanszírozás ugyanannyi maradt.
Szárkiszján Ádám
A hivatal fenntartásával kapcsolatban azt kifogásolja, hogy számon kérik rajtuk a működtetését, ehhez segítséget lényegében nem kapnak, finanszírozásuk jelenleg is a 2003 évi szinten van. Jelenleg a közigazgatási hivatal tett törvényességi észrevételt a hivatal működtetésével kapcsolatos hiányosságok miatt.
Alexov Ljubomír
Az Állami Számvevőszék jelenleg elmarasztalni készül az országos önkormányzatot azért, mert sem belső ellenőrt, sem hivatalvezetőt nem alkalmaznak. Álláspontja szerint 2005-től lépcsőzetes egyeztetés kellett volna ebben az ügyben folytatni, de ez nem történt meg. Ő is emlékszik, egy egyszeri támogatásra, amit az államtól kaptak, de még 2005 előtt. Emlékezete szerint abból vissza is vontak egy bizonyos részt.
Dr. Kállai Ernő
Amennyiben az önkormányzatok igénylik a hivatal segítségét ebben a kérdésben, készséggel áll rendelkezésükre. Jogértelmezési kérdésben a hivatal szívesen egyeztet az ÁSz szakembereivel.
Hartyányi Jaroszlava
A különféle koncepció-, illetőleg jogszabály-véleményezésekkel kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a hivatalok első fázisban egyeztetnek az országos önkormányzatokkal, de javaslataikat nem látják viszont a jogszabályban. A hivatal, illetve a hivatali alkalmazottakkal kapcsolatban hiányolja, hogy nincs költségvetési, pénzügyi anyanyelvi szakember. Abban az esetben azonban, ha nem anyanyelvhez tartozó szakembert alkalmaznak, álláspontja szerint a kisebbségi nyelvi autonómia sérül. Olyan embert nem állíthat munkába, aki nem érti a nyelvet, amelyet egyébként egymás között használnak. Anyanyelvi szakembert azért sem találnak, mert a hivatali munkaviszony, tekintve, hogy választott szervről van szó csak négy évre szól, ha esetleg másik munkahelyen dolgozik a jelölt – mivel költségvetés hiányában nem tudnak megfelelő munkabért biztosítani –, nem képesek ösztönözni a munkahely változtatásra.
Dr. Kállai Ernő
A hivatal működtetése komoly plusz költségekkel jár; egyetért azzal, hogy ennek finanszírozásához segítség szükséges. A többlet feladathoz kapcsolódó többlet finanszírozást külön költségvetésbe kellene megjeleníteni, működési célú normatív támogatásként nevesítve. Alternatív javaslatként jelenik meg a koncepcióban, hogy a kisebb közösségek esetében lehetne közös hivatal.
Szolga József
egyetért azzal, hogy a hivatal működését normatív alapon finanszírozzák. Ha a kicsik társulnak, ösztönözzék őket anyagilag, így több pénzhez jutnak, mert a fenntartási költség kevesebb.
Alexov Ljubomír
A normatíva kérdésével egyetért. A társulást elképzelhetetlennek tartja a nyelvi nehézségek miatt. Náluk a hivatali nyelv az anyanyelv, nem a magyar. Ezzel egy asszimilációs folyamat indulna meg. Legyen a hivatalvezető anyanyelvű.
Hartyányi Jaroszlava
Maximálisan egyetért a szerb önkormányzat elnökével. Ha ezen az úton mennek tovább nyelvi asszimiláció történik. Nem lehet közös hivatal, mert ez első lépés a nyelvi asszimilációhoz.
Szárkiszján Ádám
Szerinte sem lehet a hivatalokat összevonni. Bolgár-görög-örmény önkormányzatoknál lehet közös könyvvizsgáló, a hivatalt azonban nem lehet összevonni.
Manajló András
Jelenleg 28,5 MFt-ból gazdálkodnak. A hivatal felállítására, a teljes körű fenntartás költségére 15 MFt volna szükség. Csatlakozik az előző felszólalókhoz, a hivatalvezető és a gazdasági vezető csak az egyes önkormányzat alkalmazásában állhat, a könyvvizsgáló és a belső ellenőr végezheti a munkáját közös társulásban.
Krányecz Ferenc
A társulás szerinte is problémákat vet fel amiatt is, hogy a vidéki székhelyű önkormányzatok között jelentős távolság van.
Koranisz Laokratisz
Javasolja hogy kezdeményezzék a hivatal felállításának visszavonását.
