A panasz krízistámogatás megítélésével kapcsolatos, a panaszos roma származású.

A panaszos azt kifogásolta, hogy a krízishelyzetbe került személyek támogatására irányuló kérelmét a település jegyzője elutasította arra való hivatkozással, hogy a hitele szabad felhasználású hitel, nem pedig lakáskölcsönből ered, valamint, hogy munkaviszonya 2008. szeptember 30. előtt nem állt fenn, előző munkaviszonya a gazdasági válság előtt, 2008. 05. 26-án szűnt meg. Levele szerint 2008. 05. 26-án megszűnt a munkaviszonya, de 2008. november 3-án elhelyezkedett egy másik cégnél, a leépítések miatt azonban 2008. december 9-én innen is el kellett mennie.

A panasz tisztázása érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény alapján vizsgálatot indítottunk, megkerestük a település jegyzőjét, a regionális államigazgatási hivatalt és állásfoglalást kértünk a szociális és munkaügyi minisztertől is.

Az azóta már hatályon kívül helyezett, a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Kormányrendelet szerint egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú személynek, ha a) a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (a 2010. február 1-jét megelőzően benyújtott kérelem esetén az 57 815 forintot, az ezt követően benyújtott kérelem esetén a 60 236 forintot) nem haladta meg, b) részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és c) a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került. A család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező a) a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette, (…) c) lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett (…). Ezek a feltételek (munkahely elvesztése, jövedelemcsökkenés, törlesztő részlet emelkedése, stb.) nem együttesen, hanem külön-külön voltak értendőek: elegendő volt, ha az egyiknek megfelelt a kérelmező. Amennyiben több, válsághelyzetnek minősülő körülmény is fennállt, akkor ezeket a kérelem elbírálása – a támogatási összeg megállapítása – során figyelembe kellett venni.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye szerint a hitel típusától, megnevezésétől függetlenül minden olyan kölcsön lakáscélúnak tekinthető, amelyet lakásvásárlásra, -építésre, -felújításra használtak fel, abban az esetben, ha e felhasználás kétséget kizáróan megállapítható. Az államigazgatási hivatal és a minisztérium a 2008. szeptember 30-ai határidőt eltérően értelmezte. Az államigazgatási hivatal tájékoztatása szerint a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló kormányrendeletben rögzített vagylagos feltételt, hogy a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette, a település jegyzője helyesen értelmezte, vagyis az a körülmény, hogy a panaszos 2008. szeptember 30-át követően létesített munkaviszonyt, amit néhány hét után elveszített, nem alapozza meg a rendelet fentebb idézett feltételének fennállását. Megítélése szerint ugyanis a munkahely elvesztése valamely időpontot követően fogalmilag szükségképpen feltételezi, hogy az adott időpont előtt rendelkezzen munkahellyel a kérelmező. Ennek hiányában az elvesztés nem értelmezhető. Ennek az érvelésnek ellentmond a miniszter tájékoztatása, mely szerint a munkahely 2008. szeptember 30-át (ekkortól beszélhettünk a válság hazai hatásainak jelentkezéséről) követő elvesztése esetében nem volt feltétel, hogy ezen a napon munkaviszonyban álljon a kérelmező. A feltételeknek akkor is eleget tett, ha a munka- vagy egyéb jogviszony létesítése és megszüntetése is a szóban forgó határnapot követően történt.

A fentiek alapján tehát a panaszos munkahelye elvesztése és lakáscélú kölcsönszerződése törlesztő részletének emelkedése miatt is jogosult lett volna a támogatásra.

Az ügyben megkerestük az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságot, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy több panasz is érkezett a fenti helytelen jogértelmezéssel kapcsolatban, ezért felülvizsgálatra kértük fel a regionális államigazgatási hivatalokat. A hivatalok válaszlevelei szerint az országban összesen 45 olyan határozatról számoltak be a jegyzők, melyek a munkahely elvesztésével kapcsolatos helytelen jogértelmezés miatt keletkeztek. Ezeken a településeken a közigazgatási hivatalok új eljárásra kötelezték a jegyzőket, akik saját hatáskörükben felülvizsgálták és módosították a határozataikat.