Kórházi dolgozók részéről a panaszossal, mint beteggel szemben alkalmazott megalázó bánásmóddal kapcsolatos panasz. A cigány kisebbség érintett az ügyben.

A beadványtevő azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy egy kórházi szakrendelésen megalázó elbánásban volt része az eljáró orvos részéről és ennek kivizsgálásával kapcsolatban kérte segítségünket. Leírása szerint cigány származására utaló, sértő megjegyzést tett az orvos. Az eset tisztázása érdekében megkerestük a kórház orvos-igazgatóját, és arra kértük, vizsgálja ki az ügyet és tájékoztasson az ennek kapcsán tett és tervezett intézkedéseiről. Igazgató úr – kérésünknek megfelelően – belső vizsgálatot rendelt el a panasz alapján.

Az igazgatói tájékoztatás szerint a belső vizsgálat megállapította, hogy az orvos, akinek magatartását a panaszos sérelmezte, „az orvosi, szakmai előírásoknak és az etikai normáknak megfelelően járt el”. E megállapítást az orvos, illetve a panaszos kórházi vizsgálata folyamán szintén jelen lévő adminisztrátor nyilatkozatai alapozták meg. Az ő elmondásuk szerint a sérelmezett kijelentések nem hangzottak el, emellett hangsúlyozták, hogy a panaszos roma származásáról tudomásuk nem volt, az orvos erre vonatkozóan sem kérdést, sem kijelentést, sem megjegyzést, sem célzást nem tett. Az orvos és az adminisztrátor egymástól külön-külön tették meg a fentieket alátámasztó, egybehangzó kijelentéseiket.

A vizsgálat megállapításait nem állt módunkban megkérdőjelezni. Az intézmény igazgatójának jeleztük azonban, hogy reményeink szerint ez az eset felhívja a kórház dolgozóinak figyelmét arra, hogy különös gonddal kommunikáljanak betegeikkel, és fokozottan figyeljenek arra, hogy megfogalmazásaik ne legyenek bántók vagy félreérthetőek. A jövőbeni visszásságok megelőzése érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 21.§-ban foglaltak alapján azzal a kezdeményezéssel fordultunk a kórház vezetőségéhez, hogy a fentiekre hívják fel valamennyi munkatársuk figyelmét.