Közvetett diszkrimináció gyanújával kapcsolatos panasz egy önkormányzati rendelet kapcsán, a cigány kisebbség érintett az ügyben.

A Magyar Helsinki Bizottság (Bizottság) társelnöke kérte vizsgálatunkat egy város önkormányzatának az üzletek éjszakai nyitva tartásával kapcsolatos rendeletével összefüggésben, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint közvetett diszkrimináció gyanúja merült fel az ügyben. A tényállás pontosabb felderítése érdekében vizsgálatot indítottunk. A tények tisztázása és az esethez kapcsolódó dokumentáció beszerzése érdekében több alkalommal írásban megkerestük a város jegyzőjét, a helyi kisebbségi önkormányzatot, valamint az illetékes rendőrkapitányt. A vizsgálat során az alábbi alapvető információk alapján alakítottuk ki álláspontunkat. 2009 nyarán két, magát roma származásúnak valló fiatalember zenés szórakozóhelyet nyitott a városban. A diszkó működési engedélyét 2009. augusztus 24-én adta ki a jegyző, az erről szóló határozat szeptember 14. napján emelkedett jogerőre. 2010. augusztus 26-án a helyi képviselőtestület elfogadta az üzletek éjszakai nyitva tartásával kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletet, amely szerint minden vendéglátó egység maximum 22.30. óráig tarthat nyitva. A „csendrendeletet” az indokolás szerint a közrend és köznyugalom érdekében hozták. A rendelet 2009. szeptember 11-től hatályos.

Mivel a rendelet egy általános, nem pedig az említett szórakozóhelyet, illetve cigány származású üzemeltetőit közvetlenül célzó rendelkezés, egyetértettünk a Bizottság társelnökével abban, hogy a közvetett diszkrimináció gyanúja szempontjából volt érdemes vizsgálni az ügyet. Azért merült fel annak gyanúja, hogy a rendelet elfogadásával az önkormányzat közvetett diszkriminációt valósított meg, mert e látszólag semleges rendelkezés roma személyeket lényegesen nagyobb arányban érinthetett hátrányosan, mint nem roma személyeket. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.)  9. §-a értelmében közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az e törvényben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. A diszkrimináció megállapítása szempontjából kiemelten fontos, hogy mi minősül az adott esetben összehasonlítható helyzetben lévő vonatkoztatási csoportnak. A konkrét esetben úgy ítéltük meg, hogy e körbe tartoznak azok, a városban működtetett zenés szórakozó helyek, amelyek nyitva tartását, így forgalmát és bevételét szintén hátrányosan érintette a fenti rendelet, azonban üzemeltetőjük/tulajdonosuk nem romaként ismert személy. A vizsgálat keretében kapott tájékoztatásokból kitűnt, hogy nem csupán az adott szórakozóhelyet, hanem ezen kívül további két vendéglátó egységet is hátrányosan érintett a kérdéses rendelet, melyek üzemeltetői valószínűsíthetően nem roma származásúak. Így nem volt megállapítható, hogy a roma származású tulajdonosokat lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe hozta volna a rendelet, mint más, összehasonlítható helyzetben levőket, ezért nem volt szükség arra, hogy részletesen elemezzük az Ebktv-ben szereplő, ún. kimentési okok fennállását. A fentiekre tekintettel tehát nem volt megállapítható a közvetett diszkrimináció megvalósulása a város önkormányzatának az üzletek éjszakai nyitva tartásával kapcsolatos rendelete vonatkozásában. Álláspontunkról tájékoztattuk a Bizottság társelnökét.