A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítse elő a Btk. olyan módosítását, amely - mintegy tucatnyi bűncselekmény esetében - minősítő körülményként vizsgálhatóvá és szigorúbban büntethetővé teszi a kisebbségellenes indítékú „gyűlölet-cselekményeket".

Az utóbbi években minden korábbinál nagyobb arányban jelentek meg a faji indítékú, kisebbségellenes előítéletből, a kirekesztő gondolkodásmódból fakadó gyűlölet-cselekmények. A kirekesztett kisebbségi csoportok tagjai számára mindez azt üzeni, hogy „mások", „nemkívánatosak", „értéktelenek". Ezek a bűncselekmények alkalmasak arra, hogy megrendítsék nem csak az érintett kisebbségi közösségek, de a társadalom minden józanul gondolkodó tagjának biztonságérzetét. Abban az esetben, ha az állam büntetőhatalma nem ad megfelelő választ erre a jelenségre, úgy a meglévő kisebbségellenes indulatok tovább erősödhetnek, és hátteret biztosíthatnak azoknak a szervezeteknek, amelyek a társadalom különböző csoportjai közötti ellentétek szításában érdekeltek.

A jelenlegi társadalompolitikai helyzetben a büntetőjognak is a jelenleginél jóval láthatóbban és szigorúbban kell kifejeznie, hogy az állam következetesen fel kíván lépni a faji indíttatású bűncselekményekkel szemben.

A hatályos Btk.-ban a rasszista indíték mindössze két kifejezetten fajellenes erőszakos bűncselekmény, a Népirtás és a Közösség tagja elleni erőszak esetében jelenik meg. Ezek közül az első tényállást soha, a másodikat pedig csak nagyon kevés büntetőeljárásban alkalmazták, és részben ekkor is a jogalkotó eredeti céljával, rendeltetésével ellentétesen.

A jogi szabályozás hiányosságai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a büntető-jogalkalmazási gyakorlat nem mutatja ki a fajellenes motívumot, elfedi ezáltal e bűncselekmények társadalomra veszélyességének legfontosabb vetületét.

A kisebbségi biztos által javasolt módosításnak kettős célja van. A faji, etnikai gyűlölet miatt elkövetett bűncselekmények valódi motívumának, indítékának feltárása a feltétele annak, hogy a cselekményt valódi súlyának megfelelően értékelhessék a nyomozó hatóságok és a bíróságok.

A módosítás másik célja, hogy pontosabbak legyenek a rendőrségi, ügyészségi és bírósági statisztikák, mert azok a gyűlölet-cselekményeket eddig az aljas indok körébe vonva jelenítették meg. A részletesebb statisztikai adatok nem csak az állami büntetőpolitika szempontjából jelenthetnek előrelépést, hanem az áldozatok alapjogvédelmét is szolgálják, valamint a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítést is segíthetik.

A javaslat részleteit elolvashatják a www.kisebbsegiombudsman.hu oldalon.