Jelentés
a 2159/2005 és a 3643/2005 számú ügyben
I. A vizsgálat megindítása
M. I. azt sérelmezve fordult hozzám két beadvánnyal, hogy a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a roma gyerekeket hátrányos megkülönbözteti, ill. jogellenes adatkezelést folytat.
A panasz alapján indított eljárásomat hivatalból —az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 16. § (2) bekezdése szerint— kiterjesztettem a panasszal érintett konkrét adatkezelési visszássággal esetlegesen összefüggésbe hozható kérdésekre, továbbá az intézményre vonatkozó, az OKÉV jelentésében feltárt szakmai hiányosságok és szabálytalanságok témáira is, mert felmerült a gyógypedagógiai tagozaton tanulók —akik a helyi cigány kisebbségi önkormányzat és az igazgató szerint is: mindannyian romák— diszkriminációjának a gyanúja.
A panaszos a következőket állította a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban:
1. a speciális tagozaton tanuló roma gyerekek csak tanítási idő alatt ebédelhettek, hogy ne találkozhassanak az ebédlőben a többiekkel;
2. a speciális tagozat számára, bár lenne rá igény, nem szerveztek napközit;
3. a 2005. február 18-ai farsangi rendezvényen a speciális tagozaton tanuló 23 gyerek közül csak 6 vehetett részt, s az igazgató általában véve is igyekszik minden közösségi rendezvényről kitiltani őket;
4. a normál és a speciális tagozat épületrészét összekötő folyosó ajtaját a pedagógusok kulccsal zárják le, megakadályozandó az átjárást.
Az iskola által vezetett statisztikai adatlapok elemzése kapcsán a következő kérdések merültek fel:
1. A sajátos nevelési igényű gyerekek osztályonkénti megoszlása szignifikáns különbségeket mutatott. Például: míg az 1./a-ban 4, addig az 1./b-ben és 1./c-ben egy ilyen gyerek sem volt, holott az utóbbi két osztály jelentősen nagyobb létszámú volt. Összefüggésben van-e ez azzal, hogy az 1./a-ban 15 gyerekből 14 roma volt? Ha nem, úgy mivel magyarázható?
2. Milyen osztályba sorolási szempontok érvényesítése vezetett arra, hogy az 1./a-ban 15 gyerekből 14, míg az 1./b-ben 24-ből 4, az 1./c-ben pedig a 21 gyerekből egy sem volt roma?
Az OKÉV-vizsgálat az alábbi szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet:
1. A gyógypedagógiai oktatás személyi feltételei hiányosságokat mutatnak: egy osztályban nem megfelelő végzettségű pedagógus tanít, nincs az iskolában gyógypedagógiai asszisztens, és nem biztosított a logopédiai ellátás.
2. Az iskola a normál tantervű osztályokba integrálja a sajátos nevelési igényű tanulók közel felét anélkül, hogy erre szakértői javaslatok utalnának,
3. úgy oktatnak pszichés fejlődési zavar miatt tanulásban súlyosan akadályozott gyermeket (9 főt), hogy ezt a tevékenységet az alapító okirat nem tartalmazza, továbbá a pedagógiai programban nem szerepel erre a sajátos igényre vonatkozó programrész.
A beadványozó utóbb azt is sérelmezte, hogy a roma gyerekeket az iskola név szerint nyilvántartja.
A panaszos által megküldött iratok tanúsága szerint kétségtelenül megállapítható volt, hogy az iskola olyan statisztikákat készített, amelyek a cigány származású tanulókat név szerint is feltüntették, és az intézményvezető maga is elismerte a jogellenes adatkezelés tényét.
Az igazgató állítása szerint az iskola még 2001-ben nemzetiségi-kisebbségi nevelést-oktatást szeretett volna bevezetni, azonban a szülőkkel való egyeztetések nem vezettek eredményre. Az akkor (a szülők előzetes hozzájárulásának a bevárása nélkül) készült, különleges személyes adatokra is rákérdező adatlap-mintákat használták (gondatlanságból) a későbbiekben is.
E kérdésben folytatott vizsgálatomat intézkedés nélkül zártam le, mert az alkotmányos visszásságot az igazgató megszüntette: a jogellenesen beszerzett adatokat —a megkeresésem után— az igazgató törölte, ill. (a senki által nem cáfolt) nyilatkozata szerint, az adatlapok jogellenes adatait „nem hasznosították”, „nem összesítették”, nem alapoztak rájuk semmilyen jogellenes cselekményt.
