A panasz aktív korúak ellátásával és közfoglalkoztatással kapcsolatos.

A panaszos roma származású.

A panaszos azért fordult hozzánk, mert a közfoglalkoztatás keretében a végzettségénél sokkal alacsonyabb színvonalú munka végzésére kötelezték, amikor pedig letelt a munkavégzés időtartama, és szociális segély iránti kérelmet nyújtott be, az erről szóló határozat meghozatala előtt felszólították arra, hogy írjon alá egy fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatot. Amikor a panaszos ezt megtagadta, azt mondták neki az önkormányzatnál, hogy nem folyósítják részére az ellátást. A panaszos úgy érezte, hogy ezek a visszásságok cigány származásával is összefüggésben voltak.

A panaszos levelében leírta, hogy 2009. augusztus 18-tól 2009. december 31-ig közfoglalkoztatásban vett részt, melynek keretében a végzettségénél alacsonyabb színvonalú munka végzésére kötelezték. A 2009. augusztus 18-án megkötött, hat órás, részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó munkaszerződés alapján utcaseprésre és kapálásra osztották be. Ezt ő sérelmezte, tekintettel arra, hogy közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik és tudomása szerint a nem roma származású érettségizetteknek nem ilyen munkát kell végezniük. Amikor hátrányos megkülönböztetés miatti feljelentéssel fenyegette meg a polgármestert, új munkaszerződést kapott, ezúttal nyolc órás, teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan. Ezután a polgármester szóban tájékoztatta arról, hogy a munkaköre szerint a település melletti folyón közlekedő kompforgalmat kell számolnia és az önkormányzat munkájára vonatkozó közvélemény-kutatást kell végeznie a faluban, majd az adatokat számítógépen is fel kell dolgoznia. A panaszos bár nem találta megfelelően a munkaszerződést, mégis elfogadta a felajánlott munkát. Ennek keretében október végéig dolgozott a kompnál, majd a falu központjában a főút mellett állva kellett számolnia az átmenő forgalmat. Amikor letelt a közfoglalkoztatás időtartama 2010. január 4-én a panaszos bevitte az önkormányzat által kiadott iratokat a regionális munkaügyi központba, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy még nem szerzett jogosultságot keresetpótló juttatásra, ezért az önkormányzattól kell kérnie aktív korúak ellátásának folyósítását. Az önkormányzatnál arról tájékoztatták, hogy szociális segély iránti kérelmet kell benyújtania és ennek alapján újra felül kell vizsgálni a jogosultságát. A panaszos 2009. január 11-én benyújtotta a kérelmet, azonban ennek elbírálásáról nem kapott határozatot. Amikor ezt szóvá tette, az ügyintéző azt a tájékoztatást adta, hogy kérelem nélkül is jár neki a rendelkezésre állási támogatás, ezt azonban csak akkor veheti át, ha aláír egy kitöltetlen fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatot. A panaszos ezt megtagadta, mivel a nyilatkozaton nem szerepelt a hivatkozott határozat száma, így nem kapta meg az említett támogatást. Ezt követően február 24-én az önkormányzat pénztárosa behívta a panaszost, hogy vegye át a segély összegét és szóban arról tájékoztatta, hogy nem kell aláírni a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatot. A panaszos február 25-én a pénztárban átvette az említett összeget, amit a januári kifizetésekről szóló keltezés nélküli összesített jegyzéken kellett az aláírásával igazolnia.

A beadvány tárgyában vizsgálatot indítottunk, és ennek keretében megkerestük a település polgármesterét és a regionális munkaügyi központ főigazgatóját, valamint Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjét.

A regionális munkaügyi központ főigazgatója többek között arról tájékoztatott, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az önkormányzatok részére minden olyan szakmai, módszertani segítséget megad, ami elősegíti a foglalkoztatást. Ez elsősorban egy 2009-ben kiadott, az önkormányzatok számára készített módszertani kézikönyvet jelent, mely segítséget nyújt a közfoglalkoztatás megszervezéséhez. Emellett további támpontot jelent, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) értelmében a közfoglalkoztatási terv tervezetét az önkormányzat véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek. A munkaügyi kirendeltség észrevételi lehetősége azonban szűk, a közcélú foglalkoztatás tartalmi elemeire nem terjed ki (például hogy megalapozottak-e a tervezett munkák, a hozzájuk rendelt létszámok, van-e mögötte valódi munkavégzés, adottak-e az egyéb feltételek, történik-e értéktermelés, stb.). A közcélú munkában egy adott munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi szint megállapítása az önkormányzat kompetenciája, annak vizsgálatára, minősítésére a munkaügyi kirendeltségnek nincs lehetősége.

