A panasz lakhatási problémával kapcsolatos, a panaszos roma származású.

A panaszos leírta, hogy öt gyermekével és feleségével igen nehéz körülmények között él egy komfort nélküli szükséglakásban, ahol nincs víz, áram. Kérelmezte szociális bérlakás kiutalását, kérelmét azonban a települési önkormányzat elutasította. Úgy érzi, cigány származása miatt utasították el.

A panasz tisztázása érdekében megkerestük a település polgármesterét, részletes tájékoztatást kérve az ügyben.

A polgármester tájékoztatása szerint a panaszos és élettársa 1996-ban öt évre szerezte meg egy önkormányzati bérlakás bérleti jogát. A lakás komfort nélküli volt, a vízellátás közkútról történt. Az áramszolgáltatáshoz az áramvételi lehetőség ki volt alakítva, de a szolgáltatóval a bérlőnek kellett szerződést kötnie. A panaszos 1997-ben lemondott bérleti jogáról élettársa javára, de családtagként továbbra is a lakásban lakott. A bérleti szerződés megszűnését követően új bérleti szerződést csak egy évre kötött az akkori kezelő, mivel rendszertelen volt a bérleti díjfizetés. 2002. évtől nem volt érvényes bérleti szerződésük, jogcím nélküli lakáshasználók voltak. A panaszos élettársának lakáshasználati joga 2007-ben felmondásra került a jelentős lakbérhátralék miatt. A hátralék megfizetésére történő felszólításokat követően részletfizetési kedvezményt kapott, de azt nem teljesítette. 2008-ban az önkormányzat keresetet nyújtott be bíróságra a lakás kiürítésének és a hátralék megfizetésének elrendelése iránt. A bíróság végzésével a panaszos élettársát kötelezte a hátralék megfizetésére és a lakás elhagyására. Ezután az önkormányzat a végrehajtás elrendelését kérte a bíróságtól. A végrehajtási eljárás során a hátralék egy része megfizetésre került, ezért az önkormányzat 2009-ben megkereste a végrehajtót és a kiürítési eljárás szüneteltetésére hívta fel, tekintettel az öt kiskorú gyermekre. A végrehajtás során derült ki, hogy a panaszos élettársa tulajdonosa egy másik településen található lakóháznak. A panaszos 2008-ban egyedülállóként nyújtott be szociális bérlakásra pályázatot. A megpályázott lakás bérleti jogát nem nyerte el, mivel nem csatolt be érvényes jövedelemigazolást. A benyújtott pályázati űrlap szerint a beadványozó havi nettó jövedelme meghaladta a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott határt, az öregségi nyugdíj 2,5-szeresét.

A panaszosnak azt tanácsoltuk, hogy adjon be újabb lakáskérelmet, de a bérleti jogot méltányossági alapon kérje. A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint ugyanis méltányossági alapon az a pályázó kaphat bérleti jogot, akinek az egy főre jutó jövedelme a szociális bérletre jogosító mértéket meghaladja, de piaci elven, illetve költség elven hasznosítandó lakások feltételeinél meghatározott jövedelmet (a család egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori minimál nyugdíj háromszorosát, egyedülálló esetében a négyszeresét) nem éri el, és nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj 100-szorosát meghaladó vagyonnal.