II. A vizsgálat módszerei
1. Átfogó, részletes tájékoztatást kértem az iskola igazgatójától M. I. állításaival, ill. az OKÉV jelentésében foglaltakkal kapcsolatban.
2. Tanulmányoztam az iskola SZMSZ-ét, házirendjét, a tagozatos osztályok órarendjét.
3. Háttér-információkat kértem a Kerepesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (a továbbiakban: CKÖ) elnökétől.
4. Az OKÉV-eljárás során keletkezett valamennyi irat másolatának megküldését kértem az intézmény főigazgatójától, tanulmányoztam I. J. oktatási szakértő összefoglaló jelentését, szóbeli kiegészítést kértem G. K. közoktatási referenstől.
5. Felvettem a kapcsolatot az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnök asszonyával, mert a beadványozó a Hatóság eljárását is kérte.
6. Munkatársaim helyszíni vizsgálat keretében személyes beszélgetést folytattak az iskola vezetőivel, pedagógusaival, a cigány kisebbségi önkormányzat jelen lévő két tagjával, a polgármesteri hivatal oktatási referensével; tanórákat látogattak, betekintettek a naplókba; megnézték a panaszban említett „kulccsal bezárt ajtót”, a gyógypedagógiai tagozat osztálytermeit.
III. Jogszabályi háttér
Magyar Köztársaság Alkotmánya (a továbbiakban: Alkotmány)
8.§ (2) bekezdése
A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
54. § (1) bekezdése
Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani;
59. § (1) bekezdése
A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
67. § (1) bekezdése
A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
70/A §
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
70/D. § (1) bekezdése
A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.)
10. §
(1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
(3) bekezdésének a) pontja: A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt.
30. §:
(1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.
(2) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bekezdés] egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.
(3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.
(4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].
(5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési-oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani.
(6) Ha a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (a továbbiakban a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetőleg a gyermek hat éves koráig bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.
(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
(8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.
(9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapműveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
(10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a képzési kötelezettség feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.
(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett - a tevékenység folytatására jogosító - szakképzettség,
b) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.
(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját.
(13) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben - az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések megtartásával - intézményi vezetői megbízást kaphat az is, aki a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik
19. § (7) bekezdése
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,
b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
41. § (6) bekezdése
A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.
44. § (1) bekezdése
A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett - szakértő véleményét beszerezni. Ha az Országos szakértői névjegyzékben nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakértő véleményét kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van.
52. § (6) bekezdése
A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra
a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,
c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,
e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló
esetén.
A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolcfős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások].
66. § (5) bekezdés
Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.
104. § (1) bekezdés a) pontja
A fenntartó a törvényesség biztosítása keretében ellenőrizni köteles a házirend elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet.
121. § (1) 29. pontja
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
4. §-a
Az egyenlő bánásmód követelményét
g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény),
jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.
8. §-a
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
a) neme,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) nemi identitása,
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)
miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
9. §-a
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.
10. § (2) bekezdése
Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.
27. § (3) bekezdése
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport
a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,
b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
52. § d)- e) pontja
Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén
-az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen,
-a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.
62. § (8) bekezdése:
Az építmény kiürítési útvonalára nyíló ajtókat, vészkijáratokat a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani.
A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet)
2. számú mellékletének 7. pontja
Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani
- az egészségvédelmi, kábítószer elleni,
- a tűzvédelmi,
- a balesetvédelmi,
- a munkavédelmi,
- a betörésvédelmi,
- a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) elleni,
- a terrortámadás elleni
biztonsági előírásokra.
A Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ)
10.6. Az osztályba sorolás elvei és rendje
Az óvodai nevelés végén elkészített óvodapedagógusi, orvosi, pszichológusi véleményeket több esetben egészíti ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Ezen információk birtokában az iskola elkerülheti, hogy a beiskolázott gyermekről csak megkésve derüljön ki, hogy nem a számára megfelelő fejlesztési környezetben kezdte meg iskolai tanulmányait.
Hagyományaink szerint beiratkozáskor a szülőknek lehetőségük van tanító nénit és tanítási módszert választaniuk, de törekszünk a heterogén tanulócsoportok kialakítására.
