A kisebbségi biztos

                                          a FAJI DISZKRIMINÁCIÓ FELSZÁMOLÁSÁNAK  EMLÉKNAPJÁRÓL

1960. március 21-én a rendőrség tüzet nyitott azokra a békés tüntetőkre, akik az apartheid törvényei ellen tiltakoztak Sharpevillében. A 69 halálos áldozatot követelő eseményre emlékezve, az ENSZ Közgyűlés 1966-ban március 21-ét a faji diszkrimináció minden formájának felszámolására felhívó emléknappá minősítette. 2003. szeptember 25-én az európai politikai pártok, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament elnökének együttműködésével egy Kartát fogadtak el, amelyben kiálltak a rasszizmus nélküli társadalom mellett. Ebben különösen a politikai pártok felelősségére hívják fel a figyelmet, hogy a faji, etnikai és nemzeti származásra, vallásra hivatkozva ne tegyenek diszkriminatív lépéseket. Az Európa Tanács faji és etnikai kérdésekkel, intoleranciával foglalkozó szakmai testülete, az ECRI pedig 2005 márciusában egy Nyilatkozatban ítélte el a politikai közbeszédben megjelenő rasszizmust, antiszemitizmust és idegengyűlöletet, visszautalva a már említett Kartára.

A március 21-i emléknap alkalmából az EBESZ emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó intézménye (ODIHR), az Európa Tanács szakmai bizottsága (ECRI) és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) közös nyilatkozatot adott ki - ismét a politikai pártok rasszizmus elleni fellépésére felhívva. Mindegyik szervezet elítéli a közbeszédben egyre jobban elburjánzó faji alapú, bőrszínre, nyelvre, vallásra, nemzetiségre, etnikai hovatartozásra alapuló előítéletességet. A faji megkülönböztetés az emberek jogegyelőségét alapjaiban támadja, és ellenséges politikai légkört teremt a kisebbségek társadalmi elfogadása számára. Azzal, ha a faji erőszakot, az ilyen eseményeket a politikusok elítéli, nagyban befolyásolják a társadalomban a kölcsönös tiszteletet és a csoportok közti feszültségek csökkenését. A politika hozzáállása sokat tehet a kialakult sztereotípiák, a kisebbségekkel szembeni gyűlölködés ellen, elítélve a szélsőséges pártokat. A politikai szóhasználat komoly aggodalomra ad okot, hiszen a verbálisan megjelenő előítéletesség, erőszak ezt a rasszista nyelvet széles körben teszi megszokottá, elfogadottá. Ezért minden politikai vezetőnek

- közösen fel kell lépnie az emberi jogok és a demokratikus értékek védelmében, visszautasítva a faji erőszak, a gyűlöletbeszéd, a zaklatás és a feji diszkrimináció minden formáját;

- felelősséget kell vállalnia, hogy kellő érzékenységgel, differenciáltan fogalmaz a faji, etnikai, kisebbségi, vallási ügyekben;

- szorgalmaznia kell, hogy a pártok programjukban konkrét célokat és erőfeszítéseket határozzanak meg a rasszizmussal szembeni harcban;

- sürgetnie kellene a pártokat, hogy soraikban képviseltessék és tisztességesen képviseljék a faji, etnikai, vallási kisebbségeket;

- feladata, hogy együttműködjön a civil szervezetekkel az idegengyűlölet, a rasszizmus és annak minden megnyilvánulása ellen.

Ezeket a gondolatokat Magyarországon is különösen időszerűnek és követendőnek érzem, így széles körben támogatom annak megismertetését és érvényesítését.

Dr. Kállai Ernő