A települési cigány kisebbségi önkormányzat elnöke panaszában azt kezdeményezte, hogy vizsgáljuk meg a jegyző adatkezelési tevékenységét, amelyet a 2010. évi roma közmunkaprogram megindítása kapcsán folytatott.

A panaszos értesülései szerint a város jegyzője olyan nyilvántartást állított össze, amely egy leendő közmunkaprogramba bevonható, romának vélelmezett emberek nevét tartalmazta. A polgármesteri hivatal a listán szereplőknek egy értesítést küldött, amelyben felkérte őket, hogy jelenjenek meg az aljegyző irodájában és a programba való bekapcsolódás érdekében nyilatkozzanak roma származásukról. Az elnök szerint a helyi cigány közösséget aggasztotta a jelzett nyilvántartás, hiszen nem ismerték összeállításának módját és céljait.

Az ügy részleteinek tisztázása érdekében megkerestük a település jegyzőjét, a pályázatot koordináló többcélú kisebbségi társulás irodájának vezetőjét, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanácsának elnökét.

Minden megkeresett határozottan elutasította, hogy eljárása során bármilyen jogsértést követtet el, de elismerték, hogy a roma közmunkaprogram a korábbi projektekhez képest olyan új elemeket tartalmazott, amelyek miatt több – jellemzően adatvédelmi – nehézségük akadt a végrehajtás során.

A részünkre eljuttatott dokumentáció szerint az ügyben a következő tényállás vázolható. A 2010. évi roma közmunkaprogrammal kapcsolatban az első értesítést 2009. november 30-án kapta az önkormányzat, amikor a többcélú önkormányzati kistérségi társulás részéről az irodavezető tájékoztatta a polgármestert a programban való részvétel szándékáról és a támogatását kérte a közös projekthez. Az irodavezető a csatlakozási szándék jelzésén túl arra kérte a polgármestert, hogy a levélhez mellékelt adatlapot is küldje meg számára legkésőbb december 8-ig. Ebben rögzíteni kellett az alkalmazni kívánt cigány közmunkások számát, és több személyes adatukat. Annak ellenére, hogy a képviselő-testület először csak 2009. december 19-i ülésén döntött a programban való részvételről, az aljegyző a megkeresés megérkezése után egy héttel, december 8-án megküldte teljesen kitöltött listát a kistérségi társulás vezetőjének. Amikor a projektről a települési cigány kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: CKÖ) tudomást szerzett, december 28-án saját, a korábbiaktól lényegesen eltérő listát állított össze a programba meghívható személyekről, amelyet ugyancsak megküldött a kistérségi társulás irodája részére. December 29-én a kistérségi társulás elnöke és a résztvevő partner települések vezetői konzorciumi szerződésben rögzítették a pályázattal kapcsolatos együttműködésük részleteit. A szerződéshez kapcsolódott a december 30-án az érintett cigány kisebbségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodás is.

Tekintettel arra, hogy január 5-én az aljegyző asszony azokat a lakosokat értesítette ki, akiket korábban ő jelölt ki a részvételre, a települési CKÖ rendkívüli testületi ülésén – indokolás nélkül – kilépett a közmunkaprogramból. Emiatt a 2010. január 8-ra meghirdetett nyilatkozattételre nem kerülhetett sor, vagyis veszélybe került a program beindítása. A nyomás hatására az aljegyző és a CKÖ elnöke egy közös listát írtak meg, amely a korábbi névsorokból állt, a CKÖ által jelölt emberek túlsúlyával. A nyilatkozattételre ténylegesen január 12-én került sor. Az aljegyző már másnap, január 13-án megküldte az illetékes regionális munkaügyi központ városi kirendeltsége vezetőjének. A szociális és munkaügyi miniszter január 12-én döntött a támogatások odaítéléséről. A konzorcium is szerepelt a győztesek között, így 2010. január 15-től megkezdődött a program helyi szintű végrehajtása, amely 2010. június 15-én ért véget.

Származásra vonatkozó lista létrehozása az érintettek nyilatkozata nélkül önmagában jogellenes, hiszen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Ezek a nyilatkozatok ráadásul célhoz kötöttek, vagyis csak meghatározott jogviszonyban és ideig lehet felhasználni őket. Így ha egy adatkezelő korábban rendelkezett is származásra vonatkozó információval, azt nem használhatja fel egy nem kapcsolódó eljárás során.

A 2010. január 12-én megtett nyilatkozatokkal és annak kezelésével kapcsolatban nem merült fel jogsértés. A nyilatkozatot ugyanis az érintettek szabad akaratukból tették meg, abban vállalták etnikai hovatartozásukat, valamint hozzájárultak személyes adataik rögzítéséhez és célhoz kötött, egyszeri átadásához. Az önkormányzat vonatkozó eljárásával kapcsolatban tehát nem tárható fel visszás helyzet. Más azonban a helyzet az előzetesen összeállított névsorokkal kapcsolatban. Az aljegyző és a cigány kisebbségi önkormányzat nem járt el jogszerűen, amikor a roma közösség tagjai bevonása nélkül korábban listát állítottak össze a roma közmunkaprogramba meghívható lakosokról, valamint jogszabályt sértettek, amikor a listára felvettekhez hozzárendelték a saját kezelésükben lévő személyes adatokat és ezt az adatbázist továbbították a kistérségi társulás irodájába. Az intézkedés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény célhoz kötöttségre, az érintettek tájékoztatási kötelezettségére és az adattovábbításra vonatkozó előírásait is sértette. Külön elemzést érdemel a személyes adatok köre és a koordinációs szervezet adatkezelési tevékenysége. Az adott ügyben elfogadható, hogy a programba bekapcsolódást kezdeményező kistérségi társulásnak szüksége volt a pályázat dokumentációját megalapozó információkra. Ezek köre azonban csak viszonylag szűk lehetett, hiszen ebben a szakaszban kizárólag a rendelkezésre álló munkaerő száma és rendelkezésre állási státusza volt fontos.  A kistérségi társulás irodájának vezetője rendelkezéseivel ellentétben kérte meg a jelzett személyes adatokat, ám ez önmagában nem valósított meg jogsértést. Az adatbázis megérkezését követően azonban jogszabályi felhatalmazás nélkül valósított meg adatkezelést. Ugyanez a helyzet a CKÖ által, a részére eljuttatott listával kapcsolatban is. A rendelkezésemre álló információk alapján a cigány kisebbségi önkormányzat is a célhoz kötöttség elvét megsértve állította össze, majd továbbította a kistérségi társulás irodája részére azt a listát, amely az általa egyoldalúan kijelölt személyek nevét és személyes adatait tartalmazta.

Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a szabálytalanság miatt tényleges kár nem keletkezett, jelentős érdeksérelem nem volt megállapítható, a programot pedig sikeresen végrehajtották jogi lépést nem tartottunk indokoltnak az üggyel kapcsolatban. Kezdeményeztük azonban a jogellenes állapot megszüntetését, így minden felet a rendelkezésére álló, jogellenesen összeállított és továbbított adatbázis törlésére szólítottunk fel. Jeleztük továbbá, hogy a későbbiekben fektessenek nagyobb hangsúlyt az adatvédelmi szabályok betartására. Kezdeményezésünket a jegyző elfogadta, a 2009. december 8-án készült lista nyomtatott és elektronikus változatát is megsemmisítette, és az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatta számunka.