Az osztályba sorolás szempontjai:
- óvodai vélemény, óvónők javaslata
- szakértői vélemény
- szülők igénye
- a hátrányos helyzetű tanulók aránya
- a veszélyeztetett tanuló száma
- a fiú-lány arány
A Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény házirendje (a továbbiakban: házirend)
1.1.1. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken. Napközi otthonos, vagy tanulószobai ellátásban részesüljön.
A tanuló a foglalkozás helyszínét a tanítási óra ideje alatt csak a nevelő engedélyével (különösen indokokolt esetben) hagyhatja el.
6.11.4. A csak ebédelő (menzás) tanuló kizárólag az utolsó tanítási órája után veheti igénybe az ebédlőt.
14.4. A tanuló azon jogát – osztályfőnöki vagy diák önkormányzati javaslatra –, hogy szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, illetve a tanulóközösség számára szervezett nem kötelező foglalkozásokon részt vegyen, az iskola igazgatója ideiglenesen felfüggesztheti.
III. Megállapítások, következtetések
A vizsgált intézményben az 1996/97-es tanévtől folyik gyógypedagógiai nevelés-oktatás. A 2001-2002-es tanév végéig külön telephelyen, azóta a központi iskola új szárnyában, összevont csoportokkal, ill. integrálással látta, ill. látja el ezt a feladatot az iskola.
A tagozaton a 17 sajátos nevelési igényű tanuló oktatása csoportösszevonásban történik az 5-7. (6 fő), a 3-6. (5 fő + 1 magántanuló), a 6-8. osztályban (5 fő). Ezen kívül az iskola egyéb osztályaiban 22 enyhe fokban értelmi fogyatékos és 9 pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek integrált nevelését-oktatását is ellátják.
Az iskola sokrétű kapcsolatot igyekszik tartani a fogyatékos tanulók szüleivel, ill. a CKÖ-vel, amelynek tagjai, állításuk szerint:
1. látogatják az iskolát;
2. információt kapnak az iskola működéséről a települési önkormányzat oktatási bizottságának a nekik is megküldött anyagaiból.
A CKÖ szerint „a Széchenyi István Általános Iskolában nincsenek diszkriminációs esetek. Az idejáró roma gyermekek minden segítséget megkapnak, tanáraik egyenként, személy szerint kezelik a problémájukat. Az iskolában nagyon sok támogatást élveznek.”
Az iskola pedagógusai is keresik a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzattal: rendszeresen felkeresik a CKÖ-t, illetve telefonon tájékoztatják az iskolában folyó munkáról; igénylik a testület segítségét.
A külön időpontban étkeztetés kérdése
Az intézményi étkeztetésben a tanulók a következő rend szerint vehetnek részt a házirend szerint:
· napközis csoportok (a helyszíni vizsgálat során be is mutatott) időrendi beosztás szerint,
· a menzások az utolsó tanítási órájuk (1145, 1245, 1345) után egyénileg látogathatják az ebédlőt.
Mint azt N. úr, az iskola igazgatója is elismerte, e szabályok csak részlegesen érvényesülnek:
„A gyógypedagógiai tagozat tanulói, mivel nem napközisek, elvileg önállóan látogathatnák az étkezőt. Mivel többségük nem tudta kivárni az utolsó tanórájának a végét (többször tanóráról távol maradva látogatták az étkezőt), valamint több gyermek rendszeresen megszegte az étkező alapvető viselkedési szabályait, hozzájárultam, illetve kértem a nevelőket, hogy csoportosan, tanítási órák szünetében kísérjék a tanulókat az étkezőbe. Többször magam is találkoztam a tanítási óra vége előtt 5-10 perccel étkezőbe vonuló csoporttal, de ez nem vezetői utasításra történt. Ezt több szempontból nem tartottam helyesnek, de a nevelő indokait elfogadtam.”
A gyógypedagógiai tagozaton tanulók külön étkeztetésére vonatkozó panasz nem megalapozott: diszkrimináció a vizsgálat adatai alapján nem állapítható meg.
