A panaszos kiskorú gyermekét egy internetes portálon fenyegették és gyalázkodó levelekkel zaklatták az általános iskola tanulói.

Az érintett kisebbség: roma.

A panaszos leírta, hogy kiskorú gyermekét egy internetes portálon fenyegették és gyalázkodó levelekkel zaklatták az általános iskola tanulói. Véleménye szerint gyermekét roma származása miatt érte hátrányos megkülönböztetés. Beadványában a panaszos kifogásolta, hogy bár az esetről az iskola igazgatóját a szóban forgó levelek bemutatásával tájékoztatta, jegyzőkönyv nem készült és az ügyből indult eljárásról, annak eredményéről, valamint az esetlegesen az iskola által alkalmazott szankciókról tájékoztatást nem kapott.

A fentiek alapján felkértük az intézményvezetőt, hogy a panasz tisztázása érdekében folytasson le vizsgálatot és annak eredményéről, illetve az esetlegesen már korábban lefolytatott vizsgálatának részleteiről szíveskedjék tájékoztatni. Tájékoztatást kértünk arról is, hogy az iskolában milyen intézkedéseket tettek, illetőleg tesznek az erőszakos cselekmények megelőzése és kezelése érdekében, például az iskolai alapdokumentumok – pedagógiai programok, tantervek, házirendek – megújításánál figyelemmel voltak-e a prevenciót segítő feladatok meghatározására, a pedagógusok részt vesznek-e az iskolai erőszak megelőzésével, kezelésével kapcsolatos pedagógiai, szakmai szolgáltatásokban, vagy pedagógus alap-és a továbbképzési programokban.

Az általános iskola tájékoztatása szerint azonnal elkezdte a tanulók meghallgatását, akik elismerték, hogy hibáztak. A fentieken túl a szülőket haladéktalanul behívatták, s felhívták figyelmüket a szülői felelősségre az ügyben. Rendkívüli osztályfőnöki órát is szerveztek, amelyen az internethasználat etikájáról volt szó. A vétkes tanulók büntetésben részesültek, magatartásjegyükben ennek nyoma maradt. Az áldozattól a zaklatást elkövető gyermekek önként, az iskola eljárását megelőzve, bocsánatot kértek. A panaszossal négy alkalommal egyeztetett az üggyel kapcsolatban és azt is felajánlotta, hogy a többi szülővel közös megbeszélést tartsanak, de ezt a lehetőséget a szülő elvetette és az iskola tudomása szerint a rendőrséghez fordult. Az intézményvezető kifejtette továbbá, hogy a társadalmi hatások, a szülők neveltségi deficitje, a média káros „értékközvetítése” mind nehezíti a pedagógusok munkáját, ezért fordulhatnak elő sajnos az ügyhöz hasonló esetek. Azonban az okok feltárásán túl a jelenség megszüntetése sokszor meghaladja lehetőségeiket, ezért az ügyben az iskola további lépéseket nem tud tenni. Végül tájékoztattak arról, hogy az általános iskola Pedagógiai Programjának több fejezete, a Házirend és az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv egyaránt tartalmazza az iskolai agresszió, a kirekesztés, hátrányos megkülönböztetés megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat, tennivalókat. Erre a helyi tantervek ismeretanyaga is rásegít. A kompetencia alapú nevelés és az iskolai Belső Gondozói Rendszer, a gyermekvédelmi munka az egyéni teljesítmény követését, az esélyegyenlőség erősítését, a tolerancia javítását célozza. Szoros kapcsolatban állnak továbbá a gyermek és családvédelmi, iskolavédőnői, orvosi szolgálatokkal. Az egy osztályban tanítók esetmegbeszélései, a különböző konfliktuskezelői technikák alkalmazása, önismereti klub (REV — Kuckó), a Diákönkormányzat programjai — mind része a tanulói közösségformáláson személyiségfejlesztésen keresztül az agresszió, a kirekesztés megelőzésének.

A megküldött tájékoztatás alapján kisebbségi jogsértést vagy hátrányos megkülönböztetést nem állapítottunk meg, ezért az eljárást lezártuk. Hangsúlyoztuk azonban, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen: a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Zaklatásnak az emberi méltóságot sértő magatartás minősül, amely az érintett személynek bizonyos meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Kiemeltük, hogy jellemzőek az iskolai zaklatásnak olyan sajátos, indirekt formái, amikor a „kipécézett” gyereknek jelen sem kell lennie ahhoz, hogy áldozattá váljon: ilyen a rágalmazás, a pletykaterjesztés, a rosszindulatú szövegek vagy képek küldése vagy terjesztése mobiltelefonon vagy interneten. Ezek esetében különösen igaz, hogy az iskola és a szülők együttes, határozott fellépése és hosszú távú megoldási tervek, programok kidolgozása jelenthet csak megoldást. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy az iskola ne tekintse „lezártnak” ezt az ügyet, s továbbra is egyeztessen a panaszossal a mindkét fél számára elfogadható megoldásokról.