Egy kisebbségi önkormányzatra és annak elnökére vonatkozó rágalmazó és becsületsértő kijelentések a kisebbség által kisebbségi nyelven megjelentetett hetilapban.

Az érintett kisebbség román.

A panaszos beadványában azt kifogásolta, hogy egy, a magyarországi román kisebbség által kiadott hetilap több számában számos, egy bizonyos román kisebbségi önkormányzatra és annak elnökére vonatkozó rágalmazó és becsületsértő kijelentés található.

A panaszost tájékoztattuk, hogy hatáskör hiányában nem indíthatunk eljárást, mert az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) nem ad lehetőséget gazdasági társaságok, illetőleg sajtóorgánumok tevékenységének vizsgálatára. A panasz kapcsán ezért további intézkedést nem tudtunk tenni, kizárólag elvi álláspontunkról tájékoztathattuk a beadványozót.

A panaszos figyelmét felhívtuk arra, hogy tartani lehet attól: ez az ellentét tovább élesedhet, és ellehetetleníti a magyarországi román kisebbségen belüli együttműködést. Ezt rendkívül sajnálatos fejleménynek tartanánk, mert a kisebbségi közösségnek egységesen kell fellépnie számos kérdésben. A megegyezésre törekvésnek feltétlenül elsőbbséget kell élveznie a kialakult konfliktus esetén is. A közös álláspont kialakítása természetesen nem jelenti az önállóság csorbítását, tiszteletben kell tartani, hogy mindenkinek joga van saját véleményét is képviselni. Ezért kértük, hogy ezt hangsúlyosan vegyék figyelembe bármely jogi lépés megtételét megelőzően.

A panaszost tájékoztattuk továbbá a személyhez fűződő jogok sérelmével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról. E törvényi kötelezettség tehát mindenkit, minden természetes és jogi személyt terhel. A Ptk. 76. §-a kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti a becsület és az emberi méltóság megsértése is.  Azonban a véleménynyilvánítás alkotmányban is rögzített szabadsága folytán az értékítélet, a bírálat önmagában nem jogsértő, még akkor sem, ha a vélemény az érintettre nézve sérelmes, illetve azzal nem mindenki ért egyet. Jogellenessé kizárólag akkor válik, ha a bíráló túllépi a szabad véleménynyilvánítás határait. A bírói joggyakorlat alapján amennyiben egy vélemény, bírálat vagy értékítélet indokolatlanul bántó, sértő vagy lealázó, abban az esetben megalapozhatja a becsület vagy az emberi méltóság megsértésének megállapítását és ez a jogellenes magatartás a sértett számára nem vagyoni kárpótlást megalapozó hátránnyal is járhat (BH.1993.89; BH.2001.366; BDT.2006.1466).

A hatályos szabályozás hiányosságai miatt a személyiségi jogi sérelem jellegénél fogva, de a törvény kifejezett rendelkezéséből is következően, kizárólag természetes személyhez kapcsolódhat.