Kisebbségi jelképek használatával kapcsolatos állásfoglalás kérése, a cigány kisebbség érintett az ügyben.

Egy város cigány kisebbségi önkormányzatának elnöke beadvánnyal fordult hozzánk, melyben leírta, hogy szeretné, ha a települési cigány közösség összetartozás-tudatának erősítése érdekében a város polgármesteri hivatalának épületén elhelyezésre kerülne a cigány zászló. Állásfoglalásunkat kérte a tekintetben, hogy jogosult-e a zászló kitűzésére a kisebbségi önkormányzat, vagy a város képviselő-testülete megtagadhatja ez irányú kérésüket. A beadványtevőt tájékoztattuk a kérdéssel kapcsolatos hatályos jogi szabályozásról, illetve álláspontunkról.

Kiemeltük, hogy a települések polgármesteri hivatali épületein történő zászló-kitűzés vonatkozásában a jogalkotó alapvetően csupán a Magyar Köztársaság zászlaja és az európai zászló tekintetében állapít meg kötelezettséget. A vonatkozó törvényi szabályozás értelmében azokon a középületeken, amelyeket az állam és a helyi önkormányzatok választott testületei feladatuk ellátása során használnak, a Magyar Köztársaság zászlaját állandó jelleggel ki kell tűzni. Az európai zászlót pedig – amennyiben ehhez a feltételek adottak – azokon a középületeken kell kitűzni, amelyek esetében a nemzeti zászlót ki kell tűzni. A városi zászló kitűzésével kapcsolatban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) tartalmaz előírásokat, melyek alapján a települési önkormányzatok jogosultak rendeletükben szabályozni a városi zászló középületeken való kitűzésének szabályait.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.) értelmében a települési kisebbségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját hatáskörében határozza meg a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait. További rendelkezései szerint a Magyar Köztársaság - törvény keretei között - biztosítja a kisebbségi közösségeknek jelképeik használatához fűződő jogait. Az Ötv. előírásai értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása. Egyik fenti jogszabály sem foglal konkrétan állást a tekintetben, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet kifüggeszteni a kisebbségi közösség zászlaját a polgármesteri hivatal épületére.

Álláspontunk szerint ugyanakkor e jogszabályokból az következik, hogy a kérdés eldöntését az határozza meg, mennyire szoros a kapcsolat a kisebbségi önkormányzat és a polgármesteri hivatal épülete között. Ennek megítélése során abból kell kiindulni, hogy a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata értelmében rendelkezik-e a települési kisebbségi önkormányzat állandó irodahasználati joggal az épületben. Amennyiben igen, ez olyan szoros kapcsolatra utal, amely megalapozza a kisebbségi önkormányzat jogát arra, hogy a kisebbségi közösség zászlaját kitűzze az épületre. Amennyiben azonban ilyen joggal nem rendelkezik a kisebbségi önkormányzat és csupán meghatározott időszakokban használhatja az épület egyik termét, akkor álláspontunk szerint nem indokolt, hogy a zászló kitűzésére automatikusan jogosultsággal bírjon. Ez utóbbi esetben csupán a képviselő-testülettel való megegyezés esetén van lehetőség a kisebbség zászlajának elhelyezésére. Hangsúlyoztuk ugyanakkor, hogy a helyi önkormányzattal való egyeztetés egy ilyen jellegű kérdésben mindkét fent felvázolt esetben lényeges és véleményünk szerint elengedhetetlen.