Kreszta Traján
Nem ért egyet a görög elnökkel. Hivatalokra szükség van, mert komoly háttérmunkát biztosítanak a mindennapok munkájában, de működésükhöz a feltételeket biztosítani kell. A különböző intézményeket sem lehet hivatalok munkája nélkül átvenni. Több kicsi önkormányzatnál lehet közös belső ellenőr, könyvvizsgáló stb. A hivatalnak önállónak kell maradni, mert ezek különböző intézményekkel rendelkeznek.
Fuzik János
Szükségesnek tartja a hivatalt, csak a finanszírozást biztosítani kell. Az idő sürget, pályázatot kell kiírni a hivatalvezető, illetőleg az alkalmazottak munkakörére.
Dr. Kállai Ernő
A hivatal felállítása csak normatív finanszírozás útján támogatható. Ezt az álláspontot közölni fogják a Miniszterelnöki Hivatallal.
Kolompár Orbán
Megkérdezi, hogy milyen jogszabály írja elő az országos kisebbségi önkormányzatnál alkalmazottak bérezését, azok köztisztviselők, közalkalmazottak, vagy esetleg más besorolásúak? Mi az a plusz forrás, kulcsnormatíva, amivel az országos kisebbségi önkormányzatoknak a költségvetésük kialakításuknál számolniuk kell? Erre az igényeket be kell nyújtani a Miniszterelnöki Hivatalba. A következő Kerekasztal megbeszélésre hozzák az egyes kisebbségi önkormányzatok a „keretszámokat” – azokat a költségvetési igényeket, amelyek segítségével ki tudják alakítani, meg tudják finanszírozni a hivatal létrehozását és működtetését. Nem egyszeri támogatásban kell gondolkodni, hanem folyamatos finanszírozásban.
Dr. Kállai Ernő
Erre tervet, koncepciót kell készíteni. Az állam csak azt fogja minimálisan finanszírozni, ami a törvényben elő van írva. Törvény által előírt feltételekre reális keretszámot kell meghatározni. Kéri, hogy szavazzanak a hivatal kérdéséről. Hozzáteszi, jobb esetben az országos kisebbségi önkormányzatnak már van hivatala. Ezt mindenkinek meg kell oldania. A kérdés, hogy van-e pénz, vagy nincs.
Hartyányi Jaroszlava
Javasolja, hogy állapodjanak meg egy finanszírozási minimumban, ami nélkül nem működik egy hivatal és azt fogadtassák el, és ez a keretszám a következő évi költségvetésbe épüljön be.
Fuzik János
Javasolja, hogy állítsanak fel egy hivatali sémát azokkal a munkakörökkel, amik feltétlenül szükségesek egy önkormányzat működéséhez, és akár a köztisztviselői, akár a közalkalmazotti bértábla alapján határozzunk meg egy hozzávetőleges költséget, amellyel a kisebbségi önkormányzatok tervezni tudnak, és amelyet közvetíteni lehet az állami költségvetés felé is, mint igényelhető támogatást.
Némedi Erika
Azért van szükség a finanszírozási rendszer megváltoztatására, mert az országos kisebbségi önkormányzatok a társadalmi szervezetek rendszeréből átkerülnek az államháztartás rendszerébe. A költségvetési gazdálkodáshoz a támogatás folyósításához pedig szükséges egy olyan hivatal, ami az államháztartási törvény alapján és szabályai szerint működik.
Schubert Olívia
Megkérdezi, hogy finanszírozza-e az állam mindazoknak az alkalmazandó programoknak a beszerzését (bér, számvitel stb.), illetve az ahhoz kapcsolódó képzéseket, amelyeket az országos önkormányzatok hivatalainak használni kell.
Szolga József
Az is kérdés, hogy az országos önkormányzat hivatalában dolgozók közalkalmazottakként, köztisztviselőként vagy egyéb státuszban tevékenykednek-e majd. Mivel a hivatal költségvetési szerv lesz, dolgozói köztisztviselők.
Szárkiszján Ádám
További kérdés, hogy ez az alkalmazott tevékenykedhet-e 4/6 órás munkaidőben, illetve részmunkaidőben.
Dr. Kállai Ernő
Továbblépve a területi kisebbségi önkormányzatok 2007. évi kiegészítő támogatására úgy véli, hogy jogos az időarányos kifizetés. Azzal is egyetért, hogy ezt jövőre is többletfinanszírozásként kell megtervezni, így lesz a területi kisebbségi önkormányzatok támogatása 910 ezer forint. Javasolni fogja, hogy a most alakuló területi kisebbségi önkormányzatok számára a korábbi gyakorlatot követve, az állam egyszeri kiegészítő támogatást adjon, ezt képviselni fogja. Egyúttal jelzi, hogy a területi kisebbségi önkormányzatok finanszírozásánál is elvárható a feladatalapú normatív finanszírozás kialakítása, amire – ha ezzel a ponttal mindenki egyetért – át is tér. A települési kisebbségi önkormányzatok feladatalapú finanszírozásának tervezett 70-30%-os megosztását elutasítja, ezt forráselvonásként értékeli, és csak úgy tartja támogathatónak, ha ezt a támogatást feladatalapú finanszírozásként a jelenlegi támogatáson felül állapítja meg az állam.