A község polgármestere arról informált, hogy a panaszost középfokú szakirányú végzettségének megfelelő közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazták, konkrétan az igazgatási ügyintézői végzettségéhez méltó, forgalmi statisztika készítésének feladatát látta el, annak minden operatív és adminisztratív teendőivel együtt. Erre tekintettel a panaszos esetében a rendelkezésre állási támogatás újrafolyósításának esete állt fenn, így mivel az önkormányzat nem új kérelemként kezelte az ügyet, nem volt szükséges újabb érdemi döntés meghozatala. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy a pénztárban fellelhető bizonylatok alapján a panaszos a 2010. január havi rendelkezésre állási támogatás összegét 2010. február 5-éig átvette, melyet a havi összesítő kimutatáson aláírásával igazolt. A polgármester információi szerint a pénztáros a kifizetést semmilyen feltételhez nem kötötte, a panaszos beadványában említett fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatot nem állt szándékában az ügyféllel aláíratni. Az ügyintéző valóban átadott ugyan a beadványozó részére egy formanyomtatványt, amelynek célja az volt, hogy az esetleges kedvező irányú döntés esetén annak jogerőre emelkedésének határidejét rövidítse le.

Mivel az önkormányzat eljárását továbbra is aggályosnak tartottuk, a tényállás pontosabb megismerése érdekében újabb megkereséssel fordultunk a polgármester felé, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjéhez. Megkeresésünkre a település polgármestere a mai napig, többszöri felszólítás ellenére sem válaszolt.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az ügyben vizsgálatot folytatott le, a helyszíni vizsgálat során azonban a panaszos és a helyi önkormányzat által foglalkoztatott munkavállalókat érintő hátrányos megkülönböztetésre utaló bizonyítékot nem tárt fel, a felügyelőség hatáskörébe tartozó szabálytalanságot nem állapított meg.

A panaszos már korábban említést tett arról, hogy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban négy gyermek van nála elhelyezve. Az egyik gyermek – aki nemrégiben lett nála elhelyezve – betöltötte az iskolaköteles életkort, ezért a panaszos szerette volna még az iskolakezdés előtt beíratni a helyi óvodába, hogy a kötelező iskolaérettségi vizsgálatot el lehessen végezni. A jegyző azonban – valószínűsíthetően az ombudsmani vizsgálat miatti megtorlásképpen – szóban elutasította az erre vonatkozó írásbeli kérelmet. Mivel a panaszos a kérelmet egy példányban, vétív, vagy tértivevény nélkül nyújtotta be, azt tanácsoltuk neki, hogy újra nyújtson be kérelmet, de ez alkalommal postai úton, tértivevénnyel, vagy átvételi elismervény ellenében személyesen. Végül a gyermeket sikerült a helyi általános iskolába beíratnia megelőző óvodai beíratás nélkül.

A panaszos említést tett arról is, hogy a testvére a településen használtcikk üzletet működtet, azonban az ehhez szükséges engedélyeket indokolatlanul lassan, több év alatt sikerült az önkormányzattól megszereznie. Ezzel szemben mások engedélyek hiányában működtetnek hasonló profilú üzleteket. Emiatt több fórumon is éltek panasszal, de érdemben nem történt semmi. Ezek alapján az ügyben felmerül a megtorlás gyanúja.

A település polgármestere többszöri felszólítás ellenére sem válaszol megkeresésünkre. A panaszossal folyamatosan kapcsolatban állunk, és felhívtuk a figyelmét arra, hogy amennyiben hozzájárul, az önkormányzat jogsértő gyakorlata miatt eljárást kezdeményezhetünk az illetékes Közigazgatási Hivatalnál és az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. A panaszos elmondása szerint ezt a jegyző tudomására hozta. Legutóbbi információink szerint a panaszost felvették közfoglalkoztatásra napi négy órás szociális gondozói munkakörbe. A panaszos bizakodóan tekint a munkalehetőségre, úgy érzi, hogy a jegyző együttműködő magatartást tanúsít vele szemben. Ezért jelenleg nem kéri vizsgálatunk folytatását, de tisztában van vele, hogy ha ismét probléma merülne fel, fordulhat hozzánk.