A kialakult gyakorlat ugyanakkor
· a házirend 6.11.4. bekezdésébe ütközik,
· az igazgató által „elnézett”, „eltűrt” praxis kétségbe vonja, de legalábbis viszonylagossá teszi a házirend kötelező jellegét, így sérti a jogbiztonságot,
· a tanórák közötti 10 perces szünet nem alkalmas egy főétkezés nyugodt elköltésére, ekképpen sérti a tanuló egészséghez fűződő jogát. [Alkotmány 70./D § (1) bekezdés, Kotv. 10. § (1) bekezdés]
· a tanóra befejezése előtti étkeztetés (a megrövidített tanóra) sérti a tanuló jogát arra, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön [Alkotmány 67. § (1) bekezdés, Kotv. 10. § (3) bekezdésének a) pontja]
A napközi szervezésének kérdése
Az igazgató szerint: „Az iskola mindenki számára egyformán biztosítja a napközis foglakozások lehetőségét. Az iskola minden év áprilisában felméri a napközis ellátás iránti igényt; a gyógypedagógiai tagozat összevont csoportjai azonban nem kérték ezt.”
Mivel a gyógypedagógiai tagozaton tanulók is —szüleik döntése alapján— igénybe vehetik a napközis ellátást, az iskola e szolgáltatást a felmért igények szerint megszervezi: hátrányos megkülönböztetés —a rendelkezésemre álló adatok alapján— nem állapítható meg.
A közösségi rendezvényeken való részvételről
Nagy igazgató úr a kérdéssel kapcsolatos írásbeli tájékoztatása ellentmondásos, hiszen egyik mondatában a diákönkormányzat által hozott döntésre hivatkozva elismeri, hogy „Ebben az esetben az iskola sok osztályából maradtak távol diákok ettől (a panaszban említett farsangi) rendezvénytől. A következő mondatában viszont azt állítja, hogy:” Nem tudok olyan rendezvényről, amin a gyógypedagógiai tagozat csoportjai ne vehettek volna részt.” (Holott magatartási, viselkedési problémák elsősorban velük kapcsolatban merültek fel.)
A helyszíni vizsgálat során egyértelművé vált, hogy az iskolaigazgató az osztályközösségnek, ill. a diákönkormányzatnak az iskolai rendezvényekről való kizárási jogot tulajdonít, holott a házirend 14.4. pontja szerint az osztályközösséget e vonatkozásban semmilyen jog nem illeti meg, a diákönkormányzat is csak javaslatot tehet az eltiltásra, döntést az igazgató hozhat. Ilyformán minden olyan kizárás, amely csupán az osztályközösség, vagy a diákönkormányzat „határozatára” hivatkozik, alkotmányosan visszás, mert:
· az Ebtv. 4. § g) pontjába ütközik,
· sérti a tanulóknak a házirend 1.1.1. pontjában megfogalmazott jogait,
· elvonja az igazgatónak a házirend 14. 4. pontban megfogalmazott hatáskörét.
Az iskola „normál” és gyógypedagógiai tagozatának épületrészét összekötő folyosó lezárásáról
Az igazgató ennek tényét elismerte, azzal a pontosítással, hogy erre „tanóra idejében” kerül sor. Hangsúlyozta azt is, hogy „Ez a tanórán résztvevő diákot nem akadályozza a mellékhelyiség használatában. Abban viszont igen, hogy a teremből engedély nélkül távozó gyermek kikerüljön a nevelő látóköréből.”
Az intézkedés oka tehát, ezt erősítette meg szóban a helyszíni vizsgálat során is, a gyógypedagógia tagozat tanulóinak a tanórán való tartása, a tanterem tanári hozzájárulás nélküli elhagyásának a megakadályozása.
A CKÖ képviselői ehhez azt is hozzátették, hogy a gyógypedagógusok sokszor fizikai fenyegetésnek is ki vannak téve.
Egy nevelési-oktatási intézmény minden pedagógiai problémát pedagógiai eszközökkel jogosult és köteles megoldani. Törvényi felhatalmazottság nélkül —egy oktatási intézményi döntéssel— a személyes szabadság fizikai eszközökkel nem korlátozható. [Alkotmány 8. § (2) bekezdés.]
(Adott esetben, a tanuló osztályteremben tartása elérhető lenne, pl. motivációval, a drámapedagógia eszköztárának, más alternatív pedagógiai módszernek, de akár több pedagógiai asszisztensnek az alkalmazásával is.)
