A kisebbségi származás nyilvántartásával kapcsolatos kérdésekben való állásfoglalás kérése, a cigány kisebbség érintett az ügyben.

A beadványtevő leírta, hogy az egyik hivatal egy pályázat elbírálása során többletpontot adott a magát roma származásúnak valló kérelmezők számára. A származásra vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzési lehetőségével kapcsolatos kérdésekben kérte állásfoglalásunkat.

A beadványtevőt az alábbiakról tájékoztattuk. Leszögeztük, hogy jelenleg egyetlen közhatalmat gyakorló szerv sem rendelkezik olyan nyilvántartással, amelyből kétséget kizárólag megállapítható, hogy egy adott személy roma származású-e vagy sem. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.) rögzíti az identitás-vállalás szabadságát, amikor kimondja, hogy „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra (…) senki nem kötelezhető.” A törvény 2005 szeptemberében elfogadott módosítása értelmében azonban törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.[1]

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint különleges személyes adatnak minősül a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó személyes adat. A szenzitív adatok kezelése szigorú garanciális szabályok alapján lehetséges, így csak akkor, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul, ha az adatkezelés nemzetközi egyezményen alapul, vagy az Alkotmányban biztosított alapvető jogok érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli. A hozzájárulás „az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.” A törvény indokolása értelmében az írásbeli hozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie.

Az Alkotmány 70/A.§-a rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, illetve az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló állami törekvést. A kisebbségi léthez kapcsolódó jogok gyakorlása során azonban az identitásvállalás szabadsága illetve az etnikai hovatartozás, mint különleges adat gyakran nehézséget okoz a Nektv.-ben is meghatározott jogok érvényesítése és a szükséges intézkedések megtétele szempontjából. A jelenlegi hazai jogszabályok ugyanis a különböző jogviszonyokban előálló döntési helyzetekben nem írnak elő olyan objektív garanciális szempontrendszert, melynek mentén például a támogatást nyújtó szerv következetes, kiszámítható, átlátható döntést hozhatna.

Az Alkotmányban és a Nektv-ben foglalt jogok érvényesítését akadályozza tehát, hogy a hatályos jogszabályok nem adnak pontosabb útmutatást a kisebbséghez tartozás mibenléte tekintetében. Ezért még 2009 őszén az adatvédelmi biztossal közös jelentésben javaslatot tettünk az etnikai (azaz kisebbségi származásra vonatkozó) adatok kezelésével összefüggésben. Az ajánlások – amennyiben a jogalkotók azokat végrehajtják – a jövőre nézve elősegítenék a panaszban szereplőhöz hasonló jellegű pályázatok egységes elbírálását, és az erőforrások hatékony elosztását. Mindazonáltal e javaslatokban sem szerepel olyan megoldás, amelyben bármely állami szerv vagy hatóság okirattal „igazolná” az adott személy származását, sőt az ilyen jellegű nyilvántartások létrehozását kifejezetten nem támogatjuk.

A beadványtevő kérdésére válaszolva hangsúlyoztuk, a hatályos jogszabályok értelmében egyetlen szervnek sem áll jogában kétségbe vonni egy magyar állampolgár származására, identitására vonatkozó nyilatkozatát. Kiemeltük, amennyiben egy jogszabály előírja, hogy egy pályázat során többletpont jár a roma származású résztvevőknek, az ennek alapján nyújtandó támogatások tekintetében szintén irányadó, hogy a származásról történő önkéntes nyilatkozattételre lehetőség van, annak igazolására azonban nem kérhető hatósági, okirati bizonyíték. Állásfoglalásunkat az ügyben érintett hivatal részére is megküldtük.