Az egyes pályázatok kapcsán szükséges ajánlások kiadásának feltételeivel kapcsolatos állásfoglalás kérése, a cigány kisebbség érintett az ügyben.

Egy települési cigány kisebbségi önkormányzat elnöke arról kérte tájékoztatásunkat, hogy a cigány önkormányzat az egyes pályázatok kapcsán szükséges ajánlások kiadásának feltételéül szabhatja-e a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt igazoló határozat bemutatását.

A panaszost tájékoztattuk arról, hogy az általa felvetett kérdés már egy korábbi panasz kapcsán is felmerült, és akkor – az érintett alkotmányos jogra figyelemmel – álláspontunkat Dr. Jóri András adatvédelmi biztos úrral is egyeztettük. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, hogy magát egy adott kisebbségi közösséghez tartozónak vallja, illetve azt kinyilvánítsa. A különböző jogviszonyokban ugyanakkor átláthatatlan, jogszabályban nem rögzített szempontok alapján tekintik egy adott kisebbséghez tartozónak vagy nem tartozónak az egyéneket. A fennálló helyzet súlyos visszaélésekre és jogbizonytalanságra ad lehetőséget.

A hatályos jogi szabályozás alapján a kisebbségi választójogi jegyzék nem használható fel arra, hogy bizonyos támogatások igénylését az abban való szerepléshez kössék. A kisebbségi választói jegyzékbe való önkéntes felvételnek kizárólagosan egy jogszerű célja van: kifejezése annak, hogy a választópolgár részt kíván venni a kisebbségi önkormányzati választás folyamatában. Felhívtuk a panaszos figyelmét ugyanakkor arra is, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe jelenleg bármely – a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező – magyar állampolgár bekerülhet egy formális nyilatkozat megtételével. A kisebbségi választói jegyzék tehát jelen formájában alkalmatlan arra, hogy azt igazolja: valaki ténylegesen az adott kisebbségi közösséghez tartozik.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115/G. § (3) bekezdése értelmében a kisebbségi választói jegyzék – az abban szereplő választópolgárok száma kivételével – nem nyilvános, abba elsődlegesen az egyes választási szervek tekinthetnek be. A kisebbségi választói jegyzék jogellenes „reprodukálása”, válna azzal lehetővé, ha a kisebbségi választókat a választási regisztrációt igazoló határozat bemutatására köteleznék. A kisebbségi névjegyzékbe való felvétel különleges adatnak minősül, a kisebbségi önkormányzat pedig nincs arra feljogosítva, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe felvettek adatait kezelje. Adatvédelmi okból arra sincs lehetőség, hogy valamely – a kisebbségi önkormányzati választásokhoz nem kötődő – jog gyakorlását (beleértve a pályázatokhoz kapcsolódó ajánlás kiadását is) a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel igazolásához kössék. Személyes (különleges) adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Kizárólag olyan személyes (különleges) adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósításához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. A fentiek értelmében a kisebbségi választói jegyzék nem használható fel arra a célra, hogy a kisebbségi önkormányzat ennek alapján állapítsa meg, kinek ad támogató ajánlást a sikeres pályázat érdekében.

Tájékoztattuk a panaszost arról is, hogy az általa felvetett probléma megoldását segítheti elő az adatvédelmi biztos úrral közösen kidolgozott objektív garanciális szempontrendszer, melyről bővebben a honlapunkon található, 2009 novemberében nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentésben olvashat.