Mivel törvényes alapja az elkülönítésnek nincs, ezért ez a magatartás az Alkotmány 70/A §-ában tiltott, emberi jogokat sértő hátrányos megkülönböztetésnek, ill. az Ebtv. 8. § e) és g) pontja szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, a 10 § (2) bekezdése alapján jogellenes elkülönítésnek minősül.
Továbbá, a „normál” és a gyógypedagógiai tagozat közötti folyosó lezárása akkor is sérti az emberi méltóságot, ha a tanuló a foglalkozás helyszínét a tanítási óra ideje alatt csak a nevelő engedélyével (és különösen indokokolt esetben) hagyhatja el, hiszen a „bezártság” önmagában is megalázza, lealacsonyítja az embert.
Fontos szempont a kérdés megítélésekor az is, hogy a két épületrészt összekötő folyosó egyúttal a gyógypedagógiai tagozat egyetlen menekülési és mentési útvonala is: tűz, vagy egyéb, a tanulók egészségét, testi épségét veszélyeztető válsághelyzet esetén a lezárt ajtó tragédiához is vezethetne; ezért az ajtózárás az Alkotmány 67. § (1) bekezdésébe, ill. a Korm. rendelet, ill. az OM rendelet biztonsági előírásaiba is ütközik.
Az osztályba sorolás problematikája
A „normál” osztályokat érintő osztályba sorolási problematikára az intézmény jogellenes adatokat is tartalmazó statisztikái hívták fel a figyelmemet.
A statisztikák azt mutatják, hogy a 2004-2005-ös tanévben
· volt egy homogén „cigánymentes” osztály (1./c), ahol egyetlen sajátos nevelési igényű gyerek sem tanult,
· a nagy létszámú, iskolaotthonos szolgáltatást is nyújtó osztályban (1./b) a roma gyerekek aránya 6%, a sajátos nevelési igényűek aránya 0% volt,
· a kis létszámú osztályban (1./a) a cigány tanulók aránya 79,6%, a sajátos nevelési igényűeké 25,6% volt.
A 2./a osztály naplójának tanúsága szerint a tavalyi 1./a létszáma egy fővel gyarapodott, a 16 tanulóból pedig enyhén értelmi fogyatékos: 4, értelmi fogyatékos: 1, részképesség-zavarral küzd: 3 gyermek. Vagyis, a sajátos nevelési igényű tanulók aránya a korábbi 25,6 %-ról 50%-ra nőt.
(N. úr a naplóban értelmi fogyatékosként feltüntetett gyerekről utóbb azt állította, hogy „tévedés történt”, ő is csak enyhe fokban értelmi fogyatékos.)
Az igazgató a szignifikáns különbségeket két okcsoporttal „magyarázta”:
1. az iskola minden esetben eleget tett a szülők osztály-, és pedagógusválasztási kérésének,
2. a véletlen alakította a helyzetet.
Az igazgató állítása szerint beiratkozáskor a szülő döntötte el, hogy a székhelyre vagy a telephelyre kívánja-e gyermekét járatni. Vagyis: az osztály létszámának, összetételének kialakulását az intézmény semmilyen módon nem befolyásolta.
A helyszíni vizsgálat során a „roma szülők döntését” N. úr és a CKÖ képviselői azzal indokolták, hogy
1. a helyi romák zöme a központi iskolához lakik közelebb,
2. de azok is, akiknek a lakóhelye a tagiskolához volt közel, ide jártak a felsős testvér miatt.
Ezen állítást nem cáfolja, csak árnyalja az, hogy a tagintézmény megszűnésekor az ott tanuló 67 gyerekből mindössze 16 „jött át”, a többiek szülei (főként) valamelyik budapesti iskola mellett döntöttek, s elhatározásuk egyik motivációja —a CKÖ képviselői és az igazgató szerint is— a székhelyen tanulók „vegyes” összetétele, ill. a roma tanulók elleni agitáció volt.
Az 1./a és az 1./b közötti, a roma és a sajátos nevelési igényű gyerekek megoszlását érintő, az előzőekben vázolt aránytalanságokat az igazgató a következő érvekkel magyarázta:
1. „Az iskola a székhelyre 2004-2005. tanévre beiratkozó gyermekek szüleinek biztosította először azt a lehetőséget, hogy a hagyományos és az iskolaotthonos forma közül választhattak. Az új lehetőség népszerűségét jelzi az 1./b osztály magas létszáma.”
