Kizárólag roma fiataloknak meghirdetett pályázatokkal kapcsolatban felmerülő esetleges visszaélések.

Az újságíró megkeresésében tájékoztatott arról, hogy tényfeltáró újságcikket készít a kizárólag roma fiataloknak meghirdetett pályázatokkal kapcsolatban felmerülő esetleges visszaélésekről, különös tekintettel a valójában nem roma származású, de az ösztöndíj juttatásai érdekében magukat annak valló tanulók előnyszerzésére.

Válaszlevelünkben tájékoztattuk az adatvédelmi országgyűlési biztossal közösen hivatalból indított vizsgálatról, melynek keretében áttekintettük a nemzeti és etnikai kisebbségek adatainak kezelését a különböző hatósági eljárások során. Tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint sem megoldott a magyarországi romákat segítő ösztöndíj-programok helyzete és a jelenlegi szabályozás a származás és identitás meghatározásának hiánya, illetve nem megfelelő alkalmazása miatt a gyakorlatban jelentős visszaélésekre adnak lehetőséget, az említett közös vizsgálat e témakörrel is kiemelten foglalkozott.

Az állásfoglalásban kifejtettük, hogy a jelenlegi magyar rendszerben a jogalkotó a szabad identitásvállalást helyezi előtérbe, azonban tényleges jogi garanciák hiányában lényegében a szabad identitásválasztás elve érvényesül, annak minden hátulütőjével és negatív gyakorlati tapasztalatával. Így van ez annak ellenére, hogy a kisebbségi ombudsmani hivatal és a jogi szakirodalom egységesen az identitásvállalás szabadsága mentén értelmezi a jogszabályokat, a gyakorlat azonban – megfelelő kritériumok és eljárási garanciák hiányában – rácáfol erre. Példának okáért a kisebbségi törvényben objektív kritériumokat a kisebbség definíciójánál, közösségi szinten találunk. Arra azonban nem tartalmaz semmiféle utalást a törvény, hogy az egyénnel szemben érvényesíthetőek-e, és ha igen, miként a közösséggel szemben támasztott feltételek.

A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjára tekintettel a következő elveket tartjuk alapvetőnek: amennyiben valamilyen előny kapcsolódik a kisebbségi léthez, akkor a származásra vagy identitásra való rákérdezés, az adatlapon való szerepeltetés egyéni szinten sem sérti sem az identitásvállalás szabadságát, sem az önrendelkezési jogot. Tehát az ösztöndíj-programokban való részvételhez minden esetben önkéntes identitás/származás-megvallás szükséges. Ez összhangban áll az eddigi adatvédelmi és kisebbségi biztosi gyakorlattal, valamint az Alkotmánybíróság 168/B/2006. számú AB határozatával is. Azonban az önkéntes megvallás önmagában – a pályázatok, ösztöndíjak, kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai szerint – nem elegendő. Hiszen ha pusztán „bemondásra” lehet származást vagy identitást „igazolni”, az visszaélések alapja lehet. Azaz valamiféle többlet-feltétel, objektív kritériumok megfogalmazása is szükséges. A fenti kérdésekkel kapcsolatban szakmai álláspontunkat és megoldási javaslatainkat a nemzeti és etnikai kisebbségek adatkezelésével kapcsolatban végzett vizsgálatról szóló jelentésünkben részletesen is kifejtettük.