A település és a helyi romákért alapított egyesület együttműködési problémái, a panaszos roma.

A helyi romákért alapított egyesület elnöke panasszal fordult hozzánk. Leírta, hogy tevékenységük fő célja a roma népesség életminőségének javítása, olyan komplex beavatkozások révén, amelyek a közvetlen gazdasági előnyök mellett a közösségfejlesztés céljait is szolgálják. Érdekvédelemmel, környezetvédelemmel, szakmai módszertani segítségnyújtással, és rendezvények szervezésével egyaránt foglalkoznak. Emellett a közművelődés, a hagyományőrzés, az oktatás, és a foglalkoztatás elősegítése is céljaik között szerepel. Megélhetési programokat, szabadidős és sporttevékenységet is szerveznek. Beadványában kifogásolta, hogy a község önkormányzata, valamint a falugondnok nem működik együtt az egyesülettel a helyi roma közösség érdekében végzett tevékenysége során. A panasz kapcsán kizárólag arra volt lehetőségünk, hogy a polgármester figyelmét felhívjuk azokra a jogszabályi rendelkezésekre, amelyek a kisebbségi szervezetekkel való együttműködés kötelezettségét, illetve lehetőségét szabályozzák.

Az alábbi jogszabályokról nyújtottunk tájékoztatást:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (3) bekezdése értelmében a fenntartó önkormányzatnak a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt be kell szereznie – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleményét. Abban az esetben, ha nincs kisebbségi önkormányzat, a község képviselő-testületének a kisebbségi oktatás alapvető kérdéseiben szükségszerűen együtt kell működnie valamely roma szervezettel.

Véleményünk szerint az önkormányzat akkor jár el a jogalkotó szándékának megfelelően, ha olyan szervezettel egyeztet, amely valós támogatottsággal rendelkezik a helyi roma közösség körében.

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet különböző kedvezményeket biztosít, ha a közhasznú munkavégzés lebonyolítása során a helyi önkormányzat együttműködik a cigány kisebbségi önkormányzattal vagy a bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezettel. Ebben az esetben a támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám bővülése; illetve a támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek nem 70, hanem legfeljebb 90 százalékáig terjedhet.

A cigány kisebbségi önkormányzattal, illetve roma szervezettel való együttműködés azonban nem pusztán a kedvezmények igénybe vétele érdekében indokolt. A települések jelentős részén ma még nem adottak a feltételek a tartós foglalkoztatáshoz, ezért a roma munkanélküliek elhelyezkedési gondjainak enyhítésében kiemelt szerepe van a közhasznú munkavégzésnek. Jelenleg lényegesen több rászoruló szeretne munkához jutni, mint ahány álláskeresőt e programok keretében foglalkoztatni tudnak. Az együttműködés azért is fontos, mert ez biztosíthatja, hogy az igényekhez képest korlátozott munkalehetőségekről minél szélesebb támogatottsággal bíró döntések születhessenek.

A kisebbségi közösségek egyik alapvető alkotmányos joga a képviselethez fűződő jog. Ennek gyakorlati megvalósulását szolgálja, hogy a kisebbségi közösségek képviselőik útján részt vehetnek a helyi önkormányzatok döntéshozatali eljárásában. A kisebbségi önkormányzat elnökét szószólóként tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület, illetve a bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalása során, illetve ki kell kérni a véleményét a kisebbség helyzetét általánosan befolyásoló helyi önkormányzati döntés előtt. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LIX. törvény 24. § (2) bekezdése ugyanakkor azt is kimondja, hogy a helyi önkormányzat bizottságába indokolt beválasztani a települési kisebbségi önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. A képviselő-testület dönthet úgy is, hogy kisebbségi önkormányzat hiánya esetén az egyesület elnökét vagy a szervezet által javasolt személyt, a roma közösséget közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozó bizottság külső tagjává választja.