A ruszin etnonim eredete mai is vitatott kérdés. A ruszin népnév szinonímájaként használják ruténok, kárpátukránok, rusznyákok, kisoroszok neveket. A rusz/ruszin fogalmat kezdetben minden olyan keleti szlávra értelmezték, aki a 11.-13. században a Kijevi Rusz Nagyfejedelemségben élt. Majd azokat a „rusz” országrészeket jelentette, amelyek a mai Ukrajnát és Belorussziát ölelik fel, másfelől a Lengyel Királyságban és a Litván Nagyhercegségben alkalmazott írott nyelvet. Jelölte. A Kijevi Rusz szétesése után ezt a definíciót átlalában azokra a keleti szlávokra vonatkoztatták, akik a 14.-18.század közötti időben a Lengyel Királyság, illetve a Litván Nagyfejedelemség, valamint a Magyar Királyság fennhatósága alá tartoztak. A19. századi Habsburg Birodalomban használt „rutén” kifejezést következetlenül az ukránok megjelölésére használták. A „ruszin” szót nem felcserélhető, váltogatható az „ukrán” szóval.
A történelmi Magyarországhoz tartozó északkeleti (Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Torna, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros) megyékben élő keleti szlávokat az I. világháborúig ruszinoknak/rusznákoknak hívták. Ez a megnevezés a két világháború között Csehszlovákiához csatolt Kelet-Szlovákiában és Kárpátalján, és Magyarország északkeleti megyéinek területén is fennmaradt.
A magyarországi ruszin nyelvterület a 13. sz. előtt lakatlan volt. A kijevi katasztrófa után különböző időkben és különböző vidékekről indult meg betelepítésük mai lakóhelyeikre. A ruszinok betelepedése a középkortól fogva folyamatos. 1365-ben Nagy Lajos király Korjatovics Tódor podóliai herceg vezetésével görögkeleti ruszinokat telepített le a Kárpátaljára. Korjatovics T. letelepszik Munkácson és megalapítja az ortodox Szent Miklós kolostort a Szerzetes-dombon.
A legtöbb ruszin azonban a 14. és a 15. században került az új földesúri birtokokra Galíciából, Halicsból és Galíciból. 1440. körül a ruszinok első püspökei kormányozni kezdenek Munkácson. Az aranyosapáti parókia alapítását 1555-re teszik. Vencsellőn 1549-ben a Báthoryak birtokrészén hat ruszin jobbágyot írtak össze. Nagyobb tömegekben a 15.-17. századokban telepítettek ruszin jobbágyokat, de a vándorlás még a 19. században is tartott.
Az 1646-ban kötött ungvári unió után, mikortól a görög katolikus egyházról beszélhetünk, jelentősen felélénkül a népmozgás a Felső-Tisza vidékén. Lippay György esztergomi érsek, prímás 1654-ben egy közlésében megjegyzi, hogy a Szabolcs megyei ruszinok is csatlakoztak az unióhoz. Több forrás is tájékoztat arról, hogy a 17. század második felében Mándokon ruszinok telepszenek le. A Zemplén megyei Filkeháza ruszin jellegét pedig 1680-ban említik. Viszlóról már 1620-ból van „tót” nyelvű nyugta, melyet a görög szertartású pap állított ki, de a nagyobb ruszin betelepedés Viszlóra és a szomszédos Rakacára 1697-ben történt. Az első ruszin nyelvű ABC-s könyvet Munkácson adták ki.
A Rákóczi szabadságharcban a ruszinok Rákóczi seregének jelentős részét alkották. Rákóczi leghűségesebb népének „gens fidelissima” nevezte őket. A szabadságharc bukása után sok ruszin menekült Szatmárba, Szabolcsba, Borsodba, Abaújba, Zemplénbe. A ma ott élők ezek leszármazottai. 1745-ben a ruszinok Borsod és Abaúj megyéből a Vajdaságba költöztek. 1830-ban Lucskaj Mihály kiadja az első ruszin nyelvtan könyvet; 1847-ben jelent meg az első ruszin nyelven írt iskolai tankönyvet. Az 1848-1849-es szabadságharcban a ruszinok is részt vettek. Az akkori ruszin értelmiség magyarbarát volt, s tömegesen csatlakozott a szabadságharchoz. Az ungvári görög katolikus-szeminárium papnövedékei is önként jelentkeztek katonának, sokan közülük magas kitüntetésben részesültek, s magyar nemességet szereztek. A görög katolikus ifjúság kiválósága volt a szabadságharc során Erdélyben hősi halált halt Vasvári Pál. a Magyar Kormány 1849. júl.28.-i rendelete engedélyezte a ruszin nyelven való oktatást és e nyelv közéletben való szabad használatát; de külön népként nem ismerték el. Ezért októberben a ruszinok küldöttsége memorandumot adott át az osztrák császárnak, amelyben követelte a ruszinok külön népként való elismerését az összes jogokkal és privilégiumokkal együtt. A ruszinok már 1950-ben megalakították első kulturális egyesületüket. A Bach korszak alatt a ruszin nyelv hivatalossá vált, ez azonban az 1867-es kiegyezéssel megszűnt.
1880-as évektől kezdődően megkezdődik a tömeges kivándorlás az Egyesült Államokba. Ez a folyamat az I. világháborúig tart. 1918-ban Ungváron megalakult a Magyarországi Rutén Néptanács, amit Kárpátalján több nemzeti tanács követ Trianon. A tanácsok csatlakozásra szólítják a lakosságot Magyarországhoz, Oroszországhoz, Csehszlovákiához, vagy Ukrajnához. Nov.12-én a Magyar Ruszinok Amerikai Nemzeti Tanácsa csatlakozásra szólítja fel a ruszinokat Csehszlovákiához. Nov.24-én a vajdasági ruszinok csatlakoznak a szerb-horvát-szlovén, azaz a Jugoszláv Királysághoz. 1918-ban a Magyar Köztársaság munkácsi székhellyel létrehozza a Ruszka Krajnának nevezett autónom területet. 1919. máj. 8-án az ungvári Központi Ruszin Nemzeti Tanács Csehszlovákiával kívánja egyesíteni a ruszinok lakta területeket. A Csehszlovákiához csatolt, Podkarpatszka Rusz népessége döntőenruszin volt.
1919. októberében Budapesten megalakul a ruszin tanulmányok első egyetemi tanszéke. 1938. okt.11.- létrejön Csehszlovákiában a Podkarpatszka Rusz (Kárpátaljai Rusz) első autonóm kormánya Bródy András vezetésével. 1941-ben Ungváron létrejön a ruszinok első tudományos szervezete, a Kárpátaljai Tudományos Társaság. 1944. november 26.án Munkácson összeülő Nemzeti Tanács Kárpátaljai Ruszt-t a Szovjetunióhoz való csatlakozásra szólítja fel. 1945. június 29-én Kárpátalját erőszakkal az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolják. Kezdetét veszi a ruszinok és a görög katolikus egyház üldöztetése.
Magyarországon a szocialista Kádár-korszakban a ruszinokat a hazai szlovákságba sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra.
Források:
http://www.valtozovilag.hu/ag/magyarorszagi_ruszinok.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_ruszinok
http://ruszin.freeweb.hu/etnikum/szo.html
http://ruszin.freeweb.hu/tortenelem/marute.html