Az alkotmánybíróságnak a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos álláspontja kérdésében, hivatalból indított ügy, melyben minden kisebbség érintett.

Az Alkotmánybíróság hivatalos weboldalán összegyűjtve megtalálhatók a teljesítetlen jogalkotói mulasztások. Ez a jegyzék így folyamatosan szembesíti a törvényhozást azokkal a feladataival, amelyeknek az Alkotmánybíróság határozatai értelmében eleget kell tennie. Észleltük azonban, hogy ebben a jegyzékben nem tüntették fel a legrégebben fennálló, máig nem orvosolt mulasztásos alkotmánysértést, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény hiányát. Az Alkotmánybíróság nem pusztán kimondta e kérdésben a mulasztást, hanem úgy ítélte meg, hogy – miután „ítélt dologról” van szó – az ebben a tárgyban benyújtott további indítványokat érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. A mulasztás ismételt kimondására irányuló újabb indítványt meg sem vitatták testületi ülésen, hanem azt az elnök saját hatáskörben visszautasította (760/I/2003. AB elnöki végzés), amiből kitűnt, hogy az Alkotmánybíróság egyértelműnek tekintette a fennálló alkotmánysértést.

Az általunk technikai, adminisztratív jellegűnek vélt problémát 2010 áprilisában jeleztük az Alkotmánybíróság elnökének. Megjegyeztük, hogy nem volna szerencsés, ha azok a látogatók, akik az Alkotmánybíróság döntéseinek mélyreható ismerete nélkül tanulmányozzák a weboldalon található mulasztások jegyzékét esetleg téves következtetést vonnának le a teljes körű felsorolás hiányában. A mulasztások jegyzékének kiegészítését annak ellenére is javasoltuk, hogy az e kérdésekben való tájékozódást az Országgyűlés weboldala is segíti. Itt ugyanis az Alkotmánybíróság határozataiból adódó jogalkotási feladatok között szerepel a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló szabályozás hiánya.

Az Alkotmánybíróság elnöke válaszában úgy foglalt állást, hogy a mulasztásokról készült lista összeállításakor elsősorban az Alkotmányból eredő jogalkotói feladatok feltüntetésére törekedtek, ám „alkotmányból eredő jogalkotói feladat a 35/1991. (VI. 10.) AB határozat alapján az Alkotmány 68. §-ával kapcsolatban nem állapítható meg”.

A válaszból kitűnt tehát, hogy elnök úr – a korábbi alkotmánybírósági állásponttal ellentétben – úgy ítélte meg, nem áll fenn mulasztásos alkotmánysértés a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény hiányával összefüggésben.

Fontos megjegyezni, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a levélváltást követően, 2010. május végén történt – hatályba még nem lépett – módosítása biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. A módosító törvény indoklása szerint „egy 1992 óta húzódó alkotmányos mulasztást kíván pótolni” a jogszabály azzal, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének szabályozására is irányt szab.