Lakásfenntartási támogatás megítélésével és folyósításával kapcsolatos panasz.

A beadványozó roma származású.

Az egyik megyelátogatás alkalmával tartott panasznapon keresett meg minket több állampolgár, akik az egyik közeli település jegyzőjének lakásfenntartási támogatással kapcsolatos eljárásait kifogásolták. Elmondták többek között, hogy az önkormányzat olyan adatokat – így havi telefonszámla, banki kölcsön, lízingdíj összege – kér be, illetve olyan tartalmú nyilatkozatot követel meg, amelyek miatt esetlegesen sérülhetnek egyes alkotmányos jogaik.

A tények tisztázása érdekében a település jegyzőjéhez fordultunk, és a tájékoztatás mellett a hatályos szociális rendelet és a lakhatási támogatáshoz szükséges igénylőlap megküldését is kértük.

A válaszlevél alapján az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 39.§-ában meghatározottak szerint, valamint helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg az önkormányzat 2008-ban született, a szociális juttatásokról szól rendeletében (Rendelet) meghatározott szabályok alapján. A jegyző jelezte, hogy nem találja aggályosnak a Rendeletet, sem annak egyes elemeit.

A Szoctv. csak a normatív lakásfenntartási támogatás esetében határozza meg az elismert lakásnagyságot, a lakásfenntartás elismert havi költségét ugyanis az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzatából kell kiszámolni. A jogalkotó azt a felhatalmazást, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást minimális lakásnagysághoz kösse, az Európai Uniós csatlakozás kapcsán hatályon kívül helyezte. Tekintettel arra, hogy a Rendelet minimális lakásnagyságot rögzítő szabályozást tartalmazott, ellentétes volt a törvénnyel, így az adott részben jogellenesnek bizonyult.

Komoly problémát jelentett, hogy a Rendeletben említett jövedelem és vagyonnyilatkozat, illetve igazolás tartalmát, illetve benyújtásának részletes szabályait a törvény rendelkezése ellenére nem rögzítette a képviselő-testület. A nyilatkozat, illetve az igazolás kimunkált és használatba vett mintáját nem csatolták mellékletként a Rendelethez, e miatt nem volt tisztázható az adatgyűjtés köre sem. Ehhez kapcsolódó adatkezelési problémát jelentett, hogy  a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (6) bekezdése alapján az érintett figyelmét fel kellett volna hívni arra, hogy a kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezik, azaz megadottnak tekintik. Ez a figyelemfelhívás is hiányzott a csatolt formanyomtatványról.

A tisztességes eljáráshoz fűződő jog eleme a hatóság ügyfél felé irányuló tájékoztatási kötelezettsége is. Az eljáró hatóság e követelményeket nem tartotta be, nem tette meg ugyanis a szükséges intézkedéseket az ügyféli jogok gyakorlásának előmozdítása érdekében, az összetett kérdéssorhoz nem dolgozott ki áttekinthető útmutatót, amely az eljáró ügyintéző segítőkészségétől függetlenül a kérelmező rendelkezésére állt volna akár az otthonában is, ha ott tölti ki a kérelemnyomtatványt. Mindezek miatt fennállt a kérelmezők tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérelmének veszélye.

A fentiekre tekintettel kezdeményeztük a község képviselő-testületénél, hogy készítse elő és tűzze napirendre a Rendelet hatályos joganyagnak megfelelő módosítását, tisztázza a formanyomtatványon kért adatok célhoz kötöttségét, illetve az adatkezelési vélelmet, valamint csatoljon kitöltési útmutatót – szükség szerinti részletező, magyarázó szöveggel – a kérelemhez és jövedelemnyilatkozathoz. Kezdeményezéseinkre válasz a beszámoló megírásáig nem érkezett.