3. napirendi pont: Kisebbségek parlamenti képviselete
Dr. Kállai Ernő
A Közjogi Munkacsoport legutóbbi ülésén tárgyalta a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, ám a döntést elhalasztották. A szeptember 18-ai ülésen szeretnék megismerni a kisebbségi biztos javaslatát és a 13 országos kisebbségi önkormányzat ezzel kapcsolatos álláspontját. Az országos önkormányzatokhoz eljuttatott feljegyzés egy tárgyalási alap, a lehetséges jogi megoldásokat azonban közösen kell megvitatni. A megvalósításhoz szükséges a választói jegyzék újraszabályozása is, ez azonban a következő megbeszélés témája lesz.
A koncepció több alapkövetelményt rögzít:
1. Ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a kisebbségi közösségek koalícióra lépjenek politikai pártokkal. Ez vonatkozik a jelöltállításra és a parlamenti frakció alakítására is. Az önálló kisebbségi frakció azért fontos, mert ehhez különböző jogosultságok kapcsolódnak, így például bizottsági helyek.
2. A kisebbségek nem tömbszerűen élnek, ezért az ország egész területének kell egy kisebbségi választókerületet alkotnia.
3. A választás csak akkor lehet eredményes, ha a kisebbségi választók mind a pártok, mind a kisebbségi közösségek jelöltjeire leadhatják szavazatukat.
4. A pártok tartanak attól, hogy a 13 kisebbségi önkormányzat befolyásolni tudja a kormányalakítást. Áthidaló jogtechnikai megoldás lenne ezért, hogy ne egy időben legyenek az általános országgyűlési és a kisebbségi országgyűlési képviselői választások. Ehhez azonban módosítani kell az Alkotmányt, mert a hatályos szöveg szerint a választást áprilisban vagy májusban kell tartani.
5. Amennyiben ősszel lennének a választások, a kisebbségi közösségek egy napon tudnának dönteni a helyi, a területi, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok tagjairól, továbbá az országgyűlési képviselőkről.
Ez ugyan azt jelentené, hogy fél évvel rövidebb lenne a kisebbségi képviselők megbízatásának ideje, de cserébe kedvezményes módon juthatnának mandátumhoz.
6. A jelöltállításra két változatot dolgoztunk ki: az A változat szerint az országos önkormányzat állíthat listát, a B változat szerint az a kisebbségi szervezet, amely a választópolgárok 10 %-ának az ajánlását megszerezte, de legalább 750 ajánlást.
7. Annak érdekében, hogy minden kisebbség képviselője bekerülhessen a Parlamentbe, el kell törölni az 5%-os küszöböt. Ezen túlmenően, hogy a kisebbségek is képviselethez juthassanak, biztosítani kell, hogy egy meghatározott szavazatszám elérésével közösségenként egy mandátumot lehessen szerezni. Ez a szavazatszám lehet 1000, 2000 vagy akár 5000 szavazat is, erről a kérdésről közösen kell megállapodnunk.
Az új szabályozás a következő ciklustól tenné lehetővé a kisebbségi képviselet megvalósítását. Addig is átmeneti megoldásként az Országgyűlés elnöke által létrehozni kívánt Nemzetiségi Fórum keretein belül hallathatnák véleményüket a kisebbségi közösségek.
Hartyányi Jaroszlava
Ez a szabályozás csak akkor lesz működőképes, ha biztosítható, hogy a nem kisebbségiek nem indulhatnak kisebbségi jelöltként. Elfogadhatónak tartja, hogy ősszel legyenek a választások. A 750 ajánlást teljesíthetőnek tartja. Egyetért az 5 %-os küszöb eltörlésével. A mandátumszerzéshez szükséges 1000 szavazatot el tudják érni az ukránok, de ezt legfeljebb 1500-ra lehet emelni, különben nem tudnak képviselői helyet szerezni. Az 1000 szavazat mellett szól, hogy nemzeti vagy etnikai kisebbségként az a közösség ismerhető el, amely legalább 1000 választópolgárral rendelkezik.
Szolga József
Minden kisebbségnek kell kapnia egy mandátumot. Nem világos, hogy miért csak listára lehet szavazni, miért nem egyéni jelöltre.
