Gyermekek közötti zaklatás, gyalázkodás, a panaszos roma származású.

Egy édesanya panaszában leírta, hogy kislányát egy internetes portálon fenyegették és gyalázkodó levelekkel zaklatták iskolatársai. Véleménye szerint gyermekét roma származása miatt érte hátrányos megkülönböztetés. Beadványában kifogásolta, hogy bár az esetről az iskola igazgatóját a szóban forgó levelek bemutatásával tájékoztatta, jegyzőkönyv nem készült, és az ügyben indult eljárásról, annak eredményéről, valamint az iskola által alkalmazott szankciókról nem kapott tájékoztatást.

A panaszban foglaltak tisztázása érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény rendelkezései alapján vizsgálatot indítottunk. Ennek keretében tájékoztatást kértünk az iskola igazgatójától.

Az iskola igazgatója válaszlevelében az alábbiakról tájékoztatott:

A szülő jelezte az iskolában, hogy gyermeke az internet egyik közösségi portálján trágár, sértő, megbélyegző hangvételű leveleket kapott az iskola és más iskola tanulóitól. Bemutatott két lapot, amelyek bizonyították, panasza nem alaptalan.

Mivel a levelek tartalma az iskola igazgatónőjét is felháborította, azonnal elkezdte a tanulók meghallgatását, akik elismerték, hogy hibáztak. A szüleiket is haladéktalanul behívatták, és felhívták figyelmüket a szülői felelősségre az ügyben. Rendkívüli osztályfőnöki órát is szerveztek, amelyen az internet használat etikájáról volt szó. A vétkes tanulók büntetésben részesültek, ezt magatartásjegyük is tükrözte. A sértett kislánytól az igazgatónő tudomása szerint a zaklatást elkövető gyermekek önként, az iskola eljárását megelőzve, bocsánatot kértek.

Az igazgatónő négy alkalommal egyeztetett az üggyel kapcsolatban a sértett gyermek édesanyjával, és azt is felajánlotta, hogy a többi szülővel közös megbeszélést tartsanak. A szülő azonban ezt a lehetőséget elvetette és az iskola tudomása szerint a rendőrséghez fordult.

Az iskola vezetője válaszában kifejtette, hogy a társadalmi hatások, a szülők neveltségi deficitje, a média káros „értékközvetítése” mind nehezíti a pedagógusok munkáját, ezért fordulhatnak elő az ilyen zaklatáshoz hasonló esetek. Az okok feltárásán túl a jelenség megszüntetése sokszor meghaladja egy oktatási intézmény lehetőségeit, ezért az ügyben az iskola további lépéseket nem tud tenni.

Az iskola Pedagógiai Programja, a Házirend és az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv egyaránt tartalmazza az iskolai agresszió, a kirekesztés, hátrányos megkülönböztetés megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat, tennivalókat. Ehhez a helyi tantervek ismeretanyaga is segítséget nyújt. A kompetencia alapú nevelés és az iskolai belső gondozói rendszer, a gyermekvédelmi munka az egyéni teljesítmény követését, az esélyegyenlőség erősítését, a tolerancia javítását célozza. Az intézmény továbbá szoros kapcsolatban áll a gyermek- és családvédelmi, iskolavédőnői, orvosi szolgálatokkal. Az egy osztályban tanítók esetmegbeszélései, a különböző konfliktuskezelői technikák alkalmazása, az önismereti klub, a diákönkormányzat programjai mind részét képezik a tanulói közösségformáláson személyiségfejlesztésen keresztül az agresszió, a kirekesztés megelőzésének.

Az igazgató tájékoztatása alapján kisebbségi jogsértést vagy hátrányos megkülönböztetést nem állapítottunk meg az ügyben.