Költségvetési okból elhúzódó, majd eredménytelenné váló közbeszerzési eljárás kapcsolatba hozható-e a kisebbségi joggal?

Érintett kisebbség: szlovák, német.

A beadványozó szerint (a májusi időközi választást követően létrejövő) új helyi önkormányzati képviselő-testület a korábban megpályázott és megnyert pályázati óvodaépítési projekt megvalósítását a közbeszerzési eljárás elhúzásával szándékosan lehetetlenné teszi, így — az önkormányzati határozattal eltervezett — szlovák és német kisebbségi óvodai nevelés beindítása is veszélybe kerül.

Tanulmányoztuk az ügyre vonatkozó valamennyi képviselőtestületi határozatot, az azokhoz tartozó előterjesztéseket, jegyzőkönyveket, az ügyről a sajtóban megjelent cikkeket, illetve a közbeszerzésekről szóló 1993. évi CXXIX. törvényt (Kbtv.), továbbá, több alkalommal kértük az így megszerzett információk kiegészítését a polgármestertől, illetve a polgármesteri hivatal oktatási referensétől.

Egy óvodaépítési beruházás vagy annak elmaradása alapvetően (ombudsmani hatáskörön kívüli) költségvetési kérdés. A kisebbségi óvodai nevelés nem épületfüggő: a szülők kérése esetén annak beindítására az adott infrastruktúra keretei között is sor kerülhetett volna. (Részben sor is került: a település egyik óvodájában szeptembertől egy középső csoportban „német nemzetiségi nyelv fejlesztése” folyik.)

Mivel a szülők (az említett kivételtől eltekintve) egyik kisebbségi óvodai nevelési forma iránti igényüket sem fogalmazták meg az előző tanévben, de a két települési kisebbségi önkormányzat (szlovák, német) sem kezdeményezte az ez irányú igények felmérését, bár a helyi önkormányzat is kétségtelenül elmulasztotta a nemzetiségi nevelés iránti valós „kereslet” feltérképezését, az építkezés elmaradása nem hozható kapcsolatba a kisebbséghez tartozók kisebbségi neveléshez való jogával. A helyi önkormányzat ugyanis csak a szülők kifejezett kérése esetén jogosult (nyolc gyermek szülőjének kezdeményezése esetén pedig köteles) a kisebbségi nevelés-oktatás feltételeinek megteremtését biztosítani: egy kisebbségi nevelés beindításáról szóló önkormányzati határozat önmagában csak szándéknyilatkozatnak minősülhet, miközben a megfelelő számú szülői kérés (előzetesen támogató külön képviselőtestületi nyilatkozat nélkül is) feladat-ellátási kötelezéssel jár.

Az ügyfelet arról tájékoztattuk, hogy nincs hatáskörünk további vizsgálatot folytatni, mert kisebbségi joggal kapcsolatos visszásság az ügyben nem merült fel.

Megjegyezzük, hogy egyéb törvénysértés sem volt megállapítható az óvodaépítési pályázattól elállás során, mivel a rendelkezésünkre álló adatok szerint az építkezésre a projektre elkülönített költségvetési kereten belüli ajánlat nem érkezett a település önkormányzatához. A Kbtv. 92. § c) pontjának kógens szabálya szerint „eredménytelen a közbeszerzési eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot.”