2. A sajátos nevelési igényű tanulók számának alakulása e két osztályban a véletlen műve, mert
· a beiratkozás (2004. április) és az osztályok kialakításának időpontjában (2004. május), a szakértői és rehabilitációs bizottság, és gyógypedagógiai szolgáltató központ véleménye a beiratkozó gyermekekről még nem állt rendelkezésünkre, hiszen a vizsgálatokat augusztus 27-én végezték el”;
· az első évfolyamot ismétlők is sajátos nevelési igényűek voltak;
· a tanév kezdetén érkezett meg egy további gyerekről a szakvélemény;
· szeptember közepén még egy sajátos nevelési igényű gyerek 1./b-be való felvételét kéri a szülő;
· októberben hasonlóképpen tesz eleget az intézmény egy szülői kérésnek, tekintettel arra, hogy a gyermek két testvére már ennek az osztálynak a tanulója;
· „Még egy tényező jelentősen determinálta a fenti helyzet kialakulását. Az 1./a osztályfőnöke 1975 óta dolgozik az intézményben. A roma nevelésében, oktatásában végzett tevékenységét az elmúlt évben a cigány kisebbségi önkormányzat kitüntetéssel ismerte el. Többségében a jelenleg osztályában járó gyermekek szüleinek osztálytanítója volt, így hozzá a szülők ragaszkodása kézenfekvő.”
Ez az indokolás nem életszerű, de azért is elfogadhatatlan, mert
1. az osztályba vagy csoportba való beosztásról —a Kotv. 66. § (5) bekezdése szerint— az igazgató dönt, és ez a jog egyúttal azt a kötelességet is rója az intézményvezetőre, hogy —a gyermekek érdekében— a nevelés-oktatás hatékonyságát leginkább szolgáló módon járjon el,
2. nem felel meg az SZMSZ 10.6. pontjában megfogalmazott osztályba sorolási szempontoknak.
A kialakult helyzet
1. sérti a tanulók „megfelelő” neveléshez, oktatáshoz való jogát [Alkotmány 67. § (1) bekezdés, Kotv. 10. § (3) bekezdésének a) pontja], mert
a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók egyetlen osztályba koncentrálása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja még a legjobb pedagógust is. Így az korlátozottan képes eleget tenni azon kötelességének, miszerint nevelő és oktató tevékenysége során köteles figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, ezért a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójára, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására, egyéni fejlesztésre csak kevésbé hatékony módon kerülhet sor egy ilyen osztályban;
2. közvetett hátrányos megkülönböztetés útján jött létre. [Ebtv. 9. §]
A nevelés-oktatás személyi feltételeiről
„A pedagógiai program készítésekor a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan is megfogalmazták az alapelveket, célokat, feladatokat, kritériumokat. A tagozaton a kötelező órák egésze, a rehabilitációs órák nem teljes körűen valósulnak meg” — állapította meg az OKÉV szakértője.
Az igazgató ezzel kapcsolatban —a kérdésre vonatkozó órarendek megküldésével— igazolta, hogy a 2005-2006-os tanévtől a habitációs és rehabilitációs órákat már ténylegesen megtartják: a négy gyógypedagógiai végzettségű tanár vezetésével, órarendszerűen.
Az igazgató bizonyította, hogy a 2005-2006. évi tanévtől már csak megfelelő végzettségű pedagógus tanít az iskola tagozatán, ill. (főállásban) egy fő pedagógiai asszisztenst is alkalmaznak.
Logopédiai ellátás viszont továbbra sincs; az elképzelések szerint ezt a szolgáltatást a helyi nevelési tanácsadóban fogják megszervezni. [7 települési, köztük a kerepesi, és a megyei önkormányzat megállapodása alapján a nevelési tanácsadó alapító okirata elkészült, bejegyzése, OM azonosítójának megszerzése folyamatban van (a tervek alapján 2005. szeptember 1-től már működnie kellett volna, ténylegesen azonban 2006. január 10-február 11-e között várható a működés megkezdése.]
Álláspontom szerint, logopédus, pszichológus, szabadidő szervező és egy további pedagógiai asszisztens alkalmazását is célszerű lenne megvizsgálni.
