Települési kisebbségi önkormányzat elnökének megválasztásával kapcsolatos panasz, a cigány kisebbség érintett az ügyben.

A beadványtevő, egy település cigány kisebbségi önkormányzati képviselője azzal kapcsolatban kérte intézkedésünket, hogy képviselőtársaival nem tudják megválasztani a kisebbségi önkormányzatnak az elnökét és elnökhelyettesét. A választás olyan eredményeket hozott, hogy két-két képviselő áll egymás mellett, ami ellehetetleníti a testületi döntést.

A panaszost az alábbiak szerint tájékoztattuk az ügyre vonatkozó jogszabályi háttérről, illetve álláspontunkról. A kisebbségi önkormányzat elnökét és elnökhelyettesét a testület át nem ruházható hatáskörben választja meg a megválasztott képviselők több, mint felének a szavazatával. Legalább három képviselőnek kell tehát megegyeznie arról, hogy közülük ki fogja ellátni ezeket a tisztségeket. [A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/C. § (3) bekezdés, valamint 30/H. § (3) bekezdés.] Az elnök és az elnökhelyettes választása során nincs olyan szabály, hogy figyelembe kellene venni akár a mandátumszerzéshez elért szavazatszámot, akár az iskolai végzettséget. Tájékoztattuk a panaszost arról is, hogy sajnálatosnak tartjuk, ha nem tudnak egyezségre jutni, azonban nincs lehetőségünk elősegíteni a konszenzuson alapuló döntést.

Felhívtuk figyelmét ugyanakkor arra, hogy abban az esetben, ha a helyi önkormányzat – önkéntes alapon, szabad belátása szerint – kész volna külső bizottsági helyet biztosítani a kisebbségi önkormányzati képviselőknek, ez talán közelebb vihetné a kisebbségi képviselőket a megoldáshoz. Erre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 24. §-a ad lehetőséget, amely előírja, hogy a bizottságba indokolt beválasztani a települési kisebbségi önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. A kisebbségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja. A megegyezés alapja lehetne tehát, hogy a kisebbségi önkormányzat egyik tagja elnöki, másik tagja pedig a helyi önkormányzatban külső bizottsági tagságot szerez. E megoldásra azonban csak akkor nyílhat lehetőség, ha ezt a helyi önkormányzat képviselő-testülete is támogatja, mert – ismételten hangsúlyoztuk – a kisebbségi önkormányzati képviselőknek nem kötelező külső bizottsági tagságot biztosítani.

Megjegyeztük továbbá, hogy ha a kisebbségi önkormányzat nem tud elnököt és elnökhelyettest választani, ez alapot adhat arra is, hogy a Kormány javaslatára az Alkotmánybíróság a feloszlatás mellett döntsön. Ebben az esetben időközi választást nem lehetne tartani, a kisebbségi önkormányzat csak négy év múlva alakulhatna meg.