Tűzeset miatt kialakult lakhatási válsághelyzet, illetve a képviselő-testület és a jegyző ezzel kapcsolatos eljárása. A panaszos roma származású.

A panaszos élettársával és négy gyermekével egy község sűrűn lakott külterületi részén élt. Lakásukat 2007. szeptember 8-án ismeretlenek felgyújtották, amelynek következtében annak tetőzete leégett. A család ekkor körülbelül 100.000 forintos jövedelemből tartotta fenn magát, amelyből a leégett tetőt nem tudták helyreállítani, ezért a katasztrófa másnapján a jegyzőtől kértek segítséget.

Az üggyel kapcsolatban a település jegyzőjét kerestük meg, tekintettel arra, hogy az eset kapcsán kulcsszerepet játszó építéshatósági ügyek és a szociális támogatások egyaránt az ő hatáskörébe tartoznak. A megkeresett válaszleveléhez – kérésünkre – csatolta mindazokat a dokumentumokat is, amelyek a család szociális támogatásával összefüggésben keletkeztek.

A jegyző tájékoztatott minket, hogy a panaszos által lakott ház zártkerti területen állt, annak építésére engedélyt nem adtak ki. A kárral kapcsolatban személyes tapasztalatról nem tudott beszámolni, tekintettel arra, hogy a ház helyreállítását a lakók önerőből október 18-ig befejezték. A polgármesteri hivatal munkatársa ezután tartott helyszíni szemléjén már csak a javítás tényét rögzíthette, így építéshatósági eljárás nem indult. A jegyző úgy nyilatkozott, hogy a panaszos első alkalommal 2007. november 26-án fordult kamatmentes kölcsön iránti kérelemmel az önkormányzathoz, ekkor az épület tetőszerkezetének helyreállításához kért támogatást. A megküldött dokumentumok között nem volt fellelhető a válaszlevélben hivatkozott kérelem, illetve annak tárgyában született határozat. A jegyző ezt azzal magyarázta, hogy a panaszos „személyes megbeszélésen” adta elő kérését a polgármesternek, ám az akkor felajánlott 20.000 forint kamatmentes kölcsönt nem fogadta el. Emiatt „a polgármester a szociális bizottság hatáskörébe utalta a kérelmet, hogy – amennyiben a feltételei fennállnak – átmeneti segélyt biztosítson a bizottság a károk helyreállításához”. Az pusztán a szociális bizottság 2007. december 14. napján tartott ülésére készült előterjesztésből derült ki, hogy a beadványozó 2007. november 26-án nem átmeneti segélyt, hanem 30.000 forint összegű kamatmentes kölcsönt igényelt a leégett háza helyreállításához. A bizottság határozatával a panaszos kérelme alapján – tekintettel családja szociális helyzetére – 5.000 forint átmeneti segélyt állapított meg. Az írásos előterjesztés tehát – ellentétben a jegyző tájékoztatásával – nem az átmeneti segélyről, illetve annak a feltételeiről, hanem az eredetileg a polgármesternek címzett kérelem megtárgyalásáról szólt.

A nehéz anyagi és lakhatási körülmények között élő család esetében feltételezhető, hogy a panaszos közvetlenül a tűzeset után kialakult krízishelyzetben kereste fel az önkormányzatot segítségért. Ha volt a panaszosnak szóban előadott kérelme, annak nem maradt nyoma, és csak három hónappal a káresemény bekövetkezése után kapott a család csekély összegű támogatást az önkormányzattól. A képviselő-testület azonban ekkor sem vette figyelembe azt, hogy a család a káresemény után bevételének jelentős részét a helyreállításra kellett, hogy fordítsa. Az 5.000 forintos átmeneti segély megállapításakor pusztán a család aktuális jövedelmi helyzetét vették alapul, a segély feltételeinek vizsgálatakor nem mérlegelték annak az anyagi ráfordításnak a mértékét, amit a krízishelyzet megoldása követelt a családtól, és ami feltehetőleg hiányzott a család következő havi jövedelmeiből is.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 34. § (1) bekezdése szerint a kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél azonban azt szóban is előterjesztheti. A 39. § (1) bekezdése rögzíti: az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenőrzésről és a tárgyalásról, valamint a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt kell készíteni. A panaszos önkormányzatnál, illetve az önkormányzat vezetőinél a tűzeset kapcsán tett szóbeli kérelmeit jegyzőkönyvben nem rögzítették, kéréseit nem teljesítették.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 5. § (1) bekezdése alapján a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek alapján a polgármesternek a panaszos eredeti – 30.000 forint kamatmentes kölcsön iránti – kéréséről alakszerű határozatban kellett volna döntést hoznia. A jegyző tájékoztatása szerint e kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik, a polgármester mégsem hozott határozatot az elutasító döntéséről. Az sem világos, milyen hatásköri szabály alapján utalta a panaszos kérésének elbírálását – alakszerű határozat hiányában – az önkormányzati bizottsághoz. A bizottság a panaszos kamatmentes kölcsön iránti kérését elutasította, e döntését mégsem foglalta alakszerű határozatba, hanem ugyanezen eljárásában egyszeri, jóval alacsonyabb összegű átmeneti segélyt állapított meg számára, és ennek egyszerűsített határozatával értesítette a kérelmezőt kérelme elbírálásáról.  Egyszerűsített határozat a kérelemnek helyt adó döntésnél bocsátható ki. Amennyiben az eljáró szerv a kérelmező kérését nem teljesíti, biztosítania kell számára a jogorvoslat lehetőségét. Ezt az önkormányzati szerv a vizsgált döntésnél elmulasztotta.

A panaszos kamatmentes kölcsön iránti kérelme ügyében eljáró polgármester, jegyző, illetve a szociális bizottság megsértette a Ket., és a Szoctv. hivatkozott rendelkezéseit. A jogsérelem orvoslása érdekében kezdeményeztük a képviselő-testületnél, hogy amennyiben a család a külterületen kialakult körülmények miatt más lakhatási megoldást keres, velük együttműködve, szociális munkás közreműködésével nyújtson segítséget abban, hogy integrált körülmények közé kerülhessenek a község belterületén. A jövőbeni visszásságok elkerülése érdekében kezdeményeztük továbbá a jegyzőnél, hogy fordítson fokozott figyelmet a Ket. szabályainak alkalmazására, különösen a szóban előadott kérelmek jegyzőkönyvezésére, illetve a kérelmek ügyében hozott döntések alakszerű határozatba foglalására.