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjáról
„A tanulók rendelkeznek ugyan szakértői bizottsági szakvéleménnyel, de a konroll vizsgálatok késedelmesek és elmaradtak. A hiányzó vizsgálatok elvégzése folyamatosan történik”. (OKÉV-vizsgálat)
„Az integrációban résztvevő tanulók osztályba helyezését az iskola döntötte el úgy, hogy az integrált oktatás megjelölése a szakvéleményben nem jelenik meg, igaz, a fejlesztési javaslatokat a pedagógusok a tervező munkájuk során figyelembe veszik.” (OKÉV-vizsgálat)
Az igazgató szerint a szakértői javaslatok beszerzését folyamatosan pótolják, 2005 októberétől-decemberéig az érintett 26 tanulóból 10 vizsgálata megtörtént.
A kontroll vizsgálatok késedelme, ill. az, hogy az integrációban résztvevő tanulók osztályba helyezését az iskola úgy döntötte el, hogy az integrált oktatás megjelölése a szakvéleményben nem jelenik meg, sérti, ill. sértheti az érintett tanulók megfelelő neveléshez, oktatáshoz való jogát, [Alkotmány 67. § (1) bekezdés, Kotv. 10. § (3) bekezdésének a) pontja], mert a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásra jogosultak, amelyet a —Kotv. 30. § (1) bekezdése szerint— a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Ilyformán még a jóindulatú, jó szándékú, de szakvélemény nélkül megvalósított „többiekkel együtt való nevelés” is jogsértő.
A szakértői javaslatok beszerzését folyamatosan, de igen lassan pótolják. Álláspontom szerint, a jogsértő állapotot a lehető leghamarabb meg kell szüntetni.
Az alapító okirat hiányosságairól
Az intézmény 9 pszichés fejlődés zavarai (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek integrált nevelését-oktatását is ellátja, azonban „ezt a tevékenységet az alapító okirat nem tartalmazza, továbbá a pedagógiai programban nem szerepel erre vonatkozó programrész”. (OKÉV-vizsgálat)
Mivel szakértői vélemény mutatta ki azt, hogy az intézményben 9 pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek is tanul, ezért, értelemszerűen, az intézmény alapító okiratába ezt a tevékenységet fel kell venni, ill. adekvát módon ki kell dolgozni, módosítani kell a pedagógiai programot is, hogy a megfelelő neveléshez, oktatáshoz való jog érvényesülhessen.
IV. Intézkedések
1. A lehető legmagasabb szintű egészséghez, ill. a tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő neveléshez és oktatáshoz való jogának, továbbá a házirend szabályainak az érvényesülése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezéssel
fordulok a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola igazgatójához: szüntesse meg a tanórák közötti szünetekben való, ill. a tanóra alatti étkeztetés gyakorlatát.
2. A lehető legmagasabb szintű egészséghez, ill. a tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő neveléshez és oktatáshoz való jogának, továbbá a házirend szabályainak az érvényesülése érdekében, —tekintettel arra, hogy egyes menzás tanulók vélhetőleg azért „nem tudják kivárni” az utolsó tanítási óra végét, mert nem reggeliztek— az Obtv. 20. § (1) bekezdése alapján, a következő
ajánlással
fordulok Kerepes Község Önkormányzatának Képviselőtestületéhez: vizsgálják meg a rászoruló gyerekek ingyenes reggelihez és/vagy tízóraihoz juttatásának a lehetőségét.
3. Mivel az iskolai rendezvényekről ideiglenes eltiltás igazgatói hatáskörbe tartozik, a jogbiztonsághoz fűződő alkotmányos érdek, és az Ebtv. 4. § g) pontjának érvényesülése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezéssel
fordulok a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola igazgatójához: ezeket a döntéseket (az osztályfőnök és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után) saját hatáskörében hozza meg, más szervnek, személynek ezt a kompetenciát ne engedje át.
4. A gyógypedagógiai tagozaton tanulók emberi méltóságának a tiszteletben tartása, az őket érintő, a tanulók testi épségét és egészségét veszélyeztető és közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, jogellenes elkülönítésnek is minősülő gyakorlat megszüntetése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezéssel
fordulok a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola igazgatójához: szüntesse meg a „normál” és a gyógypedagógiai tagozat közötti folyosó lezárásának a praxisát.