Kolompár Orbán
A kisebbségi biztos jól összefoglalta a jogi helyzetet, és a javasolt megoldás is előremutató. A jelenlegi ciklusban, átmeneti megoldásként azonban szükség lenne arra, hogy a kisebbségek képviselői tanácskozási joggal részt vegyenek az Országgyűlés munkájában. Nem tartja szerencsésnek, hogy külön időpontban legyenek a választások. Tisztázni kell, hogy mely szervezet állíthat listát, a pártok mellett jogosultak-e erre a civil szervezetek is. Egyetért azzal, hogy a névjegyzékre vonatkozó szabályokat is módosítani kell.
Alexov Ljubomir
A feljegyzésben foglaltakról tárgyalni kell, de ezt nem lehet közös kisebbségi álláspontnak tekinteni. Csak olyan törvényi szabályozás fogadható el, amely minden kisebbség számára biztosítja a parlamenti képviselői helyet. A törvénynek a bejutást és nem a bejutáshoz való jogot kell garantálnia. Javasolta, hogy a Szlovéniában már bevált példát vegyék alapul. Nem ért egyet a külön időpontban történt választással. A kisebbségek államalkotó tényezők, akkor nem lehet kizárni őket a kormányalakításból.
Dr. Magicz András
Nem lehet olyan törvényi szabályozást elfogadni, amely automatikusan biztosítja a képviseletet. A mandátumszerzésnek választáson kell alapulnia, ehhez azonban el kell érni egy meghatározott szavazatszámot. A kisebbség képviseletét csak az láthatja el, akit a saját közössége szavazataival is támogat. A szlovén választási rendszerre azért nem lehet hivatkozni, mert az ottani Alkotmánybíróság a kisebbségi képviselet megvalósítása érdekében nem tartja követelménynek az egy ember egy szavazat elvét. Ettől a követelménytől Magyarországon csak akkor lehet eltérni, ha a jogalkotó egy külön kisebbségi választójogi rendszert hoz létre. Ennek eleme a külön időpontban történő választás.
Alexov Ljubomir
Pontosítja előbbi hozzászólását: nem a parlamenti képviselet biztosítását tartja követelménynek, hanem azt, hogy a törvényi szabályozás ennek reális esélyét garantálja. Nem ért egyet a „cenzus”-os megoldással.
Szolga József
Nincs indoka annak, hogy a kisebbségi jelöltek csak listán indulhassanak. Egyéni választókerületben jelenleg sincs minimálisan meghatározott szavazatszám. A kisebbségi választásokon sem kell meghatározni a mandátumszerzéshez szükséges legkisebb szavazatszámot.
Dr. Kállai Ernő
A pártok nem fognak belemenni egy olyan szabályozásba, amely nem követel meg egy minimális szavazatszámot.
Alexov Ljubomir
Nem lehet kizárni, hogy egy kisebbség több listát is állítson. Ez megosztja a szavazatokat, és azzal járhat, hogy egyik szervezet sem éri el a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámot. Nem életszerű, hogy a kisebbségi szervezetek versengenek az országos önkormányzati helyekért, és közben koalícióban indulnak az országgyűlési választáson.
Dr. Kállai Ernő
Át kell gondolni, hogy a lista ellenében lehetőség van-e az egyéni jelöltként való indulásra. Kérdéses, milyen legitimációja lenne az egyéni jelöltnek. A választáson alapuló képviseletnek nincs reális alternatívája.
Bindorffer Györgyi
A kisebbségi biztos megfogalmazta javaslatát, ez egy kiindulópont. Ha a kisebbségek nem értenek ezzel egyet, tegyék meg a saját javaslatukat, amelyet jogilag ugyanolyan precízen elő kell készíteni, mint az előttünk lévő anyagot. Le kell azonban szögezni, hogyan várhatja el egy közösség a képviseletet, ha még 1000 szavazatot sem tud biztosítani a jelölt számára.
Hartyányi Jaroszlava
Az 1000 szavazat összegyűjtése nem könnyű feladat, de meg lehet valósítani. Ehhez az szükséges, hogy mozgósítsák a választókat. Az önkormányzati választásokon ez azért nem történt meg maradéktalanul, mert nem volt tétje.
Dr. Kállai Ernő
A Közjogi Munkacsoportban már megkezdődött a parlamenti képviselet vitája. Decemberben le kell tenni a javaslatokat az asztalra függetlenül attól, hogy az egyezik-e a kisebbségi önkormányzatok álláspontjával. A kérdés az, hogy addig lesz-e egy olyan egyeztetett kisebbségi álláspont, amelyet a törvényalkotás során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez egy történelmi lehetőség, a kisebbségi közösségek vezetőinek a felelőssége, hogy akarnak-e ezzel élni. Két héten belül ismét összeül a Kisebbségi Kerekasztal, addig kérjük a parlamenti képviselet megoldására vonatkozó jogilag megalapozott javaslatokat.
Jóváhagyta:
Dr. Kállai Ernő s.k.