5. Mivel az eddigi osztályba sorolási szisztémával létrehozott helyzet sérti a 2./a osztályos tanulók „megfelelő” neveléshez, oktatáshoz való jogát, és közvetett hátrányos megkülönböztetés eredményeként jött létre, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezésekkel
fordulok a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola igazgatójához:
· amennyiben erre szakértői javaslat is utal, éljen a Kotv. 30. § (9) bekezdésében az igazgatónak biztosított jogokkal,
· teljes körűen biztosítsa az egyéni fejlesztésre, a fogyatékossághoz igazodó, részképesség-fejlesztést célzó habitációs és rehabilitációs órákat;
6. Mivel az eddigi osztályba sorolási szisztémával létrehozott helyzet sérti a 2./a osztályos tanulók „megfelelő” neveléshez, oktatáshoz való jogát, és közvetett hátrányos megkülönböztetés eredményeként jött létre, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az Obtv. 20. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
ajánlással
fordulok Kerepes Község Önkormányzatának Képviselőtestületéhez: a 2./a osztály osztálytanítója munkájának a hatékonyságát minden lehetséges módon segítsék; fontolják meg egy pedagógiai asszisztens, egy pszichológus, egy szabadidő szervező alkalmazását.
7. Az alkotmányosan visszás osztályba sorolási gyakorlat jövőbeni elkerülése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezésekkel
fordulok a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola igazgatójához: fokozott gondossággal érvényesítse az SZMSZ erre vonatkozó szabályait, vagyis
· kérjen minden beiskolázandó gyerekről óvodapedagógusi, szükség szerint orvosi, pszichológusi véleményt is,
· a sajátos nevelési igényű gyermekeknek a többiekkel együtt való neveléséről kizárólag a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján döntsön,
· vegye figyelembe a szülők igényein túl a hátrányos helyzetű tanulók, az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, és fiúk-lányok arányát is.
8. A szakmai munka hatékonyságának a jobbítása érdekében
javaslom,
hogy a fenntartó települési önkormányzat képviselőtestülete biztosítsa iskolalogopédus alkalmazását.
9. Mivel a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye nélkül megvalósított „többiekkel együtt való nevelés” sérti, ill. sértheti az érintett tanulók megfelelő neveléshez, oktatáshoz való jogát, azon túl a szakértői felülvizsgálatok késedelmesek is, az alkotmányosan visszás jogsértő állapot mielőbbi orvoslása érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezésekkel
fordulok a Pest Megyei Önkormányzat 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató vezetőjéhez:
soron kívül, „kiszállással” —a 14/1994. (VI. 24.) MKM. rendelet 14. § (1) bekezdés d) pontjára is figyelemmel— végeztesse el
· valamennyi, a többiekkel együtt nevelt sajátos nevelési igényű gyermek vizsgálatát,
· az esedékes, ill. a késedelmes felülvizsgálatokat.
10. A tényleges helyzetnek megfelelően, a jogbiztonsághoz fűződő alkotmányos érdek, ill. a megfelelő neveléshez és oktatáshoz való jog érvényesülése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezéssel
fordulok a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola igazgatójához, mint a nevelőtestület vezetőjéhez:
dolgozzák ki és fogadják el a pedagógiai program olyan módosítását, amely a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek fejlődésének az elősegítésére is tartalmaz konkrét és szakmailag megalapozott programot.
11. A tényleges helyzetnek megfelelően, a jogbiztonsághoz fűződő alkotmányos érdek, ill. a megfelelő neveléshez és oktatáshoz való jog érvényesülése érdekében, az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
kezdeményezésekkel
fordulok Kerepes Község Önkormányzatának Képviselőtestületéhez:
· a Kotv. 44. § (1) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint hagyja jóvá a módosított pedagógiai programot,
· emelje be a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek fejlesztését az intézmény alapító okiratába.
12. A feltárt alkotmányos jogsértések jövőbeni elkerülése érdekében, az Obtv. 20. § (1) bekezdése alapján, az alábbi
ajánlással
fordulok Kerepes Község Önkormányzatának Képviselőtestületéhez:
a törvényességi ellenőrzési kötelességének nagyobb gondossággal tegyen eleget, így pl. a jövőben külön is számoltassa be az osztályba sorolás kérdéséről az iskolaigazgatót.
Budapest, 2006. január 24.
(dr. Kaltenbach Jenő)